Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

625 A nemzetgyűlés 62. ülése 1946. évi -viszonyoknak figyelembe vételével jakkal jobban épült ki a város, mint a magyar faV Ez a szakminisztérium teszi majd lehetővé, hogy a magyar faluban ilyen egységes irány- -elvek szerint yaló építkezés és rendezés jöjjön a jövőben létre. (Széchey Béla1

(kg): Nagyon helyes!) Ezek előrebocsátása után a törvényjavaslat egy-két pontjának a megindokolását szeretném csak bővebben kifejteni. Szedetnék egy-két szót szólni a parancsoló ázükiségről ás ezzel megadni a választ azoknak a képviselő uraknak, akik bozzám általánosságban intéztek kérdést, így elsősorban megint Hegyniegi-Kiss Pál képviselő úrnak, aki oda nyilatkozott, hogy nem hosszúlejáratú tervekre van szükség, hanem olyan intézkedésekre, amelyek a helyreállítást azonnal megindítják és ninœ is szükség — mintha ez is kicsendült volna a képviselő úr szavaiból — ilyen hosszú lejáratú tervekre, hanem tessék helyreállítani, amit a háború elpusztított. . / E végből a tájrendezésre' szeretnék kitérni ~és röviden ismertetni, hogy mit jelent tulajdonképpen a tájrendezés. A tájrendezés a váró srendezésnéli eggyel magasabb fokú fogalom. Ha így megnézzük a fogalmakat, elsősorban is azt látjuk, hogy a legegyszerűbb műszaki .fogalom az építési tevékenység, amely egy/lakóépület, vagy más rendeltetésű épület megépítését célozza.; Ennek szabályozása volt az első feladat, amit elvégeztek 40—50 évvel ezelőtt. További feladat az épületek egymásmellettiségének a rendezése, ami a közigazgatási határok betartásával a városrendezési törvényben nyert szabályozást. Budapesten ez élő valóság. A többi városokban ennek megindítása szintén megtörtént már és valósággá válása f olyamat—ban van. A problémák azonban a közlekedés, a hírszolgálat és egyéb körülmények fokózott gyorsulásával a közigazgatási határokon túlnőttek. Ilyenformán, ha a városrendezés önma- t gában, elvileg teljesen megoldódott lenne, akkorNninden egyes közigazgatási határon belül egy bizonyos szabályozási terv szerint készült ,volna el, amelyben semmiképpen sem vétetett volna figyelembe a szomszéd község vagy város igénve és a kettőnek egymásrautaltságából folyó műszaki problémák egész sora. Ezen kíván segítem a tájrendezés kézbevétele, amely eddig semmiféle Minisztériumnak hatáskörébe nem tatrtozott és nem isr

volt mint. ilyen, kormányzati 'feladat. A probléma maga új s a nagy államok, Szovjetoroszország, vAng- • lia, Amerika, is csak a 40-es években kezdtek gondolni a tájrendezés kimunkálására. Miből' áll tulajdonképpen a tájrendezés kimunkálása? Elsősorban abból, hogy fél kell mérni* az ország felszíni és mélyebben levő anyagi erejét. Meg kell állapítania végre vala-* kinek valamilyen formában és egy "tervben lerögzíteni papírra, -hogy mi is van tulajdonképpen ebben az országban. Ha visszatekintünk a múltba, azt látjuk, hogy 500 évvel ezelőtt" ennek vagy annak a bányának, vagy, ipari telepnek létesítésére senki sem gondolt és az azok alapját jelentő nyersanyag helyét senki sem tudta. Az ország feltárása, most már elég nagy mértékben megtörtént, azonban ez a feltárás sehol sincs lerögzítve. Gondolok itt nemcsak a bányászatra, hanem a vízienergiára, a közliekeclési igényekre és minden olyan műszaki adottságra, amelyet az /ország érdekében ki kell használni. Ez a tájrendezés megindításának talapja. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ III. szeptember hé 18-án, szerdán. 626 Megkell történnie tehát a helyzet'felvételnek, ezután következik a tájrendezéssel kapcsolatban annak megállapítása, hogy az egyesi területeket mire használnánk^fek Itt kezdődik a konstrukciós szerep, amely eddig még fogalmilag sem volt tisztázva. Tisztázni. kell ebben a tervben, hogy hol akarunk intenzív -mezőgazdasági kultúrát, hol* akarunk külterjes mezőgazdasági kultúrát, hol akarunk telepítéseket létesíteni, hol akarunk erdősíteni, hol menjen a közút, hol legyen iparvidék és így tovább. Mindennek papírravetése jelenti a tájrendezés fogalmának kiteljesülését. Erre a jelen pillanatban igen nagy szükség van, mégpedig azért, mert végre is most már érvényesítenünk kell a tervszerűséget minden vonatkozásban. A tájrendezés után szeretnék még részletesebben beszelni az építés egységes irányításáról. A számszerű adatokat Dénes István képviselő űr és még sokan mások felsorolták, én csak egy összeget akarok ezzel kapcsolatban/ említeni, ázt, hogy 1.4 milliard aranypengő épületkár keletkezett az országban a háború pusztításai következtében. Ez a kár mai értékben, ha a forintértéket a pengőösszeg 5—6-szorosával veszem, körülbelül 7—8 milliárd forintot jelent. Meg kell' jegyezuem, hogy ez csupán az épületeket ért kár, éis nem tartalmazza azoknak az ingóságoknak az értékét, amelyek az épülettel együtt mentek tönkre;. Első feladatunk tehát, hogy egyáltalában valamilyen tervszerűséget vigyünk bele a dolgokba, hogy részletes és kimerítq kárstatisztikát készítsünk, mégpedig nem összegszerűen^ hanem a műszaki igényeknek éls a műszaki fel- ' sorolásoknak megfelelően. Ezt a feladatot közvetlenül a felszabadulás után végezték el, de ingyen muntkaként és ez meg lis látszik ezen a kárstatisztikán. Ma aidltam ki Budapestre vonatkozóan — és a közeljövőben az egész országra vonatkozóan szándékozom kiadni — egy rendeletet azoknak a károknak számbavételéről, amelyekeit az országban a háború okozott. A kárstatisztika birtokában lehet szó arról, hogy az újjáépítést illetően) meginduljon az egystéges tervezés és a helyreállítás nem a régi épületek szoros értelemben vett helyreállításával, hanem új szempontok figyelembevételével. Legalább az az egy hasznunk legyen a rombolásból, hogy a kor követelményeinek megfeie-r lően tudjunk újjáépíteni., Ehhez az egysiélges irányításhoz elsősorban is egy szervezetre, (szervezésre van szükség. Meg kell szervezni a minisztériumot magát és meg kell szervezni külső hatóságait. JËs itt szeretnék Vásáry képviselő urnák válaszolni arra a kérdésre, hogy mennyiben s^rti és mennyiben nem séirti ez az autonómiát. Az én fogalmaim szerint az autonómiák működésének lényeges előfeltétele a saját háztartási és saját személyzeti gazdálkodás. Mert az. hogy. egy törvény végrehajtásiát vájjon a jövőben áz alispán vagy ai járási főjegyző végezze-e, vagy pedig egy szakképzett, általiam odaállító tit hatósági szerv, azt hiszem, ez nem az autonómia sérelme. Nem az autonómia sérelme pedig azért, mert az alispánnak és a járási főjegyzőnek ez nem az autonómiából eredő, hanem kormányhatósági jogköré volt (Hegymegi Kiss Pál (msz): Tévedés! Az önkormányzati aükailmazották megváliaisztáisa lényege az autonómiának!) Az önkormányzat szakkérdésekben, utasításaimnak -megfelelően .tartozott