Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

45 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. előbb emlíítleltt, szorosabb 'értelemiben vett méltatlanisági összeférhetetlenségét. Ezeket a kategóriákat és csoportokat jelen javaslatunk megtartoíttá, dö kiegészítette. Bizonyos mértékig tudományos szemüvegen keresztül nézve a javaslat rendelkezéseit, én három kategóriát és ezeken belül az összeférhetetlenségi esetek nyolc csoportját ismerem el — helyesebben talán vélem megálla-, pítani. E hároim kategória a függőség, azután a képviselői kötelességek, megsértése éè végül a méltatlanság. ._..'• A, függőség kérdése az összeférhetetlenség legnehezebb problémája. Azit hiazem, hem szorul bővebb magyarázatra, hogy a szuverén, tehát mind kifelé, mind befelé független 'törvényihozó szerv alkotó ' elemei, a képviselők csakis független' emberek lehetnek. »A függőség hangja rekedt, nein mer hangosan beszélni« — idézi egyik közjogi írónk Shakespeare szavait az öszef érhetetleniséggel kapcsolatban és ezzel tulajdonképpen a kérdés elevenére itlapint. A kellő függetlenség hiányában szolgálni, mégpedig bátrán szolgálni a közérdeket allág.ha lehet. ' À kérdés csak az, hogy .melyek azok #, haitaknasságok, amelyek függetlenségünkeit a legjobban veszélyeztetik és lévén : az összeférhetetlenség elsősorban nem jogi, hanean erkölcsi kérdés,, milyen, jogszabályokkal nyújthatunk ellenük védelmelti. A mi javaslatuink négy csoportban sorakoztatja l'eí a függőségi összeférhetetlenség eseteit éis mivel a javaslatban összesen ) nyolc csoport szerepel a csoportok felerésze tehát ide, a függőség; körébe tartozik. Az első r

cso- ' port a közszolgálati vagy ^hivatali összeférhetetlenség, amelynek kérdését az 1. es 2. §-ok szabályozzák. Ez az 'öszeférheltetleoségi szabályozás hivatott védeni a parlament függetlenségét a^ legnagyobb hatalommal, a mindenkori kormánnyai, szemben. Javaslaittmk azonban e tekintetben' — ezt őszintén be kell vallanunk — enyhébb a régi törvénynél.' Ha általánosan kizárja is a parlamentből a közalkalrnazotta'kat, ' számos: kivételt statuál, a közalkaimaittak legi elsőbb réigióiban, a közüzemi alkalmazottak közül az üzennek irányítására befolyás-<al biró vezetőket tekinti, összeférhetetleneknek és nem kívánja meg a- közalkairnazotektól, . hogy megválasztásuk esetén nyugdíjba menjenek, lianem . megelégszik az érre az időre történő illetmény nélküli szabadságolásukkal. Ennek, az etekintetben általánosan enyhébb elbírálásnak legfőbb indoka a% volt, hogy amíg egyrészt, fiatal és a politikai, hatalom^ ban még mindig a berendezkedés -állapotában' lévő demokráciánk egyelőre nem /rendelkezik kellő számú vezető egyéniséggel és kipróbált értékekkel olyannyira, hogy a meglévőket akár a törvényhozásban, akár a közszolgálatban nélkülözni tudná, másrészt dolgozóit, a fizikai munkásokat ésAaz eddigelé háttérbe szorult közüzemi kistisztviselőket, semmiképpen sem akarta a parlamentbőj kirekeszteni. AEL enyhítés e téren nyilván csak "átmeneti lehet* ami folyik különben a koalíció által köveitelt szükségszerűségből is és a jövendő niinden valószínűség szerint ú[jra vissza fog térni a szigorúbb megoldáshoz, mert elvileg egészségtelen és kifogásolható, hogy a parlamentben, amely a kormány; , ellenőirzésére és felelősségrevonására, hivatott' testuleït., a kormány a maga'kül- és beltagjaival együttesen már számszerűleg, aritmetikailag is komoly $vi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 746 súlyt jelenítsen. (Szórványos taps a kisgazdapárt soraiból.) ^ Aj második csoportba a megbízás útján előálló összeférhetetlenség tartozik, vagyis azoké, akik neml

közalkalmazottak ugyan, de megbízásukat mégis á kormánytól kapják. Ezekről a javaslat % • §-a intézkedik. Az, e helyen. felmerült kivételekre azért ! volt' szükség, hogy azoknak a pénzügyi és gazdasági , szakembereknek, akik 'az állaim legfőbb . pénzügyi és gazdasági őrhelyein állnak, a szaktudását, különösképpen a mai időkben/ amikor talán minden ezeken a kérdéseken muíik, a, parlament ne nélkülözze és e kivételek — még talán ezt kell e helyen megemlítenem — javarészben a régi felsőházból csúsztak ' át aa egykamarás nemzetgyűlésbe. A harmadik csoport az ügyvédi gyakorlatot folytató ^képviselők összeférhetetlensége. A-kérdés szabályozása egészen új anyag a ma^. gyár összeférhetetlenségi jogban,, de régi kívánságok beteljesülése. A javaslat e téren a felmerülő anomáliák megszüntetése érdekében íeljes szigorúsággal lép ' fel. , A negyedikv csoport a gazdasági összeférhetetlenség, amelyről az 5. §. szól. A múltban a gazdasági hatalmasságok illegitim befolyása révén ezen. a'téren jelentkezett a legnagyobb veszedelem. Elavult jogszabályaink folytán itt volt a'zi összeférhertetlenség szabályozásának legsebezhetőbb pontja. Mai demokráciánkban azonban —^ gazdasági életünk egész struktúrájának megváltozása következtében — a magyar múlt gazdasági hatalmasságainak javarésze teljesén'' megsemmisült, vagy erejében összeroppant. A veszély tehát erről az oldalról korántsem olyan nagy, mint volt valaha. . \ Merem mondani, hogy javaslatunk mégis szinte drákói rendelkezésekkel lép fel e befolyások mindennemű érvényesülése ellen. Méltóztassanak figyelemmel elolvasni a javaslat vonatkozó rendelkezéseit: ennél messzebb menni e téren aligha lehetett volna. A magántőke szavát és hangját extra muros kirekeszteni, a • parlamentből teljesen kizárni mindaddig, amíg azt az alkoitmányos' és gazdasági rendünk el-Jsineri és termelő, államépítő erejére számít, nem jelentene kevesebbet, mint illegális úton való érvényesülésre kényszerítésüket, holott az .állam és Aa nemzet érdeke éppen azt követeli, hogy a , nemzet akaratképző saervében,: intra murou, tehát itt „a parlamentben férjen meg egymással — ha lehet, egyetértésben, ha kell, küzdelemben — minden jelenlévő erő nyíltan és ne titokban a föld alatt, a csatornákon keresztül keressen, a maga részére érvényesülést. (Helyeslés a szabadságpárt oldalán-) • Ez a négy csoport tartozik a függőség kategóriájába.«-Valamennyi bizonyos helyzetet, állapotot/ deklarál a képviselőséggel összeférhetetlennek, mert nem lát hiztosííékot arra hogy ' a képviselő ilyen helyzetbe, ilyen •• állapotba jutva, tudja-e kellő önzetlenséggel szolgálni á közérdeket, mert erős lehet yele szemhen az önérdek,yísértő s'aelleme. Mindezekben az esetekben azonban nincs, semmi megszégyenítő az illetőre, akivel' szemben az összeférhetetlenség kérdése felmerül, s nincs megsértve a közérdek sem, csak veszélyeztetve. *De még ennek á veszélynek se tehetjük ki a közérdeket és ezért kell rendelkeznünk. Hasonlóak ezek a rendelkezések perrendtartásainknak — azért mondom többesszámban, mert van polgári és büntető perrendtartásunk — ama rendelkezé- " seihez, amelyek a bírót kizárják bizonyos ese- \