Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

67 rÄ nemzetgyűlés 52. ütése Ï946. részéről a múlt napokban — azt hiszem, valamennyien hallottuk a párisi rádión keiresztül — egy olyan megnyilatkozás történt, amely ellentétben áll azzal a memorandummal, amelyet a külügyminiszter úr Magyar\ ország nevében 1946. évi április 25-én benyújtott az Egyesült Nemzetekhez. A külügyminiszter úr e hónap 10-én a párisi rádióban' a következő nyilatkozatot tette, amelyét én saját fülemmel ballottâmes amelyet a Kis Újság idéz is szórói-szóra. A magyar -üggyel kapcsolatosan (olvassa): »a rendezésnek két feltétele Iran: általánosságban biztosítani kell a határon kívül élő magyar kisebbségek helyzetét, szabadságjogaikat, félelemmentes életüket vagy pedig«— és ezen van a hangsúly . — »ha ez gyakorlatilag lehetséges, — akkor a magyarlakta, területeket* a gazdasági feltéte. lek biztosításával át kell csatolni Magyarországihoz« — fejezte be nyilatkozatát Gyöngyösi János. T. Nemzetgyűlés!-Ezekután kérdem a Háv zat: vajjon ! kell-e, szükséges-e, kötelessége-e a nemzetgyűlésnek ezzel a külügyminiszteri nyilatkozattal foglalkozni, vagy neun kötelessége?' Kérdezem a t. Ház bármelyik pártját, vájjon azonosítja-e magát a külügyminiszternek Parisban tett nyilatkozatával? Vájjon arra adtunk mi megbízást a külügyiminiszter úrnak» hogy elsősorban és mindenekelőtt mint első követelésünket, azt terjessze az Egyesült Nenv ' zetek elé, hogy általánosságban adják meg a x megszállott magyar területek magyar kisebbségeinek a szabadságjogokat, a kisebbségi jogokat, a. félelemmentes!' életet, vagy pedig- arra adtunk-e megbízást a> külügyminiszter úrnak, hogy elsősorban azt a követelést támassza, hogy a színmagyar-lakta, egy tömbben élő magyaroktól lakott területeket csatolják vissza az országihoz? (Egy hang a szabadságpárton; Ezt ígérték be Fehérváron!) • A második-súlyos hiba -t és ez a legsúlyosabb — az, hogy a külügyminiszter úr rádióbeszédében, amelyet a világnak szánt, azt mondta: Ezt kérjük általánosságban és ha ez , nem mégy, ha nem kapnók meg még az, általános jogegyenlőséget sem a megszállott területek magyarsága részére, akkor kérjük, hogy a magyarlakta területeket csatolják vissza, ha ennek gyakorlati lehetősége megvan. T. Nemzetgyűlés! Ha a nemzetgyűlés e -:

mellett a végzetes sorrendi előterjesztés és e mellett a külügyminiszteri kijelentés mellett némán elmegy, nem mossa le róla soha senki azt a megbélyegzést az utókor előtt, hogy ez a nemzetgyűlés vagy nem olvasta és nem hallgatta a külügyminiszter úrnak ezt a beszédét és megjegyzését, vagy pedig gyáván meghunyászkodott és elárulta a magyar ügyet és a megszállott területek magyar lakosságának kérdését. (Slachta Margit (pk): TTgy van!) Ezekután rá kell térnem arra a megjegységre, hogy mit jelent a külügyminiszter úrnak elsősorban előterjesztett1

igénye a magyarsággal kapcsolatosan, hogy általánosságban biztosítsák a megszállott, területek ma• gyarsága részére a ldsebbségi jogokat, a szabadságjogokat, s a félelemmentes életet. Önök, akik a történelmet ismerik, tudják jól, hogy a -francia forradalom óta \az általános jogegyenlő s égi elv minden papiralkotmányban benne foglaltatik. Ez nem újkeletű dolf>g. Kérdem önöktől, akik itt éltek az elmúlt huszonöt 'esztendőn keresztül, vájjon ezt az általános jogegyenlőséget megtartotta-e Eomá'nia veevi augusztus hó 14-én, szerdán. 68 lünk, a magyarsággal szemben1

! Kérdem, t. Nemzetgyűlés, — fel is soroltam egyik beszédeimben már — vájjon nem' szisztematikus magyarirtásra ment-e ott egy ilyen általános jog-, elv mellett a törekvés? Most, ha a magyar' külügyminiszter ezt kéri a nagyhatalmaktól és az Egyesült Nemzetektől, hogy ugyanezt ,az általános jogelvet iktassák a megszállott területek magyarsága javára törvénybe, mentünk-e csak egy, lépéssel is előbbre a Trianonban biztosított' ezen jogelven túl? Egy lépéssel sem mentünk előbbre! Tehát mi fog történni? Az fog történni, ami az elmúlt időben: félreteszik még az általános jogelvet is. És mi lesz a magyarság soma? Az, hogy lassankint a meg- -szállott területek magyarsága -ki fog onnan pusztíttatni, ki fdg, toloneoltatni Csonkamagyarország határai közé. , T. Nemzetgyűlés.! À külügyminiszter űr , nem disztingvál általános " jogegyenlőség és Speciális kisebbségi jogok között. Ha azt mondja a külügyminiszter úr másodrangú, másodlagos követelésként, hogy követeli a megszállott területek . magyarsága részére a speciális kisebbségi jogokat, ennek van értelme, ennek van nemzetközi jogi jelentősége, ezt akceptálni tudjuk, mert a speciális kisebbségi jogok azt jelentik, hogy a magyarságnak a, megszállott területen joga van saját anya-' nyelvét használni; joga van saját iskoláit^ és saját egyházait fenntartani. Ezek a specialis jogok, ezeket kell követelnie a külügyminiszter úrnak kint Parisban ésv nem általános jogegyenlőségi elveket, amelyek mondom, minden papirosalkotmányban benne vannak. Szeretném, ha az igen t. kormány ma délutánra, midőn megkezdődik a magyar ügy tárgyalása Parisban, ezeknek a kisebbségi jogoknak tekintetében utasítást adna.a külügyminiszter úrnak telefonon, hogy ezt követelje, nem pedig általános, semmáTsem jelentő jogelveket. (Taps a szabadságpárton.) T. Nemzetgyűlés! Nekünk, magyar képviselőknek pedig ebben a parlamentben is le kell szögeznünk szerény meggyőződésem- szerint azt, amit Nagy Ferenc miniszterelnök úr ^nagy on helyesen leszögezett az xelmult héten Bicskén és néhány kisgazdapárti képviselő leszögezett a Hitelbank épületében tartott előadásion.54

Ne méltóztassanak rossz! néven venni, ha én mindig ezzel a kérdéssel jövök ide,_ hogy tudniillik a haza nagy kérdéseit nem Bicskén \ kell elintézni, áz ország nagy problémáit nem a Hitelbank épületében kell elintézni: a haza nagy kérdéseit ebben a nemzetgyűlésben kell elintézni és a nemzetgyűlés minden egyes tag-, jának vállalnia kell a felelősséget — akár tetszik, akár néni —- azért» ami ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban1

Bicskén vagy a Hitel- x^ bankban történik. Nagyon hozzászokott a nemzetgyűlés ahhoz, hogy a nemzetgyűlés termén kívül, Bicskén és a Hitelbankban csinálják az országos ' politikát, és már nagyon könnyen elviseli ezt Mége^szer figyelmeztetem a nemzetgyűlés tagjait arra: nem menti fel a nemzetgyűlés tagjait a felelősség alpi az ilyen komoly, nagy esetekben az, hogy Bicskén vagy a Hitelbankban mondottak-e valamit; ezért kell idehozni ezeket a kérdéseket; e kérdések megtárgyalásának itt van a helye a nemzetgyűlésen. T. 'Nemzetgyűlés! Ennek a Háznak minden tagja és az egész magyar nemzet "emlékszik arra, hogy amikor elindultak az első hí-