Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-52

Î5^ À nemzetgyűlés 52. ülése 1946. évi augusztus Jió 14-én, »merdán. éé hiányzik éhből a népből,, de amely egyszer ta­lán feltalálható lesz. Valakivel beszélgettem egyszer Magyaror­szágról, és az illető azt-a sötét mondatot mon-/ dottá, vnogy Magyarország az áldott föld és az átkozott emberek országa. Én nem írom alá ezt a pesszimista mondást. Az áldott föld or­szága és a megzavart, szegény, zavarukban ön­magukat és egymást nem találó emberek or­szága és ha ez a néhány szakaszos törvényja­vaslat alkalmas volt arra, hogy a vitába be­dobott gondolatokkal közelebb jussunk egy­máshoz és az átkozott/eimberek országából az áldott emberek országa felé tegyünk akár csak egy félJlépést is, akkor ez a javaslat sokkal többet Jelent, mint ami a/soraiból kiolvasható. v (Élénk helyeslés és taps' a szabadságpárton.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! (Halijuk! Halljuk!) Az előttem szólott Sulyok Dezső képviselőtársammai mindem tekintet­ben egyetértek (É'jenzés és iiwps a szabadság­párton.), és hogy ott kezdjem bes:zédem, ahol ő ahbahiaigyrtla: ,a zsMIókérdésné'l, engedjék meg/ t. képviseilőtársaiim* hoig-y egy lépéssel töjyábth menjek ebbemi iái kérdésiben. (Haittuk! Hatíjuk!) Az én szerény megítélésem szerint nem elegendő,az, ha megtörténik1 a megbékülés ér; dekében a-visszavonulás a, közélet különböző tereiről. A zsidókérdésnek mélyebb alapja» mélyebb gyökere, lelki és értelmi alapja van. Szerény megítélésem szerint addig, ameddig zsidó és keresztény meg nem érti az egy örök törvényt, hogy egy az Élet, amely min­den egyes emberben van, i amit a vallások Istennek hívnak és addig, amíg ezt a meg. értést az első elemi iskolától kezdve végig az egyházi szószékeken nem tanítják a gyer­mekeknek és^ felnőtteknek, és addig, amíg- az egyes emberek — legyenek zsidók vagy ke­resztények — meg nem értik ezt, addig a zsidókérdésnek a rákfenéje még abban az esetben is fenn fog maradni, ha bekövetkezik v az, amit Marx mondott, hogy a zsidókérdés ' csak akkor fog megszűnni, ha az emberi fel­szabadulás megtörténik, ha a kommunizmus a földön elterjed és uralkodni fog. Enntek a; megértésnek kell az egyéni élet céljának lennie a földöru Ha ez nincsen meg az embe­rekben, ha az embereknek az iskolában^ és az egyházakban állandóan csak hitet prédikál­nak: higyjétek • ezt, higyjétek azt, ahelyett, hogy a megértést adnák a mai embernek — hiábavaló minden. T. Nemzetgyűlés! Ebben a hibában szen­ved nemcsak a keresztény egyház, hanem a zsidó egyház, nemcsak a keresztény ember, hanem a zsidó ember is. Hangsúlyozom és meggyőződésem, hogy amíg az egyes~ embe­rek a földön meg, nem értik azt a központi igazságot, hogy egyek . vagyunk és nincsen külön zsidó "és nincsen kiílöni keresztény» -mert egy bennünk az Élet, amelyet Ätennek, örökkévalóságnak, abszolútnak, igazságtnak mondanak — tehát, ha én mint keresztény ember megbántok egy zsidó embert, nemcsak a zsidót bántottam ínég, hanem az önmagam­ban élő Egyet is megbántottam, mert az egy bennünk — mondom, amíg ezt meg nem tanulja az emberiség, addig szenvedni fog, addig összeütközések lesznek mindaddig' NEMZETGYŰLÉSI NJLBLÚ III. amíg lassankint a fejlődések során az ember meg nem érti ezt a központi igazságot, ame* lyet Krisztus Urunk tanított minden ember­nek, de amit azután elfelejtettek, élni és ta­nítani. T. Nemzetgyűlés! Tegnap a napirendi indítványom során ' javasoltam azt, hogy tűzi zük napirendre a Magyarországnak kézbesí­tett béketervvel széniben váló állásfoglalá­sunk kérdését. (Kováts László (msz): Időszerű lenne!) Szóiig képviselőtársam felállott a szociáldemokratapárt részéről és azt mon* dotta, • ezen indítványomat felelőtlennek tartja és az a célom ezzel az indítvánnyal« •hogy a koalíció egységét megbontsam és zavart keltsek. Ha, t. Nemzetgyűlés, a célom a koalíció megbontása lett volna, amelyet tisztelek és szükségesnek tartok éppen úgy, mint Sulyok t képviselőtársam, akkor tudnék találni ezer és egíy alkalmat, hogy Összeve­szítsem a koalíciós pártokat. De azt hiszem, nem, tapasztalták a részemről azt, hogy ez a cél valaha is vezetett volna engem. A, koalí­cióra tehát szükség van, de engedjék meg, a koalíció mellett van egy sokkal hatalmasabb magyar nemzeti érdek, a magyar ügy, a magyar békeszerződés kérdése, amely még a koalíció érdekeit is túl kell hogy haladja, és az .erre való tekintet nélkül kell ezzel a kér­déssel foglalkozni. Ami pedig a felelőtlenség kérdését illeti, a t. képviselő úr úgy látszik nem volt a Ház­ban a múlt héten, mert ha a Házban lett volna, akkor jól tudná azt, hogy miután a szociáldemokratapárt kiadta kiáltványát a béketerv ellen, kiadta a kommunistapárt is a maga kiáltványát a béke terv ellen és mind av kettő leszögezte azt, hogy1 ezt el nem fogad­hatjuk, mert Magyarországot gyarmati sorsba süllyeszti le, a Ház igen t. elnöke. Varga Béla elnök úr a Háznak a következő enunciációt tette (olvassa): »Ezekből a 'megnyilatkozások-, ból ^megállapítom, hogy a nemzetgyűlés ezzel a béketervezettel, amely az egész magyar nemzetet mélységesen" megrendítette, Sürgő­sen foglaükozni íkíván.«53 \ f T. Nemzetgyűlés! Szeretném tudni Szélig képviselő úrtól azt, hogy vájjon ezekután is fenntartja-e a felelőtlenség yádját, amikor éppen az együttes megnyilatkozás következ­tében a Ház elnöke enumciálta azt, hogy igenis sürgősnek tártja ennek a kérdésnek a parlament előtt való megvitatását? Én arra kérem az egyes szónokokat;, ne játszanak e komoly időkben, komoly kérdésekben ilyen szavakkal és ne 'iparkodjanak -fele­lőtlenséget kovácsolni abból,' ami a haza legnagyobb kötelessége és ennek a* parla­mentnek is ' a legnagyobb . felelőssége, mert azért, amit ezekben a napokban itten csiná­lunk, és 'ami Parisban történik -a rftagyar kormányzat részéről, nemcsak a szoeiáldemo­kratapárt szónoka felelős, nemcsak a kommu­nistapárt felelős, hanem ennek a" nemzet­gyűlésnek minden egyes tag-ja felelős becsü­letével'a lelkiismerete előtt és a magyar történelem előtt. (Kiss Ferenc (kg): Meg az ittlétével!) T. Nemzetgyűlés! Miért tartom szükséges­nek a magam részéről a magyar béketerv kérdésével foglalkozni? Elsősorban azért, mert sajnos, a magyar külügyminiszter úr

Next

/
Thumbnails
Contents