Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

6SO À nemzetgyűlés. 62. ülése Í946. évi szünltotni a javaslat, egész sor hivatal Leegy­szerűsítésével és közös nevezőre való hozásá­val. Ez a kérdés tulajdoniképpen bizalom kér­dése. En nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak elhinni,* hogy a törvényjavas­lat célja neim új büró felállítása, hanem az eddigieknek racionális , inódon való egyszerű­sítése és a különböző hivatali munkák terv­szerű egyeztetésé. (Samu László (kg) : Még a szándék is jó!) i Vásáry képviselőtársunk kifogásolja az 1. § 2/á pontját és azt mondja, hogy aszakasa . az építésügyekkel kapcsolatban — ideértve az építésrendészetet is — túl általános kitételnek használja az »építési ügyek« kifejezést, nem tudja, hogy nincsenek-e benne ebiben a köz­építkezések is. T. Nemzetgyűlés! A középítkezésekről egy külön „ szakasz intézkedik és a kettő összevetés séből kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy» ez a szakasz általában az építési ügyek egy kéz alá vonását és t pedig az építési közigazgatás idekapcsolását is jelenti. Hogy miért használja azt az egyszerű sz.ót,* hogy "• »építési« —, záró­jelben: magas- és mélyépítési — annak oka az, hogy a már korábbi rendeleteknek és* álta­lában a kialakult szakkifejezéseknek ez -felel meg legjobban. Mivel ezt a törvényjavaslatot .bizonyos résziben már szakembeirek állították ' Össze, természetes, hogy ezek az elfogadott szakkifejezések szerepelnek mindenütt, ame­lyeik talán első tekintetre nem annyira ért­hetőek és áttekinthetőek. Nem akarok itt moist újból kitérni az épí­tésirendészetre,- a Mhágási tanács szerepére, mert ama bátor voltam már Hegymegi Kiss Pál képviselőit ársunknak adott válaszomban rámutatni. Az e) pont ellen is észrevételt tett az igen t. képviselő úr és pedig ázzál a váddal, hogy az egész törvényjavaslat zavaros, és általában szükségesnek tartaná, hogy a pénzügyi felté­telek biztosításával kapcsolatban meghallgat- , ta&sék a pénzügyminiszter úr is. T. Nemzetgyűlés! Ez a - szakasz nem any­nyira a köaépíítkezésekikel, hanem, — mint ahogyan az indokolásból látjuk és ahogyan a képviselő úr is említette — a magánépítkezé­sek tervszerű irányításával kíván foglalkozni. Amennyiben a miniszter úr olyan intézkedése­ket fog hozmi vagy olyan intézkedésekéi »kí­ván életbeléptetni, amelyekhez a pénzügymi­niszter hozzájárulása szükséges, azt hiszem, nem vitás, hogy a miniszter úr, amint egyéb­ként is minden érdekelt hatóságot, szervét és érdekképviseletet megkérdez, ilyen intézke­dése előtt feltétlenül érintkezésbe fog lépni a pénzügyminiszlter úrral és meg fogja találni a módját annak, hogy természetszerűleg közös akarattal adják ki ezeket a rendelkezéseket. A közniunkaügyeík és a hatósági munka­erőgazdálfcodás terén Vásáry; igen t. képviselő­tárisrank. joggal tetté fel a kérdést, vájjon a javaslat itt nem helyezkedik-e szembe ennek a demioknaitikus patrilamentneSk már eddig életre­hívott törvényeivel és általában az emberi jo­gokkal >és az emberi méltósággal. Azt hiszem, a miniszter úr nevében nyugodtan deklarálha­tom, miután ezt a kérdést biátor voDttani vele meigbeszéilni, hogy ez. a szakasz természetesen! csak átmeneti jellegű, munkaerőket. természe­tesén csak addig fog a - miniszteri, úr igénybe venni, illetőleg csiak addig fog a munkaerő­gazdálkodás kérdésével hivatalból foglalkozni, míg a rendkívüli viszonyok fennállanak és szeptember hó 18-án, szerdán. 636 ezek a rendkívüli viszonyok ezt szükségessé teszik. • . De ugyanakkor a ministatier úr nevében tegyen szabad deklarálnom ;aizt is, hogy aiz em­beri méltóság megőrzését niiindienkor, minden. 'tekintetben legfontosabb feladatának tekinti, (Helyeslés és taps a kispiasdapárton.) tehát ha rendkívüli időikben szükség lesz arra, hogy bármilyen, talán erőszakosnak látszó eszközö­ket vegyen is igénybe egy-egy feladat gyors» elintéaéséhezC akkor is .annak kivitelében min- . denkor gondja lesz arra, hogy az emberi mél­tóság tiszteletben tártassék» T. Neimizetlgyűlés ! Vásáry it. képviselőtár­sunk még a kisajátítással kapcsolatban meg­jegyezte és rámutatott nagyon helyesen aiva, hogy a kisajátítási joggal roppantul vigyáz­nunk kelL nem szabad megengedni bármilyen kormányzatnak, hogy azt rendeleti úton sza­bályozza'^ Itt tulajdonképpen Va* magántulaj don szentségéről van szó, és ezért kifogásolta az 1. § (4) bekezdését, amely a „kisajátítási eljárás új^iszaibiályozását a miniszterre bízza. Nagyon jól tudjuk, hogy a kisajátítási eljárás két részre oszlik, kisajátítási közigazgatási eljá­rásra éis az úgynevezett kártalanítási bírói el­járásra. A szarosabb értelemben vett kisajátí- í C tási eljárás közigazgatási részeit szoktuk rövi­den eljárásnak nevezni. De hogy itt kétség ne merülneissen fel, köszönjük Vásáry^ képviselő­társunknak ezt az észrevételét és éppen ezért legyen szabad indítványoznom, hogy a »kisa­jáítíitás« szó után a »közigazgatási« szót iktas­suk be és akkor a szöveg úgy fog hangzani, hogy: »kisajátítási közigazgatási eljárás új' szabályozását«. (Helyeslés a szabadságpárton.) A képviselő /úr szóvá tette még, amit any­nyiam_ sízóvátették, a törvényjavaslat keret­törvény jellegét és azit, hogy èzzel a kormány az önkormányzátokiba kíváii belenyúlni. Nem hiszem, hogy ez a törvényjavaslat az önkor- | mányzatok hatáskörét kívánná csorbítani. A javaslat kerettörvény jellege — mint most em­lítettük a rendkívüli időkben és a rendkí­vüli viszonyúikban Keresendői Ez a törvény­jiaivaslaifc nagyrészt olyan • feladatokat rór a mi­nisztériumra és olyan munkálatok elvégzését kéri, amelyek teljesen újak, a közigazgatási életben ebihez hasonló szektort még nem talál­tunk», úgyhogy az eljárás szabályozásiát egy­előbe azért kívánjuk rendeletileg megoldani, merit talán sok minden részletkérdést nem is lehetne élőre törvényesen szabályozni, rende­letileg megoldani. • A lefolytatott munkák során látjuk majd' a gyakorlatból azokat a sœmpontokat, ame­lyek szerint korrigálni kell» és akkor ehhez! ké­pest fogjuk ezeket a kérdéseket törvényjavas­lat formájában fokozatosan a Ház elé hozni. • Erre különben voltam bátor előadói beszédem­ben is rámutatni, t. i. hogy ha ezek a kérdések kijegecesednek és kikristályosodnak, reméljük, hogy ezeket a< rendeletter vezetékiét törvény­javaslat formájában fogjuk viszontlátni» tehát a fokozódó alkotmányosság' tisztuló szellemé­ben azok is törvényes szabályozást nyernek. • Kérem, hogy ezek után a felvilágosítások után és figyelemmel arra a, módosításra, ame­lyet majd a részletes vita során is leszek 'bá­tor előterjeszteni, Sméltóztassék a törvényjavas­latot általánosságban elfogadni. (Éljenzés és taps.) -, Elnök: Felteszem a kérdést, mélitozatat&ak-e az építésügyi, városrendezési és közmunka­ügyi .igazgatás szabályozásáról szóló töcrvény-

Next

/
Thumbnails
Contents