Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

723 A nemzetgyűlés 62. ülése 19Í6. i leniül az volt mi alapja, hogy a magyar katolicizmus a maga szent hitének és vallásának gyakorlásában túltett az európai átlagon, ezzel' érdemelhette és érdemelte ki a magyar katolicizmus azt, hogy a Szentszék bizonyos fontos, életbevágó és nemzetközi problémákat érintő kérdésekben mindig meleg szeretettel, pártolókig állott a magyar nemzet mellé. Utalok itt az első világháború után meg" köpött trianoni békeszerződéssel előállott furcsa egyházjogi, egyházközigazgatási jogi helyzetire. Ezt a trianoni békediktátumot a római pápa nem rvette tudomásul egészen a második világháborúig, nem tett'eleget a csehek, a szerbek és ia románok kívánságának akkor, amikor aiz egyházmegyék autonómiáját a trianoni békediktátum keretében az utódállamok területéhez csatolt egyházi hatóságoknak néni aidta meg, hanem oda apostoli kormányzókat kül- < dött s ezzel is dokumentálni igyekezett a világ . félé, hogy a békeszenződéslsel nem ért egyet. T.. Nemizetgyűlés! A Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatok felvételének gonldblata nem újkeletű a t. Nemzetgyűlési előtt sem,' Ha visszagondolnak a képviselő urak a hivatalban lévő kormányelnöknek, valamint ; elődjének programadására» abban világosan bemmé volt, hogy hő óhaja- Magyarországnak az, hogy a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel minél előbb felvehesse-Tudom és megfelelő módon méltányolom , is, hogy jelenleg Magyarország a fegyverszüneti szerződés közjogi állapotában van^ és ha egy külképviseleti ;kaposolatot fel akar újítani, valgy pedig egy államinál a diplomáciai kapcsolatokat fel alkarja venni, az nem egyedül a magyar korimánytóíli függ, hanem a Szövetséges Elltenőrző Bízottságtól, de ennek isi megvan a maga unódja, ment a Szövetséges Ellenőrsső Bizottság a kormánynak : a külügyminiszter úr útján tett előterjesztésére idáig minden egyes kért esetben megadta a diplomáciai kapcsolatok felvételéhez az engedélyt. Előttem van egy 1945 december 23-án kelt levél, amely a miniszterelnökségtől szármaizik és 12.264/1945. M. E. sízám alatt az akkori miniszterelnök által küldtetett Magyarország bíboros hercegprímásához^ Szövege a következő (olvassa): »Hercegprímás Ür! Folyó hó 15-én kelt nagybecsű szíves soraira válaszolva köszönetet ntondok, hogy a Vatikánban anéltóiztbatott diplomáciai karoesolatunk felvételével kapcsolatban tárgyalásokat kezdeni és külöinö- ; sen azért, hogy a Hercegprímás Ür bejelentését a yaitlikáini örömlrael vette tudomásul. A magyar kormány tisztelettel és hálával gondol Angelo Rótta érsek úr személyére és ha majdan a Szentszék úgy dönt» a imagywt áílilam szívesen fogadja nuneiusként s minden tekintetben ugyanezt a szerepet és helyet föff ja betölteni a budapesti diplomáciai testületben, mint a múltban. A diplomáciai kapcsolat felvételére irányuló kezdeményezés a külügyminiszter úr résizéről! az Ellenőrző Bizottságnál már folyaimaitba tétetett.« így szól a Itevél az akkori miniszterelnök úr láltail hivatalosan a parlament színe előtt tett kijelentéssel, valamint az e levélben foglaltaikkal kapcsolatban kénytelen vagyok meg" # állapítani}, hogy. sajnos, dacára az Ígéretnek, dacára; az azóta már a második hivatalban * levő miniszterelnök program jajban foglaltaknaik, a Vatikánnal! valló diplomáciai kapcsolat felvételéhez szükséges kérelem minid) a mai na- _ pig a Szövetsége? Ellenőrző Bizottsághoz; nem érkezett el hn szeptember hó 18-án, szerdán. 724 Hogy mit jelent az a körülmény, hogy a Vatikánnak a Szentszékkel minél előbb diplomáciai kapcsolatba kerüljünk* ezzel kapcsolatban egy érdekes belpolitikai és állandóan napirenden lévő témát is szeretnék felhozni.' Az utóbbi időben igen szokásos és főleg " divat lett bírálni az állam és az egvház viszonyát- Hogy ez mennyire sikerül, vagy menynyire nem «ikerül, ezt éppen mi, akik a közélletben résztveezünk, látjuk, hogy sajnos, àz állam és az egyház köezötfc a deniokráciábani okvetlenül szükséges közeledés még, mindig neim az a. kívánit és nuég mindig nem a« a tökéletes, amilyennek lennie kellene. Hogy ez a közeledés az egyház és az állam között tényleg meglegyen és hogy meglehessen, ezt nagyban elősegítené a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatunk felvétele, mert a diplomáciai kapcsolatok során Budapesten az apostoli nuncius lehetne az, aki a romiad Szentszéknek mint J világbirodalomnak — mert hiszen nem, lehet tagadni, hogy 400 millió katolikus, él a földön — a deniipkráciákkal való viszonyát a magyar talajba is bele tudná illeszteni és esetleg irányvonalat tudna adni a masrvar kormánynak és a magyar katolikus egyháznak, hogy diplomáciai kapcsolataink felvételié után ez a közeledés "• az egyház és az államhataloim között minél' előbb, tényleg sikeresen meg is oldódjék. (Baíbody János (kg): Meg kell szünietni a papok elleni izgatást!) Az 1946 ;I. tc.-ben törvénybe iktattuk az emberi jogokat. Az emberi jogok egyike a val- ' lásszabadság és itt.— bármennyire furosánri« hangzik^ — bizonyos szempontból a vallásszabadfság serclimét látom, amikor az ország lakosságának 67%-át kitevő katolikussiág óhaja nem valósulhat megi' (Ügy van! Ügy van! a N szabadságpárton.), mert minden magyar katolikus eimjber hőn és szeretettel óhajtja,' hogy a Szentszékkel .; diplomáciai kapcsolatunk mielőbb helyreállíttassék és igen nagy és meleg szeretettel várja í vissza Budapestre Angelo Botta érseket, aki-a nyilas és az államf elforgatást előidéző letűnt szomorú rendszerben igém keményen és gerincesen megállta- 'à helyét, Aki ismerte a budai ostrom alkalmával előállott igen szomorú helyzetet, annak tudomásul kell birnia arról, hogy Szá'lasiék Angelo Bottât is felszólították arra, hogy hagyja el Budapestet j és menjen a ^ gyászkormánnyal együtt nyugatra, Szombathelyre. Az akkori apostoli nuncius, Angeló-Jlotta érsek ezt a felszólítást megtagadta, dacára annak, hogy Szá- i lasiék felállították neki a ' tételt, hogy aménynyiiben nem tesz eleget felszólításuknak, a diplomatákat megillető területenkívüliséget elveszti, ö mégis a leghatározottabban elutasította ezt masrától és kategorikusan kijelentette Szálási köVetének, hogy őt Őszentsége a római pápa nem Szombathelyre, vagy Kőszegre.'vagy valamdly dunántúli nyugati városba, hanem Budapestre nevezte ki és ő ezt a helvét nem" hajlandó elhagyni. (Slachta Margit (pk): Éljen!) , T. Nemzetgyűlés! A továbbiakban szeretném néhány szóval vázolni azt-a szabályos és eléggé nem méltányolható embermentést, âme«lyet az ^apostoli nuneialfcura a budapesti "ostrom alkalmával, valamint az ostromot megelőző igen nehéz helyzetben az üldözött baloldaliak-^ nak, zsidóknak és általában a segítésre szorulóknak érdekében végzett. Az apostoli nuncius saját életének kockáztatásával 40—50 üldözött baloldalinak és exponált zsidónak adott állandó\ 'szállást a házában, őket bujtatta, azonkivül