Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

fà J. nêmxetgyűlés 5t. ülése ÍW. rek ,a békefeltételekről a világ nagyhatalmai és nemzetei részéről, akkor a következő jelszavakat dobták a világ- közvéleményébe: az igazságos, megtorlás nélküli szilárd béke alapelvei alapján fogják átrendezni Európát. Nekünk, miután a magyar béketervet kézbesítették, arra az álláspontra kell helyezkednünk, taaíiire a szociálldemokíratapárt kiáltványa55 helyezkedett, amelynek idevonatkozó részét megörökítés végett -szórói-szóra felolvasom (olvassa): »Ha a Parisban most készülő béke a határok helytelen, gyakran igazságtalan megállapításával mélyen sértené az igazi megbékélés szellemét, ez nemcsak végzetes csapást ' hozna alakuló és fejlődő demokráciánkra, hanem, egyben súlyos veszedelmet jelentene az egész világ számára is.« Most pçdig felolvasom megrögzítés végett •a Magyar Kommunista Párt deklarációját, amely a Szabad Nép 1946 augusztus 13 i számában jelent meg és amely a következőképpen szol (olvassa): »A békeszerződés tervezete' «. három legfontosabb kérdésben, területi igényeink, kisebbségvédelmi kívánságaink, végül gazdasági megterhelésünk dolgában rosszabb annál is, amit vártunk. Ha .ragaszkodnának ezekhez a követelésekhez, akkor Magyarország évtizedekig nem láthatna hozzá saját újjáépítéséhez, néhány nemzedék munkáját csak külföldi' adósságaink törlesztésére fordíthatná, a magyar nép életszínvonala gyarmati szolganépek színvonalára süllyedne, az ország gazdaságilag összeroppanna.« T. Nemzetgyűlés ! Súlyos, komoly kiáltványok és szavak, e^ek, amelyeknek itt kell elhangozniqk a nemzetgyűlésen. (Ügy van! Ügy nmn! a szabadságpárt soraiban.) mert ami itt történik meg, az a nemzetgyűlés nevében, egy nép képviselete nevében történik. Ezek az igazságok, amelyeket itt felolvastam, fennállanak. Hallja meg a világ és hallja meg a világ szabadságszerető népeinek társasága azt, hogy mi, magyarok mit tartunk a béketervben leszögezett igazságokkal szemben igazságnak. Mi, magyarok, kicsinyek és na-; gyök, munkások és nem munkások, koldusok és jobbmódúak egyaránt azt mondjuk: mi igazságnak azt tartjuk, hogy a trianoni határok mentén egy tömbben élő magyar tömegek, amelyek egy•„ évezred óta az anyaországgal - egységet képeztek és amelyek legalább 80—90 százalékban színmagyarok, csatoltassjanak viszsza édes hazánkhoz, viszont Erdély többi részéből, ahol majdnem egymillió magyar maradt, alkottassák meg az önálló, független erdélyi köztársaság. (Helyeslés és tavs a szabadságpárt soraiban.), , Nemcsak magyar érdek, nem elsősorban magyar érdek ez! Az erdélyi köztársaság a magyarságnak, a ^románságnak és a szászságnak volna együttes államszövetsége. Akár Bukaresthez, s akár Budapesthez csatolják Erdélyt, ott a megbékélés sohasepi fog megtörténni és meglenni. A megbékélés Erdély három nemzete közt/ csak akkor fog megszületni, ha egy Svájc-szerű kantonális- rendszerű, önálló,-független, szabad köztársaság lehet Erdélyből. Ez volna a híd Magyarország és Kománia örök megbékélése felé, mert ameddig Erdélyben, akár a magyarsága lesz kisebbségben, akár á románság" lesz elnyomva, ott megbékélés nem lesz és Erdély sorsa így, akarva* nem akarva, az egész Dunamedence gazdasági, politikai biztonságát veszélyezteti. vi augusztus hó ll-én, szerdán. Tö Miért, t. Nemzetgyűlési Ha vissza'is kapnék — mondjuk — a határaink mellett lévő színmagyar tömböket, ottmarad 'Erdélyben, az erdélyi köztársaságban egymillió magyar. A magyarok külön nemzeti jellemmelrendelkeznek. A mi évezredes szokásaink, a mi hitünk» törvényeink, erkölcseink, magatartásunk veszi körül minden egyes magyar ember egyéniségét, életét. Mi lesz annak a következménye, ha egymillió ilyen magyar nemzeti jellemű egyént ott hagynak bent az idegen, román jelleinű tömbben? Az, ami volt az elmúlt 25 esztendő alatt* marakodás, az energiáknak, az észbeü erőknek arra való, felhasználása, hogy az egyik támadjon, a másik védekezzék. $s mi • volt a végeredménye ennek az állandó küzdelemnek és harcnak a magyarság és a románság között"? Békétlenség, harc és végül, Kain szellemének, a -háború szellemének feltörése. ' T. Nemzetgyűlés! Minden, gondolkodó embernek tudnia kell, hogy az észt Isten azért , adta az emberiségnek, hogy azt alkotásra, haladásra, javításra használja fel. Amíg Erdély kérdésében d magyarság sorsa, de a románság sorsa is az általam javasolt, módon elintézve* rendezve nincs, addig az erdélyi magyarság, az erdélyi románság, az erdélyi szászság észbéli ereje» adottságai arra fordíttatnak, hogy védekezzenek, vagy támadjanak, tehát egy improduktív, visszafejlesztő munkában, merülnek ki ezek az erők a javulás, a haladás helyett. Ez ismét rá fogja nyomni bélyegét az egész Dunamedence kérdésére. Ennek megint mi, lesz a következménye? Terjedni fog, mint erdőben az erdőtűz, a nyugtalanság, az elégedetlenség, a békétlenség, az áskálódás, a verekedés, amely gazdasági megbénulást s politikai megbomlást fog maga után vonni. Ezek után rátérek a csehszlovák kérdésre és itt engedje iheg a t. Nemzetgyűlés, hogy a nemzetgyűlés nevében hálás, köszönetünket fejezzem ki az Egyesült Államok kormányának azért, mert a csehszlovák kérdésben kifejezetten és határozottan a magyar álláspont mellé Jtlljt. (Taps a szabadságpárton.) Ugyanakkor a Szovjetbirodalomnak is köszönetünket fejezem' ki azért, mert az angolszászokkal szemben a magyar gazdasági kérdések mellett foglalt állást és a kártérítésnek egyharmadra való mérséklését javasolta. Csehszlovákia újabb, színtiszta magyar56

/ területeket, falvakat kén tőlünk, a magyar földből, azért, hogy Budapestről ne lehessen többé egyenes úton menni Bécsbe, hanem^csak Csehszlovákián keresztül. TJgy érzem, hogy ha , egy más állammal szemben ilyen ' Követeléssel' valaha is előállottak volna, akkor annak az államnak képviselete olyan elemi felháborodásban tört volna ki, hogy az idegen állam •csápjait rögtön visszahúzta volna» (Tapst

a / szabadságpárton-) Viszont immár több minit egy hete a levegőben lóg ez, a kérdés, a csehszlovák követelés, de a magyar nemzet, a magyar társadalom, a magyar parlament, a magyar politikai testületek mint a megbabonázott béka állanak egy helyben és várják, hogy a mennyei manna az ölükbe hulljon. Értsük meg végre, hogy nem hallgatással teszünk szolgálatot a haza ügyének ilyen ne- ., héz helyzetben, hanem azzal, hogy őszintén, kertelés, félelem és hát,só gondolat nélkül megmondjuk, hogy ebbe pedig semmi körülmények, kqzött sem egyezünk bele! (Ügy van! a szar fa ad ság párt on.) Emlékszem a második meanl**