Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

77 6 J nemzetgyűlés 63. ülése 1946. Földbirtokrendező Tanács tagjává akárhány képviselő ' kinevezhető lesz; növeli az a lehetőség, hogy akárhány képviselő meghatározott kormányzati feladatok ellátására kormánybiztossá, vagy miniszteri biztossá nevezhető ki, úgy hogy a kormány, ha a maga pozíciójának biztosítása érdekében szükségesnek látja, minden nehézség' nélkül elmehet addig,, hogy a törvényhozásnak kb. 30 százalékja vele "függő viszonyban^ álló egyénekből tevődik össze, (Nagy Vince (msz): Ideális állapot!) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, a demokratikus törvényalkotásnak a múlt törvényalkotásokkal szemben ez. lehet a Célja? Szabad, ilyen .törvényt alkotni, amely ilyen helyzetet te. reiht ? Á kormánybiztosokra vonatkozóan még azt is el kell mondanom, hogy az 1875 :1. te., amely a kiegyezés után az első'összeférhetetlenségi törvény volt, 1. §-ának g) pontjában, megadta a lehetőséget arra, hogy • képviselők kormánybiztosok vagy miniszteri bifctosok lehessenek, abban az esetben, ha megbízatásuk csak átmeneti jellegű volt, ha a Ház előzetesen'hozzájárulást adott arra és megbizatámk teljesítéséért#semmiféle anyaga ellenszolgálta• tásban nem részesültek. A múlt reakciós rend-szer is megérezte, hogy ez nem helyes, rendelkezés'és akkor, amikor az 1901 : XXIV. tör' vényt előkészítő parlamenti bizottság munkáját végezte és beterjesztette jelentését, kifejezetten utalt arra, hogy a'korábbi törvénynek ezt a g) pontját kínagyandónak tartja a kivételek közül, mert a kiküldőitek és megbízottak, még ha ideiglenes, jellegű :s megbízásuk és még ha a Ház a távozási engedélyt • megadta'is — e megbízás révéin bizonyos függőségi viszony létesül a képviselőre a kormánnyal szemben. Ma pedig, amikor ezt az elvet sokkal ía-1 - gyob b mértékb e n kellen e ér vén ytw ; t en i. mint ahogyan a múltban érvényesítették a törvényalkotások során, megint visszaállítjuk az 1875 :1. te. rendelkezéseit és megadjuk a lehetőséget arra, hogy kormány biztosi és miniszteri biztosi ' kinevezésekkel függő helyzet létesíttessék a kormány és a törvényhozás tagjai között. - 'f ~. • • T. Nemzetgyúléis! Itt van a második nagy komplexum, a gazdasági összeférhetetlenség kérdése. Érdekes, hogy az 1901 : XXIV. te. már a múlt országgyűlés során összeférhetetlenségi javaslat tárgyalása alkalmával célját biztosítani alkalmatlannak nnínősíthetett. Akkor azt mondották, hogy a gazdasági élet olyan rohamos változásokat, hoz, amelyek^a törvémy meghozása alkalmával előre számitáribayenni ' és a kodifikálás során érvényesíteni nem lehet;, ,ennek következtében az olyan' törvény, mint az 1901 : XXIV. t*e. csak átmeneti jellegű lehet, mégpedig azért, mert taxativ r rendelkezéseket tartalmaz az összeférhetetlenségi esetek felsorolásával. Ezzel szemben a volt államtitkár és későbbi miniszter, aki a javaslatot készítette, aki .ma a legsúlyosabb büntetés hatálya alatt áll, ázzál állt elő, hogy egy időtálló rendelkezést, időtálló törvényt kell készíteni a toldozó-, f oldozó torvény helyett és ezt - asf időtálló rendelkezést ösak akkor lehet elérni, ha nem taxáeió, felsorolás állapítja^ meg az összefér: hetetlenségi_ eseteket, hanem egyszerű^ erkölcsi és közéleti tisztaságot és törvényhozói önzetlenséget követelő deklarációnak a. törvényben való lefektetése és megszövegezése. A mélyen t. előadó úr most ezt a törvényjavaslatot, amely a gazdasági összeférhetétlenség K kéirdésiénél csaknem teljes, mértékben évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 776 ezen az elvi alapon > áll, amely elvi alap* t állandó jellegű, szinte Örökérvényű,, minden törvényhozásra alkalmas eszköznek tekintette, éppen ezen éilvi alap következtében csak rövidéletű törvénynek minősíti és elengedhetetlennek tartja a legrövidebb időn beiül új törvény megalkotását, amely a most ^ megalkotana1

o törvénynek már jelenleg is! konstatált hibáit ki fogja küszöbölni. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Akikor, amikor ezt a korábbi összeférhetetlenségi javaslatot 1941-ben tárgyalták, már hangoztattam azt a véleményemet, hogy a taxáeió t és elvi deklarációt egymással szeimbeállítni ennek a kérdésnek vitatásánál, nem lehet, mert hiszen^à taxáeió is előre megállapított elvek nyomán állapítja meg a pontos témyálladlákot az összeférhetetlenség konstatálhatásia érdekében. A kérdés csak/az, hogy a törvényhozónak minden politikai játéktól, politikai és pártérdek«* érvényesítésétől való függetlenségét akarjuk-e biztosítani, avagy nem. ' A törvényhozó • igazi függetlenségét' csak az elvii alapokon megállapított és pootos tényáliladákkal meghatározott összeférhetetlenségi-.eseteik statuálá>ával tudjuk elérni. Ezzel szemben elvi deklaráció eseten ia törvényhozó örökös bizonyta* ^ lanságna-k van kitéve abban a tekintetben, " mely cselekménye lesz olyan, amelyet összeférhetetlennek fognak nyilvánítani éa mely cselekménye .olyan, amelynek össizeférhetetleniségi. következményei, nem lesznek. T. Nemzetgyűlés! Nem/ lehet teret engedni annak, hogy »si duo faoent idem, non est idem«, ha ketten ugyanazt cselekszik, mégis nem ugyanaz, hanem más lesz a helyzet, akkor, ha az eigyiilî politikai csoport vagy_ a másiik politikai csoport tagjainak cselekvéséről van szó. Azt kérdezem, micsoda határozottság van abban a deklarációban, amelyet, ez a törvényjavaiílatt is • tartalimiaz, amikor azt s mondja, »a közéleti erkölcs és a törvényhozói öiS'Szeférhetetlensiéfg követélményeit kell szem előtt tartami«. (Nagy Vince (msz) : De szép szavak!) T. Nemzetgyűlés! Tudjuk nagyon jól azt, hogy a felfogások a közéleti erkölcsöt illetően x koronkint változnak és egyénemkint is változnak. (Nagy Vince (msz): Koronkint és körön-" i kint!) Látjuk példáját annak, hogy a közéleti erkölccsel összeegyeztethetőnek tartanak egyesek olyan cselekményeket iá, amelyeket pedig mások és a nugy többség a. közéleti erköiocsei összeférne tétlennek, tart. Látjuk példáit annak, hogy a törvényhozói önzetlenség kívánsága nem szenved sérelmet" bizonyos egyének részéről, ellenben más .egyének részéről kiáltó kritikát vív ki ugyanaz a cselekmény. Látjuk példáját annak, hogy ugyanazért a cselekményért az egyik ember az internáló-táborba kerül, vagy a börtönben szenved cselekményeinek kÖ; vetkezményeként, a másik személy pedig, • aki ugyanazt a cselekményt követte el, vagy tálán, még súlyosabb cselekményt követett el, még. sem viseli ennek következményeit. Talán amiatt, mert a törvényhozói önzetlenség nem tudott elég erős lenni bizonyos érzelmi kapcsolatok legyőzésénél, (Nagy Vince (msz) : Testvérke az illető! A bélügyminiszter testvérkéje!) Itt van a másik általános meghatározás^ amely azt'mondja, hogy »ha a törvényhozó maga vagy hozzátartozója anyasril^.tr érdekelt. Mi iaz, hogy anyasgilag érdekelt % Mi ennek Sa határa? Én hallottam már olyan felszólalást törvényhozó ajkáról, hogy azt mondta, az életkörülmények olyanok voltak, hogy neki