Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

631 A Nemzetgyűlés 62. ülése I9i6. évi szeptember hó 18-án, szerdán. 632 »am »az elhagyott kastélyok ügyét- Azt hiszem hogy a miïniszïtériuni munkaköre keretén belül ezib is meg fogja oldani. A ^Magyar Kommunista Párt részérői Török János tisztelt képviselőtársaim (két dologra fektette a fősúlyt. Először ie említett©,az egységes irányítás jelentőségét;. Erre nem kell külön iMMrnem, hiszen az,egész törvény javaslatnak együk alapvető célja, hogy egységes irányítás alá kerüljön nemcsak az egész építésügy, hanem az egész magyar műszaki közigazgatás is. Említette azonban ezek mellett az árszabályozás jelentőségét is, Kétségtelenül igaza, van, ez azonban csak részben fog a miniszitérinm hatáskörébe . tairtozwi. Merjük továbbá remélni, hogy ezek a mechanikus eszközök, amelyeket az árszabályozásnál most álkalimiazni^ kell, mihamarább' el fognak tűnni ia magyar életből. ' Í Elnök (a tetemből távúzó egyik képviselő felé): Figyelmeztetem a; képviselő urait, hogy kalapját vegye le. (Mozgás.) ) Acsay László (kg) előadó: A munkanélküliség kérdésével kapcsolatban Török igen t» képviselőtársaim említette még ji kisajátítást és hangoztatta, hogy azt rövidebbé és egyszerűbbé kellene (tenni. A törtvény ezen a téren felhatalmazásit kér, hogy a közigazgatási eljárás során ezt megrövidítsük és minél hathatósabbá tegyük. De t. Nemzetgyűlés, a kisajátításoknál— mint erre képviselőtársaim közül többen is rámnítattak —- egyébikónl; nagyon kell vigyázni. Méltóztassanak megengedni, hogy emlékeztessem a nemzetgyűlést az 1937: •VI. te. tárgyalására, amikor éppen a baloldali padsorokból a szoeiáldemokratapárt és à független kisgazdapárt akkori képviselői éles támadásit intéztek az iparügyi miniszter ellen, mintán úgy láttáik, hogy a törvényi ava«) ait a kisajátítás terén túlzottari erősen kíván belelépni a magánosok érdekébe és a magántulajdonba. (Somogyi Miklós (kp): A magánosok érdekébe!)-Nem. A magántulajdonba kíván túlzottan belelépni és ezt a baloldiaili padisorpkból akkor erősen kifogásolták. A kisajátításnál tényleg nagyon vigyázni kell, hogy az lényegében csak, törvényes intézkedéssel történhessék. Eppén ezért niinit előadó majd bátorkodom <

is à vonatkozó szakasznál egy inkább stiláris. jellegű módosítást javasolni, amellyel kiküszöbölhetjük azt a félreértést, mmtba ez a törvényjavaslat felhatalmazást adna a kisajátítás érdemi részének rendeleti szabályozásara is. Beehtler Péter igen t. képviselőtársunk beszédében általában olyan szempontokat említett, amelyeket annakidején az 1937:VI. teli él, a városrendezési törvénynél tulajdonképipen sok tekintetben tiszttáztunk, és melyekuek azóta már a gyakorlata is kialakult. Természetes, hogy mint Budapest alpolgármestere , elsősorban ezekek a városrendezési fejadatokalt1 'elevenítette itt fel. Ö is kérte a kisajátításnál az egy lépéssel > tovább való előrehaladást, azonkívül rámutaltott^ az új lakások építésének fontosságára. Ez a kérdés összefügg a munkanélküliség kérdésével, illetőleg azokkal a szempontokkal* amelyekre később leszek bátor rátérni. Az első kritikát a törvényjavaslattal szemben Hegymegi Kiss Pál (képviselőtársunk hozta fel, aki mindjárit kifogás tárgyává tette, hogy az indokolásban több van, mint a törvényben. Ez kétségtelenül, igaz. Ellenben legyen szabad rámutatnom, hogy az indokolás azért írta már jobban körül ezeket a kérdéseket, mert mindazok a probléWák, amelyek ennek a törvénynek á felhatalmazása alapján rendeleti úton fognak szabályozást nyerni, tulajdonképpen már az indokolásban szerepelnek, és így az indokolásból kitűnik, milyen irányban kívánják ezeket a szabályozásokat életbelépte-tűi. Kifogásolta igen t. képviselőtársunk azt, hogy sok a társminiszterekkel való közös intézkedés. Kétségtelen, hogy az új építésügyi miniszter úrnak sok kérdést közösen kell minisztertársaival megvitatnia, de éppen a demokratikus szellem kívánja meg azt, hogy egyes tárcák* között ez az egyetértés intézményesen történjék meg' és törvényesen biztoisjttassék az, hogy a különböző és fontos szakszempontok is mindén tekintetben érvényesülhessenek. Az autonómia kérdésével kapcsolatosan felemlítette képviselőtársunk, hogy az építésrendészetet a törvényjavaslat a közmunkaügyi miniszter úr alá helyezi és felhatalmazza, hogy ezen a téren is rendelettel (szabályozza a részleteket, ugyanakkor azonban az indokolásban a kihágási tanácsot is fenn kívánja tartani. Azt hiszem, szükséges rámutatnom, hogy az,, építésrendészetnek is tulajdonképpen két ága Van. Ha szabad egy gyakorlati példát említenem: az építésrendeszet körébe tartozik például egy elkészült háznál az úgynevezett lakhatási», ' illetve használati engedély megadása, tehát a rendészet hatáskörébe tartpzik annak megállapítása, hogy tényleg az építési engedélynek megfelelően készült-e el az a ház. Vagy: ugyanígy a rendészet hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy itt vagy amott milyen építésrendészeti sziabályátháirás vagy kihágás történt, de magának- a kihágási ügynek a letárgyalását nem kívánja a miniszter úr a jelenlegi kihágási szervek elől elvonni, hanem azok továbbra is az ő kezükben maradnának. Azt hiszem, eizzel a felvilágosítással igen t. képviselőtársunknak ezt az aggályát sikerült eloszlatnom. ___ Némethy igen t. képviselőtársunk azzal kezdte beszédét, hogy az utód ritkán jobb, de befejezésül viszont hangoztatta, úgy látja, hogy az új minisztérium talán mégis jobb lesz, mint a régi volt és ezért ha nem is fogadja el a törvényjavaslatot, de nem szavaz' ellene. Ezt természetesen jóleső érzéssel hal-Jottuk elsősorban mi, mérnökök, akik ebben 'a törvényjavaslatban egy régi vágyunkat látjuk teljesülni: a szakszerű műszaki igazgatás bevezetését, hogy egykézbe kerül az építésügy és az tervszerűen fog megindulni a törvényjavaslat elfogadása esetén. ____ Némethy Jenő t. képviselőtársunk/

külön kitért a tetőjavításokra és azt mondotta: szomorú látvány, hogy amikor Budapesten végignézünk, az ostromot követő közel két év után, még mindig számos helyen ott látjuk ^ezeket a romokat, illetve romtetőket. Én azt hiszem, itt egy kis túlzásba esett igen t. képviselőtársunk, mert éppen ezen a téren Budapesten hallatlan erőfeszítés folyik. Egyben igaza van képviselőtársunknak: a hatóság részéről a tetőkijavitások terén eddig még nem történt semmi, de éppen a ház- és ingatlantulajdon a maga erejéből ezeket oly mértékben restaurálta, ami igazán meglepő és ezzel — mint előadói beszédemben már említettem — azít lehet mondani, egész Európában az első helyen állunk. Ez is indokolja ennek a törvénynek a létrehozását:, az ideiglenes es átmeneti intézmények és kormánybiztosságok helyett végre \