Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

753 A nemzetgyűlés fâ. ülése Mê. évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 754 szabadságolás elve. A törvényjavaslatban a* - u f0

' ^ tárgyalás során az állami, törvény. hatosági^városi és községi üzemek, vállalatok' es intézmények alkalmazottaira vonatkozólag bizonyos enyhítés állíttatott fel, amennyiben ezek közül az alkalmazottak közül csak;azokat nyilvánítja, a javaslat összeférhetetlennek, akiknek az illető intézmény, vállalat vagy intézet vezetésében irányító szerepük van. Igaz, más oldalról meg, kell mondanom, hogy éppen ennek az enyhítésnek következménnyé az, hogy például a nemzetgyűlés gyógyító orvostagjai, akik kórházuknak nem igazgatói, hanem csak1 osztályvezető főorvosai, részfvehetnek a • törvényhozás^ munkájában, és reméljük, hogy éppeji részvételükkel különösen a népjóléti vonatkozású törvény- és jogszabályalkotások tekintetében a parlament igen jó szakértőkhöz jut. A törvényjavaslat törvény-beiktatása szűk; séges azért is, mert a gazdasági függőségeket , is feltétlenül meg kell szüntetni. Itt megint: egészen őszintének kell lennem. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy a közérdekű szövetkezetek és egyéb vállalatok vezetőinek, igaz: gatóinak* vagy igazgatósági .tagjainak kivétet lezósét ez alól a szabály alól éppen a közérdekű szövetkezetek egykézi jellege miatt ésezen keresztül a mindenkori kormány hátalom, irányító szerepe és hitelfolyósításai miatt nem látom szívesen, de belátom, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor ezeknek az intézményeknek a demokrácia szellemében való újjáépítése múlhatatlan szükségesség és amikor ezen az újjáépítésen a koalíciós pártok vézérférfial dolgoznak, elkerülhetetlen, hogy a közérdekű szövetkezetek vezetőségét a törvény" mentesítse, az összeférhetetlenség alól. Szükséges a javaslat törvényerőre emelése azért is, mert a múlt fasiszta politikával való végleges ezakítást a törvényhozóknak végre egyszer el kell érniök, hogy esetleges multrezsimbeli magatartásuk ne korlátozza őket törvényhozói véleményüknek szabad kifejezésre juttatásában; másszóval, hogy féle, lemmentesen tölthessék be törvényhozói hivatásukat. Ügy Játom, különösen a bizottsági tárgyalásra utalva, hogy ez az a pont, ahol a nemzetgyűlés két oldala között bizonyos , szempontbeli különbségek mutatkoztak. Nem, kívánok most már részleteiben foglalkozni a : kérdéssel azért, mert éppen a mai nyilt ülésünk előtt egy közös plattf ormot sikerült ezekben a kérdésekben megformuláznunik, megteremtenünk és ebből kifolyólag bízom abban, f hogy ennek a platformnak segítségével az, összeférhetetlenségi bizottságban és annak javaslata folytán a 'parlament plenáris ülésen senki sem kerülhet ahba a helyzetbe, hogy a , Ház egyik oldala valamilyen pártban vagy egyesületben való szereplése miatt ot meg mindig fasisztának nyilvánítsa s ugyanakkor esetleg a Ház többsége — más szempontból kiindulva — szereplését nem nyilvánítja olyan" nak, mint amely a fasiszta időkbeli múlttal ' bármiféle közösséget is mutat. (Helyesles a szabadságpárton.) ,• Nagy Örömömre szolgál, hogy ebben a, tekintetben különösen a javaslat politikai utolsó szakaszában egészen pontos és nreciz .szövegmeghatározást sikerült elérni. Bejelentem ' ezúttal, hogy fenntartom pártom részére a nogot, hogy az' általános vita során a magunk£> NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ 111. • részéről ezt a szövegét, mint módosító indítványt a plénum, elé terjesszük. Ezeku^án elesik beszédemnek jaz a, terve- 1 zett szakasza, ahol a volt Nemzeti Egység VPártjának szerepével kívántam foglalkozni és éppen azért, mert ilyen szerencsés egyöntetű megállapodást sikerült létesítenünk,, az e tárgyban előterjeszteni szándékolt indokolásomtól el is tekintek. A törvényjavaslat előkészületi tárgyalásaival kapcsolatban mindenesetre elkerülhetetlen, hogy ne hivatkozzam arra is, hogy az igazságügyminiszter úr által elkészített javaslat egy ízben pártközi értekezlet elé került. A pártközi értekezleten, nagyban és egészben megegyezések jöttek létre és csak egészen kicsiny területeken éltek a pártközi értekezleten résztvevő pártok fenntartással; ennek ellenére az , alkotmányjogi és közjogi bizottság tárgyalásán, megfigyelésem szerint, olyan természetű módosítások is elhangzottak, * amelyekre nézve fenntartások nem történtek a pártközi értekezleten. Ennek a helyzetnek elkerülése végett tartom célszerűnek itt, a nyilt ülésen is megemlíteni azt, hogy ha egyszer egy előkészület alatt álló törvényjavaslat dolgában pártközi értekezleten megegyezések születnek, akkor ezek a megegyezések a bizottságban éppúgy, mint á plenáris ülésen kössék a pártokat, mert x a koalíción belül pártközi értekezletekre csak és kizárólag abból a célból van szükség, hogy az egyes szembenálló elvi vagy gyakorlati al- . láspontok minél közelebb hangolódhassanak egymáshoz, (Ügy van-! tJpy van! a kisgazda.párt/ soraiban.) Mindezek után a törvényjavaslatot, mint amely lényegesen előbbre vis? bennünket, a maT gam részéről üdvöizlöm, annak fenntartásával, hogy à pártom részéről történő módosító indítványok tárgy altassanak, és általánosságbán a -részletes tárgyalás alapjául elfogadom, (Élénk tape a kisgazdapárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Orbán László! Orbán László (kp): T. Nemzetgyűlés! Párton*, a Magyar Kommunista Párt nevében x örömmel üdvözlöm, ezt a törvényjavaslatot, tamelynek az a célja,v

hogy a nemzetgyűlés függetlenségét biztosítsa minden illetéktelen be'folyással' szemben^ Ezt megköveteli a nemzet" gyűlés tekintélye és a magyar demokrácia becsülete és érdeke egyaránt, A magyar nemzetgyűlés tekintélyét, sajnos. az elmúlt 25, esztendős reakciós időben eléggé lej aratták. Le jár attak azért, J mert a magyar nemzetgyűlés Horthyék idejében nem a magyar nép képviseletét jelentette, nem a magyar . nemzetnek gyűlése, nem a szóv

legszorosabb ér- -felniében vett magyar nemzetgyűlés yoit, hanem egy szűk kis rétegnek, a magyar feudális, főúri osztálynak és* a vele szoros szövetségben -álló bank- és nagytőkés érdekeltségeknek, köröknek volt a képviselete. Nem csoda tehát, hogy1

egy ilyen nemizetgyűlésnek tekintélye, becsülete az ország dolgozó tömegei előtt és a világ demokratikus iiatalmai (és erői előtt nem lehetett. Nekünk azonban, a demokratikus magyar nemzetgyűlés tagjainak most az a feladatunk, fhogy helyreállítsuk a magyar demokrácia nemzetgyűlésének azt á tekintélyét, azt a becsületét, amelyet a Horthy-idők alatt elkcr / tyavetyéltek, mégpedig helyreállítsuk befelé és.kifelé egyaránt. Ezért üdvözöljük örömmel általánosságban ezt a 'törvényjavaslatot, mert -, 48