Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

70» À nêtn»eigyÙléê 62. ülése 19í6, év vezetett «be, amely azelőtt nem, volt divatban, még demokratikus ;

állami berendezkedésünk mellett sem; így például meggyőződtem arról, bogy a miniszter úr hivatalbalépése óta rendszeresített hetenkint két panasznapot, tudomásom van 'arról, hogy , a panasznapokon igen nagy forgalom van >a miniszter úrnál,, aki sok kisember ügyes-bajos dolgát elintézi, < valóban elintézi. - ' . Annak ellenére, hogy amint az előbb interpellációmban elmondottam, a magyar militarizmus mint ilyen levitézlett, a magyar katonaszellem aizonban változatlanul él a magyar ifjúságban és a magyar katonai szellem demokratikussá tételéhez megitélésem szerint is szükség vain egy katonai főiskolára, ahol remélem, igaz, Őszinte nemzeti magyar szellemben (Juhász István (szd): Mi az a nemzeti magyar szellem?) fogják nevelni a magyar katonatiszteket, < ebben a reményben, valamint annak ellenére, hogy a koalíció engem nem kötelez, de a miniszter úr iránt személyileg bizalommal Vagyok, válaszát tudomásul veszem. (Tups a szabadságpárt soraiban.) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a honvédelmi miniszter úrnak, az, interpellációra adott válaszát tudomásul 'venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudómásjil veszi. Következik Nemes Júlia képviselőtársunk interpellációja, amelynek elmondására halasztást kért.' Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) À nemzetgyűlés a" halasztáshoz hozzájárul. > Takács József képviselő úr interpellációja elmondására halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja. , Túri István képviselő úr ugyancsak halasztást'kert interpellációja elmondására. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a1

halasztáshoz hozzájárul. , Következik Jancsecz Imre képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jeeryzű urat, szíveskedjék felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvassa): »Interpelláció a pénzügyminiszter úrhoz az alkalmazotti kereseti adó és közmunkaváltság átutalásáról. Van-e ítudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a Budapest körüli városok háztartását súlyosan érinti a 123.300—1945. VII. P. M. renideleit, amely kimondja, hogy a munkavállalóik! számától függetlenül minden idegen, tehát a város területén kívül fekvő üzem, műhely, hivatal, stb.-ben dolgozó munkavállalók alkáljmazotti kereseti adóját a vállalat székhelyén rojja le és lazt többé scmilyen címen a munkavállaló lakhelyére átutalni nem lehet? • }/:• Van-e tudomása $ pénzügyminiszter úrnak arról', hogy ugyancsak a pestkörnyéki városok dolgozóinak közmunfcaváltságát nem utalják át lakóhelyükre és ebből kifolyólag ezek a környéki városok az ország többi városaival szemben s a fővárossal szemben is hátrányos helyzetben vannak? Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr intézkedni és ,a 123.300—1945. VII. P. M. rendeletet hatályon kívül helyezni és hajlandó-e a pénzügyminiszter űr az alkalmazotti kereseti adót és közmunkaváltságot a munkavállalók helyére átutaltatni?« Elnök: Az interpelláló képviselő-urat illeti a szó. Jancsecz Imre (szd): T. Nemzetgyűlés! A pestkörnyéki városok az elmúlt időben, az al»Mêptèmbtr hó 18-án, »nwrdán. 710 kalmazotti kereseti adóból egy tekintélye^ és nagy munkát tudtak elvégezni. Az alkalmazotti kereseti adót az elmúlt időkben úgy kellett leróni, hogy azok a vállalatok, üzemek és gyárak, amelyek ötvennél több alkalmazottat foglalkoztatnak egy városból vagy egy községből, tartoztak átutalni a kereseti adót annak a városnak az adópénztárába, ahol az illetők laknak. Hogy ez milyen nehéz pénzeket jelentett egyes városok életében, arra engedjék meg ' „igen t. kén viselőtársaim, hogy egy példát hozzak fel. Pestkörnyék egyik legnagyobb városában. Pestszenterzsébet városában 1942-ben a 3,291.000 pengős költségvetésben 453.00Q pengővel szerepeltek a. személyi kiadások, ugyanakkor alkalmazotti kereseti adó címén a váró» pénztárába 466.000 pengő folyt be. A személyi kiadások tehát több, mint százszázalékig befolytak. 1945-ben a magyar kormány egy rendelkezése ezt a régi befizetési módot megváltoztatta, mégpedig az előbb idézett rendelet alapján, amely úgy szól, hogy a rendelet hatálybalépésének napjától kezdve — tekintet nélkül arra, hogy ©gy vállalatnál hány egy városból vagy községből származó alkalmazott dolgozik —ez után semmiféle címen nem kötelesek átutalni "a kereseti adót. A t

kere§eti adóval még más is történt

1945 óta. Ami az 1945 előtti kereseti adónak àzt a részét illeti, amelyet abba a városba fizettek be, ahol dolgoztak az alkalmazottak, ebből az adóbó\ az illető városnak az adó 44.4%-a maradt meg. 1945-ben megváltoztatták ezt a be- ,: fizeílésd módot és az átutalása kötelezettség alól való nientesítés után megváltozott a kulcs if, mégpedig olyan irányban, hogy a 44.4'/t-os visszamaradó összeget, amely a községet illette, 30%-ra változtatták. 1946 augusztus 1-étŐI kezdődően a pénzügyi kormányza^ezt az adót illetményadó \névre keresztelte át és ez az add azóta illetményadó néven szereoel. De ugyanakkor a városoknak 30% helyett csak 20% maradt vissza. A pestkörnyéki városok különleges helyzetben vannak az ország más városaihoz képest. \Az ország többi városában dolgozó alkalmazottak rendszerint ugyanazon a helyen dolgoznak és ugyanazon a helyen is laknajc.De nem így van ez Pestkö-rnyéken. A^ pestkörnyéki vállalatok dolgozói nagy százalékban Budapesten dolgoznak, de vannak ugyancsak nagy százalékban olyanok is, akik ugyancsak # nagy százalékban Pestkörnyék más gócpontjaiban dolgoznak. így példán! a pestszenterzsébeti dolgozók 60%-a nem Pestszenterzsébeten dolgozik és ugyanez a helyzet a. többi pestkörnyéki városbári is, amelyek emiatt szintén súlyof hátrányban vannak. Ezek azáltal, hogy Pesten és máshol dolgoznak, de ezekben a pestkörnyéki városokban laknak, a pestkörnyéki városok közigazgatási kiszolgálását terhelik éa minden szociális követelmény, minden szociálti juttatás, amelv ezeknek a dolgozóknak a lehetőségeken belül jár, ezeket a városokat terheli, amely városok nem kapják meg utánuk ezt ai igen nagy pénzösszeget képviselő adót. Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy a múlt befizetési módszerhez visszatérve,. jut* tassa újra ezeknek a városoknak á befizetett összegeket, hiszen az elmúlt idők súlyos következményei, az elmúlt időkből yfolyó súlyo* . szociális kötelezettségek ezeket a városokat most meg hatványozottabban terhelik, és ha a városok nem kapják meg ezeket az adókat, akikor nem lesznek képesek eleget tenni ebbeli kötelezettségüknek. A pénzügyminiszter úr léte*íített ugyan 4**