Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
74? À nemzetgyűlés 63. illése 1946. tekben ' az ítélkezésiből. Senki sem ítélhet s lehet bíró a saját vagy legközelebbi hozzátartozója ügyében, bár lehet -hogy ugyanolyan ' igazságosan vagy talán még szigorúbban ítélne, mint egy idegen. De a törvény kizárja, ki akarja-zárni e lelki dilemmának még a lehető, ségét is. Éppen ezért a függőségi, összeférhetetlenségi eseteknek van egy közös ismérvük. Relatív és nem abszolút összeférhetetlenségi esetek vagy legalább is nem feltétlenül azok, ami annyit jelent» hogy nem vezéttnek féltétr lenül mandátuimyesztéshez, h/anem választást engednek a képviselőnek abban a tekintetben, hogy az összeférhetetlen helyzeitet» állapotot szünteti-e meg, vagy képviselői mandátumáról mond-e le. A gazdasági és ügyvédi összeférhetetlenség esetében azonban © jog a képviselőtársak abban az esetben illeti még, ha az előállott helyzet előidézésében néni járt el rosszhiszeműen.' Ellenesetben és a r másik két kategóriában az összeférhetetlenség -abszolút, vagyis • a mandátum azonnali elvesztésével jár. "A második kategóriába, amelyet ia képyi-"" seiői kötelességek megsértése címén szeretnék megjelölni, a javaslat 6.» 7. és 8. §-iaiha fog-Iáit eseteket sorolom. Mai közjogi irodalmunk ezeket is méltatlan sági összeférhetetlenségnek tekinti, illetőleg; tekintette az, ezirányban korábban felmerült javaslatok során, én azonban úgy vélem, hogy, ezek különböznek a szoros értelemben, vett összeférhetetlenség eseteitől. Ezekben a. csoportokban ugyanis arról \ van "szó, hogy a képviselő tettével vagy mu' ^ásatásával közvetlenül sérti, aneg^ képviselői kötelességét S' így .imáris ' összeférhetetlenné válik, míg -ia szorosabb ér telemben ^vett méltat,-. ' lan,sági eseteknél neon törvényhozói működése kapósán, hanem az. élet más területén Véghezvitt tettei avagy bekövetkezett r események (folytán válik -törvényhozói tisztére méltatlanná. Kiindulópontom e tudományos1 elméleti síkon mozgó f csoportosításnál ugyanis az, hogy ha vannak állampolgári kötelességek, úgy kétségtelenül vannak sokkal fokozottabb mértékben-képviselői kötelességek is,, amelyek a/ közérdek Önzetlen szolgálatára kötelezik a mandátumok birtokosait és ha azok ezeketf a kötelességeket megszegik, a- közérdek nyilvánvaló parancsa követeli mandátumuk^ azonnali megszüntetését. ]pn ebbe a kategóriába az összeférhetetlenség báróim csoportját sorolom. Az első a képviselői kötelességek durva' megsértése. A javaslat 6. §ia szól erről, amelyet • röviden összefogva úgy jellemezhetek, hogy az esetben követ el ilyen sértést, illetőleg öszszeférhetetlenséget w képviselő, ha anyagi érdekből teljesi 1, szegi meg vagy mulasztja el képviselői kötelességét, vagy szólal fel ta« nemzetgyűlésben. Ez a rendelkezés, teljesen Ú3 törvényhely Összeférhetetlenségi jogunkban. 'A régmúltban, amikor;e kódexet megalkották, talán nem is gondoltak arra, hogy ilyen esetek -, is előfordulhatnak, talán úgy gondoikoz* tak felőle:, mint néhány görög városállam' a hazaárulás' fetői: lehetetlennek tartották és nem hoztak rá vonatkozó törvényeket. Multunk, sajnos bebizonyította, ihogy nekünk errè> is gondolnunk kell. ; ^ A második csoportba a képviselői köteles, ségek enyhébb megsértése, az úgynevezett kijárási összeférhetetlenség tartozik, > amelyről a 8.- §• szól. Ugy is lehetne' mondani, hogy e csoportba> a képeseiéi minőséggel önérdekből történő visszaélés esetei tjartoznak. Ez az öszszeférihetetlénségi jogunkban -— mint) már omévi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 748 lítettem — közel 50 éve benne van, de sohasem hatályosult. Helyes iránya a javaslatnak, hogy a jogi meghatározás leegyszerűsítésére törekszik, ami lex imperfecta voltfc a régi jogunkban, azt kihagyta belőle, tehát csakis az ellenszolgáV.latás «ellenében történő kijárást!, minősíti ^összeférhetetlennek. Ha valahol, úgy különöskép itt domborodik; ki, hogy az összeífénheteitlenség elsősorban erkölcsi /fogalom, , amely jogszabályokban nehezen kényszerít/hető bev Remélnünk kell, hogy, a törvény szűkített és leegyszerűsített jogs zab áJyai hatá-* lyosabbak lesznek e 'téren, mint a régi jog, de v meg kell említenem, hogy a protekcionizmus, melegágya fölé egyelőre jelen javaslatunkkal még csak fenyegetés isem kerül. (Nagy Vinec ('mez): Ez így van!) holott jégesővel kellene üvegtábláit keresztülveretni. (Nagy Vince (msz): Ugy van!.Igaza van iaiz előadó úrnak!) A harmadik csőportba a képviselői kötelességeknek mulasztás, több mint egy fél évig tartó indokolatlan távollét által való megsértése tartozik. Ez, is új, de szükséges rendelkezés, viszont! magától értetődik, hogy a-vis •major mindennemű esete felfüggesztő feltételként érvényesül. Ap errevomatkozó rendelkezés a 8. §-ban található. Ezek az esetek tartoznak, — mint említettem — a képviselői kötelességek megszegésének kategóriája. A harmadik kategória viszont a szorosabb értelémben vett méltatlansági összeférhetetlenséget öleli fel. Erről a 9l § szól. ? E helyen újra kiemeleim, hogy e. címen nem a jelen avagy jövendő képviselői kötelességének megsértésé ,révén kerül közvetlenül' összeférhetetlenségbe a képviselő, hanem az élet más területen , elkövetett osélekiinényei felett kimondott ítélet, avagy utóidig felmerült múltja fenyegeti közvetve e következményekkel. A nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága e szakaszon fontos módosításokat} eszközölt. ./ T. Nemzetgyűlés! Az előadottakkal végeztem az összeférhetetlenségi kategóriák és ezeken belül a csoportok bemutatásával. Meg kell azonban még röviden emlékeznem az eljárási szabályokra} is. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy vájjon milyen fórum* döntsön a felmerült összeférhetetlenségi esetek feleilit. ' Efelől •rendelkeznek az _ eljárási szaib'ályofk, amelyek ennek a törvényjavaslatnak a második részét teszik. A közjogi irodalom általánosságban e • tekintetben is három megoldási módot ismer és e három módszer felett vitatk/»zi!iak a felmerült reformjavaslatok kapcsán parlamentáris életünk múltjában is. Az egyik megoldási "mód, illetőleg elgondolás szerint 'a leghelyesebb lenne, ha az egyesi konkrét összeférhetetlenségi esetekben valamilyen bírói fórum ítélkezrjék, amely lehetne váltamely e ©ólra kijelölt bíróság, mint alkotmánybíróság, például a" közigazgatási bíróság egyik e célra meg- , szervezett külön tanácsa, vagy egy vegyes' bíróság képviselő f bírókból ês r a Kúria éjs & közigazgatási bíróság r báráiból, vagy végül parlamenti bíróság: képviselőkből ai'kotott ' szűkebbkörű három vagy öttagú esküt tett > tanács. , A javaslat — és merem mondani az adott esetben helyesén — egyik megoldási módot; sem fogadta eh Helytelen volna a jelen esetben a bírósági jogkör átruházásiai egy külön bíróságra, meri ez a parlament szuverenitásán ejtene feleslegesen sérelmet, a képviselői és bírói elem összekeverése vegyes- bíróy ságban nyilván ez utóbbbi elemet hozná kisebb-
