Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

725 • A nemzetgyűlés 62. üléte 19Í6. .s körülbelül 20—22.000 menlevelet adott ki, amelyeknek alapján ezek a személyek, ha csak, rövid időre is, de mégis mentesültek az akkori úgynevezett kormánynak a rendszabályaitól. (Széchey Béla (kg); Gyászkormány!) Ezek olyan tények» amelyek mellett szó nélkül nem mehetünk el és kénytelen vagyon: a kormányt erről a helyről is felkérni és ï£ gyelmeztetni arra, hogy tegyen eleget e 67%-os magyar katolikus^ tömeg, a magyar katolikus közvélemény kívánságának és tegye meg fai lépéseket, hogy a Vatikánnal a diplomáciai kapcsolatok minél előbb felvehetők legyenek. B diplomáciai kapcsolat 'felvétele tulajdonképpen à külügyminisztériumtól függ, ott is a külügyminisztériumnak! politikai osztálya az az "osztály, .amelyik előkészíti a diplomáciai kapcsolatok felvételét. Ezen az osztályon tudomásom szerint dr. HeLtai György osztálytanácsos úr vain, akit, sajnos^ személyesen nincs sjaereriosém ismerni, die mivel tudom, bogy ez^a témlai iimmár másfél éve napirenden van, mégis kényttelLen vagyok felállítani a tételt,,hogy talán^ ő is hibás abbam, iilílettve őt is — ha nem is vétkei» —f mulasztás terheli azért, hogy iái diplomáciai kiaposolalt'ok a Szentszékkel még a mai mapig neim jöttek liétre. (Egy hang a szabadságpárton: Katolikus «ember? ,-—. Egy másik hang a szabadságpárton: Nem! Biztosain nem!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt^ Kováts László (msz) : Szerettem volna még néhány körülményre rátérni, de az idő letelt. Ismételtén kérem a kormányt, tegyen meg mindent, hogy a Vatikánnal valló diplomáciai kapcsolatok tényleg felvehetők legyenek. Ezzel igen barátságos gesztust tesz a kormány az egyház felé \is, amely gesztusnak hatása nem fog elmaradni a magyar közéletre. itilênk taps a szabadságpárton és a kisgazdapárton.) Elnök: A képviselő úr interpellációját a nemzetgyűlés kiadja az osszkorimánynák. Következik Hajdú Németh Lajos képviselő úr^ interpellációja az összfkormányhoz. A képviselő úr halasztást kér. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárni. • • , Következik Milassin' Korínéi képviselő úr interpellációja a. belügyiminiszterhez. A képviselő ÚT halasztást, kér. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Akkor következik Mi lassan Kornél képviselő úr második interpellációja a földmívelésügyi miniszterhez. A képviselő úr erre is halasztást kér. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) À Ház hozzájárul. Következők Losonezy Géza képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. A képviselő úr halasztást kér. Méltóztatnak hozzá, járulni. (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Következik Term ay István képviselő [ úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. A képviselő úr halasztást kér. Méltóztatnak hozzájárulni. (Igen!) \ Következik Kállai Gyula interpellációja a ^miniszterelnök úrhoz. -A képviselő úr halasztást kér. Méltóztatnak hozzájárulni? (Iaen!) A /Ház a halasztáshoz hozzájárulj Következik Drózdy Győző képviselő úr interpellációja á földmívelésügyi miniszter úrhoiz» a aailavármegyei ós más Ínséges vidékek állatállományára ak megmentése tárgyábtam. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az itaitwipeilllációt felolvasni, . évi szeptember hó 18-án, szerdán. 726 Szántó Vezekényi István^ Jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter urnák arról, hogy az országosan jelentkező aszálv miatt főképpen Zala vármegyében végveszély fenyegeti az állatállományt? Hajlandó-e a miniszter úr Zala vármegye és az Ínséges vidékek állatállományainak meg1

mentése céfjáiból gondoskodni arról, Jhogy '1. a közellátási kormány biztosságok intervenciós vásárlásokat végezzenek, - 2. a kereskedők csatk vágómarhákat vásároHhaisiS'anak. i 3. et feles tenyészállialtfoik felvásárlása céljából hajlíandó-e a minisEiter úr la1 pénzügyi kormányzattól hitelkeretet igényelni, hogy a végveszélynek • kitett állatokat olyan helyre juttassák, ' ahol azok megélnek és hajsznosiau f elhasjználhatók? Hajlandó-e azoknak a gazdálkodóknaks, akiknek állatállomiiánya elpusztult és az újonnan íöldhözjuttato'titaknak, akiknek sem pénzük, sem állatjuk nincs1

, gazdaságuk intenzív műveléséhez;, földjeik megmunkálásához ^ elengedhetetlenül szükséges ittenyész- és igásáUatio-' kat juttatni olvformán, hoery azoknak árát három esztendő alatt kamatmentesen fizethessék vissza? Tudja-e a miniszter úr, hosry az új gazdáknak állattal) Vailló ellátiásia a földreform sikerének legfőbbi követelménye? , . j ' . , Hailandó-e a miniszter úr a megfelelő lépéseket megtenni abban a?; irányban, hogjr a pénzhiány • miatt nem működő törvényhatósági állattenyésztési alapotk, legalább 10 millió tőke kölcsönnel' kisegíttessenek, hogy az országban mutatkozó 2000 bika és 1800 kan hiányát haladiéktalanui pótolihaiSSiák? Hajlandó-e a miniszter űr annak a Gazdasági; Főtanácsnak, amely a paraddosomkonzerv-iparniak 3 millió forintot juttatott, » fi. gyeimét felhívni arra, hogy iát takarmány ínséges vidékek veszélyben forgó tenyészállatainak felvásárlás ária három évre szóló 40 millió hiite7

lti szavazzon meg? / Végül — amennyiben esryik természete» és okos megoldásit sem tudná keresztiül vinni — hajlandó-e ä miniszter úr Zala vármearye és a taikarmíányinsiégben szenvedő vidékek pusztuláisifa ítélt állatállományát bármilyen útonmódon azokba a vármegyékbe juttatni, ameílyek az országos aszály ellenére is feli tudnának venni bizonyos mennyiséget?« Elnök: Az interpelláló > képviselő urat ililejtd a szó. '• • < > > Drózdy Győző (msz): T. Nemzetgyűlést Bizonyáré mindnyájan olvastunk már az 1863. esztendei aszályról, amiijkor olyan kévé® csapadék volt. ebben aiz országban,: hogy nemcsak a termés volt sirailimjs, hanem utániai kétségbeejtő helyzet előtt állott era az -ország. Amerre az emberek tekintettek, a végtelen1 országutakon hatalmas mtarhaesordiák vagy pedig nyájaik! mentek, az ország határai felé, menekülve a szárazság, az insésr és az éhség elől. Akkor volt hová menekülmiök, mert akkor az. országhoz tartozott az, erdős és csapadékosabb Felvidék és Erdély. Az .Alföld és a Dunánitúl álilatálliományát ez lai szárazság 'neimosafc ;megtizedelte, hanem olvan súlvos csapást mért az orszáarra, hogy esztendőkön kereszHil nem tu' dott helyreálliani a magyar állsitálliomány. Ez az 1863-í magy katiasztrófa ebben .az esztendőben Magyaronszágon megis.métlődött^ i ellenben nem következett be az áHlaitáíiomány mentésének még az a primitív módja sem, ame: lyetJ 1863-iban tapasztalltunk, merít az áliliatállo-46*