Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

?H À: nemzetgyűlés 62, illése • 1946. egy hemssoM, amelyből a, városokat költségvetésük esetleges hiánya esetén tehermentesítik, de ezek a tehermentesítések mindenkor a pénzügyminiszter úr belátásától és jóakaratától függnek. Szerintem teljesen ; jogosult és teljesen igazságos az az álláspont, hogy a pestkör/ nyéki városok semilyen vonatkozásban ne kerüljenek hátrányba a fővárossal szemben, hiszen a főváros most enneik az áldatlan álía, pótnak a haszonélvezője. Ismételten kérem a pénzügyminiszter urat, hasson oda, hogy ezt az adót újra azoknak a városoknak utalják át, amely városokból a munkások és alkalmazottak bejárnak dolgozná Budapestre, a különböző ipari gócokból. Interpellációm második nesze az újjáépítési miniszter úrhoz szól. Ugyancsak adókérdés: a tközGoaunkaváJJtiság «aidója. Az országból/ az őszszes falvaikból és városokból a közmunkaadó az újjáépítési minisztériumba folyik be. 10%-ot tarthatnak vissza a közületek összeszedés és adminisztrálás címén. A. 10% rendszerint kevés erre a célra. Ugyanakkor Budapest székesfőváros a közmunkaváltságot teljes összegében megtarthatja. A pestkörnyéki városok súlyosan szenvedtek a háború behatása következtében. Bt újra csak egy példát akarok mondani: Pestszenterzsébet városa a háborús behatások következtében olyan súlyos- károkat szenvedett, hogy közel 3000 ház dőlt romiba vagy rongálódott meg oly súlyosan, hogy lakhatatlan és lebontásra vár. Ezek, között aa épületek között / ennek a városnak úgyszólván valamennyi középülete is megrongálódott és nagyszámú középülete elpusztult. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Iskolái tönkreaneintök!) Iskolái ma ajtó és ablaik nélkül vannak; elkövetkezik a tél, az iskolába járó gyermekek képtelenek lesznek tanulmányaikat folytatni, mert az is A kólák nem alkalmasak arra, hojrv tanítás helyéül szolgáljanak. * De ezen túlmenőleg itt a parlamentben is és az országiban is mindenütt egyre töbJboaör esik szó a mindinkább növekvő munkanélküliségről. A pestkörnyéki városok a munkanél küliség következményeit a leghamarabb fogják érezni. Kiérem teháit a miniszter urat, tekintsen el attól, hogy a pestkörnyéki városok is beszolgáltassák a közniunkayáltságot, mentesítse az újjépítési miniszter úr ezeket a városokat a beszolgáltatás alól. Rendelje el az újjépítési miniszter úr, hogy mindazoknak ' az alkalmazót taknalk iközmunka váltságát, akik Budapesten vagy más helységben, nem abban á y árosban1 dolgoznak, ahol laknak, utalják át az illető pestkörnyéki városnak. A pestkörhyék városaiban lakó dolgozók a ' legszegényebb emberek közé tartoznak, így a pestkörnyéki városok a legszegényebb városai Magyarországnak. Saját erejükből, önmagukra hagyatva nem tudnák az újjáépítés igen, fontos munkáját elvégezni, die abban az esetben, ha azt az a dióit, amelyet ú j jáépítés céljaira, tehát céladóként szednek be, átutalnák azoknak a városoknak. amelyek(itt Budapesten vagy Pestkörnyéken ', sok esetben súlyosabb hadisérüléseket szenvedtek, így. volna tk lehetőség és reménység, hogy ezek a városok a fővárossal egyetemben újjáépüljenek, volna reménység arra, hogy a mindinkább mutatkozó munkanélküliség nem terhelné a közületeket, * pénzügyi kormányzatot, az újjáépítési kormányzatot, haneim a munkanélküliséget nagy mértékben tudnánk enyhíteni azzal, hogy ezt a 'közműmkaváltságadót megkapnánk a Pest- , \ évi szeptember hó iS-án, szerdán-. . ?1'2 környéki városokba s a saját munkánkkal, * sa ját városainkat hoznánk rendibe. Ismételten kérem az újjáépítési miniszter urat, hogy az országos befizetés és az adó,országos beszedésének módszerétől térjen el és a Pest-környéki városokat Budapesttel egyenrangúan kezelje, Budapestnek és a Pestkönnyéki városoknak hagyja meg a közmunkaváltságadó száz százalékát és mindazokba a helységekbe ama dolgozók után, akik Pestkörnyékén laknak, az adót a lakóhelyükre utalja át (Taps a szociáldenvokratapárton és a kisgazdapárton.) , Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Kádár ^János képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, amelynek elmondására halasztást ' kérit. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) AJ nemzetgyűlés a halasztást megadja. Erdei Mihály képviselő úr a földmívelésügyi miniszterhez bejegyzett , interpellációjának elhalasztását kéri. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztáshoz hozzájárul.Gyuska ^ámois képviselő úr a foMdmivelés

7 ügyi miniszterhez intézett interpellációjának halasztását kéri. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztáshoz hozzájárul. Gyenes Antal képviselő úrnak az összkormányhoz intézett interpellációja következik a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. | Vörös Vince jegyző (olvassa): »Van-e a. kormánynak tudomása arról, hogy a 'Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ magába' olvasztva a Futurát, a • Terményhivatalt, a Mezőgazdák Szövetkezetét, a

METEiSz-t és ezeknek alvállalatait, a felsorolt vállalatok teljes "hivatali apparátusát változatlanul átvette, a szükségleteit meghaladó hatalmas szervezetet működtet, jóllehet az állami feladatokat a, Futura és a METBSz egyedül is el tudná látni. A túlméretezett organizáció költségei károsan befolyásolják a MSzK kalkulációit, drágítják a fogyasztási cikkek árát. Mit kíván tenni a kormány ennek a helyzetnek a ^megszüntetésére?« Elnök: Gyenes képviselő urat illeti a szó. Gyenes Antal (kp): T. Nemzetgyűlés! Jelenleg három hatalmas szövetkezeti központ működik az országban: a Fogyasztási Szövetkezetek Központja, a Földműves Szövetkezetek Központja és a Mezőgazdasági Szövetkezetig Központ. Ez utóbbinak természetes hivatása lenne, hogy a vidéken lévő termelő és értékesítő szövetkezeteket Összefogja, ira* N nyítsa és azokat szervezze. Ezzel a munkával izemben azonban a Mezőgazdasági Szőve tkej zeti Központ egy másik, meglehetősen hátai; mas feladat ellátását végzi jelenleg: állami megbízásból, mohopolisZtiku® helyzetben foglalkozik a termények felvásárlásával. I^lanatnyilaic nem célom vitássá tenni, hogy. ez így helyes-e vagy nem helyes, egy másik szempontból kívánok foglalkozni a. Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ működésével. Mivel ' a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ az életnek egyéb jelenségeit nerû. mutatja, csupán az állami feladatok ellátását végzi, úgy tűnik fel,' hogy^ ez volna az egész szövetkezeti központ hivatása. Ez azonban: így nem pontosan igaz, mert az állama feladatok élláitásét e#ùpan a Saft^et-