Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
751 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. magyar nemzet és nép életéiben kétségtelenül a ma ilyen idő, (Nagy Vince (unsz): Neun oroszlánétvágyakra!) amidőn az országot _ a, multt bűnei fölé omlott romokból építjük újjá, új fundamentumokra, új falakkal és új fedélszerkezettel, amidon még a levegőt is ki akarjuk eserélni benn'e/hogy új, egészsséges áramlások váltsák fel és napfény süsse át s a mí boldog otthonunkká akarjuk kiépíteni és a magunk részére . akarjuk átmenteni inihden időkre és minden poklokon keresztül is. Hz a javaslat egy szerény, dé határozott kísérlet arra, hogy a magyar néjp akaratát * ilyen embereik irányitsiák. Ezért kérecm, bogy 'a nemzetgyűlés a képviselői összeférhetetlenségről szóló " előttünk fekvő tör vény jávaslalteíti általánosságban a résBletes tárgyalás alapjául fogadja el. (Lelkes üéps a kisgazdapárt és szuhotfísúgpárt somiban. — IKováts^ László (m'sz): Éljen a tisztulandó közélet! —^Mozgás a leowmunisúapárion.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Bencze Imre! ^Bencze ïmre (kg): T. Nemzetgyűlés! Ta- \ Ián nem' vagyok egészen szerénytelen, ha azt mondom, hogy abban, hogy az összeférhetetlenségi törvény javaslat már most a nemzetgyűlés elé került, van bizonyos résziem. Súlyos betegségeimből való felgyógyulásom után*, amikor elsöízben találkoztam az egyik bizQtí -sági ülésen az igazságügyniiniszter 'úrral, szóvá tettein, hogy. miért mena lehetne minél előbb a nemzetgyűlés elé hozni ezitl a nagyon is fontos és valamennyiünk függetlenségét ' érintő javaslatot. Meg ke^l azt is mondariom, hogy az igazságügymiiniszter úr nyomban, ki-» jelentette, hogy a. törvényjavaslat olyan stár • diumban van a törvényeiőkészitő osztályon, hogy nagyon gyorsan a parlament elé kerülhet. Ott helyben megállapodtunk abban, hogy amilyen gyorsan csak lehet, a javaslat ide is kerül a Ház elé. . Azt x is meg kell mondanom mindjárt be- r vezetőben, hogy én a törvényjavaslattól valamivel többat, vártam, mint amennyit hozott, de mindenesetre Örömmel üdvözlöm azt \ is,'ami jelenleg a törvényjavaslatban van, mert végeredményben igen komoly ós jelentős lépéssel viszi előre a képviselői függetlenséget, és a- képviselő erkölcsi öntudatát. Szükség van-e vájjon ennek a törvényjavaslatnak /törvényerőre emelésére? Azt hiszem, akármiilyen oldalról nézzük a dolgot, igen sok szempont szól amelietty hogy- ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelésére igen sürgős szükségünk van. Min/dlen ország olyan mértékben törekedhetik a maga 'függetlenségéinek elérésére, amilyen miéintékben az ország törvényhozása a maga és tagjai függetlenségét biztosítani tudja. Ennek a tételnek sajnos, éppen az ellenkezőjét ismertük az elmúlt reakciós' idők némely szakáiban- Nem kell egyébre céloznom, mànî arra, hogy voltak a törvényhozásnak olyan tagjai; akik külföldi, méimet zsoldban állva) olyan törvényjavaslatot mertek' elŐferjesziteni a magyar országgyűlés képviselőházában — gondolok itt a gyászos emlékű kisebbségi törvényjavaslatra — amely törvényjavaslat előterjesztését senntyen szempontból, semilyen magyar érdiek nem tétite indokolttá s amely törvényjavaslat előterjesztését egyedül és kizárólag a náci Németország politikai és biroévi. szeptember hó 26-án, csütörtökön. ^ 752 dalmi' terjeszkedési vágya indokolta.297 (Ugy v\m\ Vgy van, à kisgazdapárton és a szabadságpárton.) Ha arra gondolunk, hogy ' ilyesmi is történhetett, akkor élénken bizonyítva van előttünk az a tétel, hogy .erre a törvényjavaslatra abból az okból is szükségünk /yah, hogy a nemzetgyűlés tagjainak függetlenségét minden körülmények között, biztosítsak és minden külföidli befolyástól mentessé tegyük(Helyeslés a szabadságpárton.) De más szempontból is szükségünk van ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelésére: szükségünk van különösen a törvényhozásnak'és a törvényhozás tagjainak főleg a végrehajtó hatalomtól ' való függetlenítése végett. Teljesem elbépzietlhetetilien és lehetetlen, hogy valaki a kormánytól, mint végrehajtó ; szervtől függő kinevezéses. megválasztáson alapuló vagy szerződéses állást töltsön be ós abban aktív tevékenységet folytasson, ugyanabban az időben, amikor egyúttal nemzetgyűlési képviselői tagságot tolt be, tehát törvényhozó szerepét vállal. Megítélésiem szerint a törvényjavaslat ebben a kérdésben nem ment el a maximumig, ameddig a teljes függetlenség biztosítása érdé- j kében el lehetett vagy el kellett volna, menni, nevezetesen nem ment el addig, hogy a köztisztviselőnek köztásztviselőii állásáról le kelljen mondania; 'csak addig ' mént eil* hogy a köztisztviselő megválasztásától mandátumának lejártáig fizetésnéJjküld szabadságot élvezzen. Őszintén meg kell momdianom, hogy csak a mai idők álltai láltoim indokolva a törvényjavaslatnak ezt a rendelkezését, mert most a közlMsztviselői karból olyan emberek ' tudtak politikailag is szóhoz jutni, akik az elmúlt időszakok alatt állandóan a legelnyomoltltjabb helyzetben voltak; s ebből kifolyólag azt js meg kell állapítanom, hogy éppen" a aemokráoiáért való kiállásuk teikiatetbevételével méltánytalan bánásmód lenne velük szemben, ha őket most visellt jköztisztviselój állásuktól végkép meg akarnánk fosztani. Ennélfogva, de csak átmeneti jelleggel, a magam részéről a " törvényjíajvaslatnak a köztisztviselők fizetésnélküli szabadságolására vonatkozó rendelkezését magamévá tudont tenni. Meg kell azonban azt is mondanom,, hogy a törvényjavaslatnak azzal a rendelkezésével, amely szerint a köztisztviselőt 'mandátumának megszűnte után egy éven belül képesítésének megfelelő állásba kell elhelyezni, nem tudok száz százalékig egyetérteni, abból az aggályból kiindulva, hogy lehet olyan nemzetgyűlési képviselő köztisztviselő,' aki mandátumának idejét arra fogja*v felhasználni, hogy a mandátum megszűnte utáni első esztendőben képesítésének talán megfelelő, de korábbi elhelyezkedésén lényegesen túlmenő» antíál lényegesen jobb elhelyezkedést keressen magának. Remélem azonban, hogy a nemzetgyűlésnek jelenleg köztisztviselői foglalkozású tagjai, akik ezután fizetésnélküli szabadságot élveznek, mandátumuk lejártáig nem erre' fogják felhasználni a képviselőséget, és reméljük azt is, hogy a végrehajtó hatalom birtokosa, a kormány ilyenféle kísérleteket, különösen a koalíciós időben, semmiképpen nem enged érvényesülni. Egyáltalában igen szívesen vettük volna azt az alapelvet tudomásul, úgy ón, mint pártom, hogy általában az állam., a törvényhatóságok, a városok és egyéb közületeik minden szakára kiterjedjen legalább a fizetésnélküli.
