Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

Wí À nemzetgyűlés 62. ülése 1946. évi szeptember hó 18-un, szerdán. 634 egy erős szerv vegye kezébe ezeknek az újjáépítéseknek és helyreállításoknak az irányítását és rendezését. * De Némethy képviselőtársunk megjegyzései • között — én úgy vettem észre — talán az volt a legkomolyabb, kritikája, hogy kétségessé tette a törvény eredményességét, miután nem találta meg, hogy az anyagi bázisa is biztosítva lesz-e a minisztériumnak/ Mint az előadói beszéli során és később is annyiszor rá-, tértünk, nem vitás, hogy ennek a törvénynek az eredményessége és életképessége attól függ majd, hogyan alakul a gazdasági helyzet és -milyen anyagi erőik fognak rendelkezésre állni. Ezt sajnos, ma előre meghatározni nehéz, de bízunk abban és reméljük, J— azért is kívánjuk és kérjük ennek a törvényjavaslatnak a megszavazását — hogy meg fogjuk találni azokat az anyag| bázisokat és erőket, amelyeket ennek szolgálatába lehet állítani. Igaza volt képviselőtársunknak, amikör azt mohdoMa^ hogy tisztán állami feladatként ennek az országnak a felépítését megoldani nem lehet. Ezt Valamennyien tudjuk és éppen ezért kelt mindent elkövetnünk, hogy azokban a tőkékbem, amelyek az országban vannak, és azokban a tőkékben, amelyek ebbe az országba később, a békekötés után esetleg hajlandók leseinek bejönni, bizalmát keltsünk. Nagyon jól tudjuk, hogy nem elegendők a minisztériumnak vagy egyes mimiszlîer uraknak a megnyi' latkozásai a tőke bizalmatlanságával szemben. vKonkrét intézkedésekkel kell ezt a bizalmat megszerezni és ezen a téren az első lépés meg is történt éppen a háztulajdon tekintetében, amikor nagyon kevéssé, nagyon bizonytalan lépésekkel, 'de mégis a házbérfizetési kötelezettséget visszaállította a mai kormányzat. Ennek ideiglenesen a hasznát elsősorban maga az állam látja, miután majdnem egészében elveszi adó, címén ezeketa jövedelmeket, de ugyanakkor valami egészen kis lépést tett a háztulajdon elismerése felé is. Ha azok az ígéretek, amelyek, ezzel kapcsolatosan megtörténtek, ténylóg v

bekövetkezjnek, én azt hiszem, vissza fogjuk tudni ezen a térest a bizalmat szierecanl T. Nemzetgyűlés! Dénes István képviselőtársunk beszédének lényegét én abbaut láttam, hogy a telekértékadó bevezetését kívánta. Ez régi kívánság és tulajdonképpen már az. 1937: VI. te. megadta a felhatalmazást, ;' amikor 24. $-ában kimondja, hogy a városrendezési terv alá eső telek tulajdonosát telkének értéke > vagy értékemelkedése arányálban a rendezés költségeihez hozzájárulásra lehet kötelezni, és amint a miniszter úr beszédéből hallottuk, neki is programmjában van, hogy ezt fokozatosan kiépítse. Természetesen vigyázni kell arra, hogy a fokozatos kiépítés során elsősorban a kisembereket, a kisebb ingatlantulajdonosokíat . újabb tehertől mentesítsük és az első lépéseknél inkább az erősebb, nagyobb ingatlan- és háztulajdonosokra rójjunk terhet. Kétségtelenül igaza volt Dénes István képviselőtársunknak abban, hogy a hozadéki adórendszer, — amely jelenleg fennáll — éppen a dolgozókat sújtja legjobban, azt hiszem azonban, a miniszter úr erre vonatkozó válas?át megelégedéssel vette tudomásul. A képviselő úr is, mint mindenki, aki ehhez a kétrdéshez szakszerűen hozzászólt^ ki- ( íögásolita a kölcsönök hiányát. Amint említettem, előbb-utóbb úgy is meg kell találnunk — ha aza ország újjáépítését valóban végre akarjuk hajtani — a hosszábbíejáratú, Öt-hat éves vagy^ — különösen a mezőgazdaságban — a tfíz-éss több éves kölcsönök, vagy legalábbis középlejáratú kölcsönök folyósítását. Rámutatott a képviselő ú!r a munkásexportra is. Ezeket a munkásokat nem- szabad külföldre szállítaná. Amikor itt annyi munkáskézre van szüksége és amikor a külföldtől éppen ^azt kérjük, hogy véreinket, a hadifoglyokialt ataért i& engedjék hasáa', (Ügy van! a szabadságpárton. — Dénes Istvám <pk): így van!), mert szükség van munkaerejükre, akkor ennek az országnak egyik legfontosabb kérését a külföld felé nem lehet" belülről /megtáimadini egy ilyen meggondolatlan akcióval, hog£ innen munkáskezeket vigyünk ki más országokba. (Dénes István (pk): így van!) Jól esett hallanom Mándli Sándor képviselőtársunk hozzászólását, aki nagyon jól megértette entnek a törvényjavaslatnak: célját, amikor a lényégét abban látta, hogy ez a törvényjavaslat a városrendezés és a városok szabályozása után végre gondoskodni fog la , magyar vidék és a magyar falu tervszerű felépítésiéiről is, gondoskodni fog arról abból a szempontból is — amint már erről többen" beszélitek igen t. képviselőtársaim közül — hogy a magyar falu visszakapja a maga régi képét ás. i Engedjék meg, hogy ennél a témánál kitérjek egy talán. lényegtelen kérdésre, amelyet azonban sokszor hallani, itt is több szónok említette. Statisztikákat olvastak fel vésztjóslóán, hogy ennyi vagy annyi vályogfalból készült épület van. Méltóztassanak megengedni, hpgy itit egy felvilágosítással szolgálhassak., A vályogfal ugyanúgy mint a nádtető, a legegészségesebb építkezési mód, ha jól van építve. (Sári Ignác (kg): A tégla jobb!) Jobb a téglánál, mert természetes szellőzés^ nagyobb, porózus. Hiszen a mai uj építkezési rendszereknél mindenütt porózus beton- és hasonló építőelemek létrehozására és alkalmazására törekednek, ha ezek szigetelve vannak, ha tehát ez a porózus fal nem tudja felszívni a talaj nedvességét; vagyis amint mondottam: ha jól „van megépítve, egészségesebb házat nem lehet elképzelni, mint a vályogfalból készült v

házakat. Különösen vidéken áll ez, ahol télen rendíszeriint nem szellőztetnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy amíg a téglafal szellőzése olyan, — mert histzen természetes, hogy egy falnaík állandó szellőzése van — hogy egy nap alaittt egyszer cseréld ki a szoba levegőjét, addig egy jó» szigetelt vályogfal négyszer cseréli ki annak a szobának levegőjét Vigyázni kell tehát a kritikával. Nem fontos kçrdiéls, de szóvá teszem, mert már itt is többen említettek. A törvényiavaslathoz .a legrészletesebben Vásáry István igen t« képviselőtársunk szólt hozzá. ^Vásáry képviselő társunk elsősorban mattól fél, hogy amíg mindenütt áz országban és a demokratikus parlamentben is > SL bürokrácia leépítése a cél,, addig evvel a törvényjavaslattal tulajdonkiélppen csak egy, új hivatalt létesítünk. . T. Nemzetgyűlés! Éppen előadói beszédemben voltam.abator említeni, hogy amenynyire ismerem énnek a minisztériumnak szervezetét, illetve szervezetének tervét, mondhatom, hogy itt mem egy új hivatal létesítéséről van szó, hanem hivatalok egész sorának széttagolt munkáját, egymással versenyző minisztériumok folytonos gátlásait kívánja meg. í