Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

627 A nemzetgyűlés 62. ülése 1946. évi cselekedni., Eddig- az alispán és a járási ioJegy? ző volt hivatott arra, hogy elbírálja, hogy egy községben] egy polgárnak, az építkezése a jog• szabályoknak naegfelcl-e. Most ezlt az elbírálást egy, szlajkközefe; , !f|o|gj,ai • végezni. (Vásáry István (msz): Egy állami közeg-! — Ternay István (msz):, Akit nem választanak, hanem, kineveznek!) Ugy van, akit kineveznek és nem választanak. (Vásáry István (msz): Tehát nem érinti az autonómiát?!) Nem érinti. (Vásáry / István (msz.) : En nem szólóik belé műszaki dolgokba! — Zaj.) Elnök: 'Csendet kérek képviselő urat! Mistéth Endre újjáépítési miniszter: Azt mondja a képviselő úr, hogy a szervezet felállítása rendeleti últon törtémik meg. Csak a fokozatosság fog rendeleti úton történni* hiszen magában a törvényjavaslatban is benne " van, hogy milyen közegeket fogóik felállítani. ElsŐf okon alkalmazunk állami tisztviselőket, másodf okon, pedig felállítunk a köizmunkataniáos szervezetéhez: hasonló 1 szervezetekéit,, amelyekben öfrveny

százalékig képviseltetik' magukat az autonómiák is. Nem érinti az autonómiákat a műszaki (szolgálat ellátása, tehát az autonómiák a jövőben is építkezhetnek a saját közegeikkel, a jövőben is alkalmazhat", aak ilyen közege kelt, azt azonban, hogy Ők" szabályszerűen építkezhetnek-e vagy sem, nem ők fogják elbírálni, hanem ezek az állami hatósági szervek. ' C A következő stádium, amèly a szervezés felállítása után,, illetőleg azzal egy időben megindul, a tervezés. Meg kell terveznünk azt, hogy tulajdonképpen mit akarunk és hogyan akarunk építeni. Elsősorban gondolok itt a magyar falura, amely a legmostohább volit a multbain építési szempontból-. Tervezek mliinden megyében eleinte egy, később több, úgynevezett — nem is ttnintaiházait, hanem mintatelek beépítést, mégpedig; tervezem ezt elsősorban a mezőgazdasági érdekvédelmi törvényjavaslatnak is megfelelően, a kuriális beosztások' alapján. Terveizem tehát egy 0—3 holdias porlta beépítésiét, egy ÎΗ15 holdas porta beépítését és egy 15 ' holdnál, gazdagabb paraszt portáj árnak beépítését» Ezt megyénkint tervezem azért, hogy r mintául szolgáljon a korszerű telekbéépíités és az ottani épületek kortszerű kiképzése tekintetében a falu részére.- Azaankívül mintafteirveket készíttetek el a magyar falui részére egész szériában, azért, hogy ezek "* mindenkinek rendelkezésére álljanak, az igényeknek megfelelően. Ezeknek a niintaterveknek a készítése már folyamatban is van. A városrendezési tervek elkészítése^ — ilh> tőleg nem is a tervezés, hanem a régi tervek korrigálása az új kor, igényeinek megfelelően — Budapesten már előrehaladott stádiumban van, A többi város okban autonóm feladat lesz a városrendezési tervek és a szabályrendeletek -elkészítése, ta* jóváhagyás azonban állami fel"adat amelynek végül is álilaand, mégpedig miniszteriális feladatnak kell lennie, mert különben egyik vagy másik város kieshetik az egységes irányításból. További,feladat, hogy az építkezések meginduljanak. A tervezések \itán jönnek az epitkezési kedv,fokozásait célzó intézkedések es f rendelkezések. : - , ' Ilyen volt pl. a most napvilágot látott hazadőmentességi rendelet, amely hivatva^ van az építési kedvet fokozni. Tudniillik az építkezések költségeinek kétharmadrészét ez à rendelet az államra hárítja át és a háztulajdonos vagy szeptember hó 18-án, szerdán. 628 vállalkozó, aki ezután a házadómentesség 'után helyreállít vágy egy új házat épít, körülbelül annyi ideig kap háizadóraentességet, hogy költségeinek a kétharmada megtérül. Igaza van Dénes István kéwiselő úrnak, hogy ta házadómentesség egymagában is telekértékeimelő tényező és ilyenformán a telektulajdonosokat jogtalan haszonhoz juttatja. Igaza van abban is a képviselő úrnak, hogy ezen csak. a telekenték adó bevezetése segíthet. Indokolni tartoj zom azonban, hogy miért nem vezetődött ez most be. ' > Nem vezetődhetett be két oknál fogva: elsősorban is nem volt meg a telekérték kataszter, másodsorban pedig a telkek értéke hihetetlenül kicsiny volt és így ez az államnak egy labilis és sokkal alacsonyabb bevétele lett volna, mint az azt helyettesítő há1

aadó, "Tervezzük azonban, hogy a házadéról fokozatosan, négy-öt év alatt áttérünk a telekértékadóra. (Dénes István (pkj: Nagyon helyes!) Evégből elsősorban egy, telekértékkataszter felállítását tervezzük. Ez azonban nem teljesen az én feladatom, mert ez financiális kérdés is. és én csak a saját felfogásomat közöltem ezzel kapcsolatban. Többen kijelentették, hogy az építkezési kedv fokozása . nem elégséges, mert csupán kedvvel építkezni nem lehet, a gazdasági feltételek biztosítására is szükség van, Evégből különböző intézkedéseken és hitelkontsrukoióko,n dolgozunk. Az első ilyen hitelkonstrukciót meg is teremtettük. Ebben az építőiparosok, a háztulajdonosjok, az építőanyaggyárosok és az állam venne részt. Az állam, 15—20% erejéig , hitelezné az építkezési költségeket» a többiek viselnék az építkezési költségek 80—85%-át. Ne , méltóztassék itt monumentális építkezésre gondolni, csak egyszerű helyreállításokra, egyszerű kis tetőjavításokra és a lakások helyreállítására olyan épületeken, melyeknek 'kétharmad része sértetlen. Reméljük, hogy ilyenf ommán még ebben aiz évben nagymértékű la= kástarimelés indulhat meg. Gondolunk arra, hogy a bankok és biztosítóintézetek nyugdíjalapi bérházainak építkezését is előmozdítjuk, Nevezetesen, próbálunk tárgyalni a bánkokkaL hogy a legsürgősebben intézkedjenek azirányban, hogy saját épületeik rendbe jöjjenek'. Próbálunk tárgyaltai a háztulajdonosokkal is,— sainltén a hiázadóimentesség alapján — hogy igyekezzenek háztulajdonaikat minél előbb rendbeihozni. Az állami beruházásokra 14 millió aranypengő, vagyis 42 millió forinlt áll rendelkezésre. t

Ebből a 42 millió foirintból az első hónapbán nem- egy tizenketted rész, hanem annál kevesebb állott rendelkezésemre. ígéretet kaptáim azonban, hogy a hiányt megkapom, és a jövőben minden hónapban az összeg egytizenketted része állandóan -rendelkezésére fog állni az állami beruházásnak. Ezek azok a munkaalkalmak, amelyek egyelőre rendelkezésre állnak, miégpedig nem csökkentett díjazással, hanem á kollektív szerződés szerinti rendes fizetések biztosításával. T. Nemzetgyűlés! A következő ' -, probléma, amelyet érinteni akarok, a munkanélküliség kérdése. Már Somogyi képviselő úrnak; adott válaszomban körvonalaztam azokaJt az intézkedéseket és elveket,' amelyek segítségével közmunkaalkalmat fogunk teremteni a munkanélküliség levezetésére. Budapesten ezek a munkák már meg is indultak; a szakszervezetek 7—800 embert közvetí- ,