Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

1523 A nemzetgyűlés 62. ülése 1946. évi szeptember • hó 18-án, szerdán. 624 állítani, (Úgy ,va<n! Ügy van! a szabadságpárt és a kisgazdapárt soraiban. — Pásztor Imre (szd): Hogy hasonlítja ezt ehhez?) az önkormányzati jogokat ki kell fejleszteni, teljessé kell tenni, — és akikor jön egy törvényjavasltat és vaníliáik, aMk öröanmel üdvözlik ezt a törvényjavaslatot, amely nem is törvénnyel, hanem rendelettél akarja az Önkormányzati jogkört ,a jognak egy bizonyos szektorán teljes egészében nullifikáílni. (Gróh József (kg): ösaík az önkormányzatokon keresatül lelhet 'Szeretni a hazát!) . Bátor vagyok megkockáztatná azt a kijelentést, hogy az elmúlt idők katasztrofális politikai helyzetének egyik legsúlyosabb előidézője volt az önkormányzati életnek Magyarországon való megfojtása. (Ügy van! Úgy van! a szabadságpárton és a kisgazdapárt soraiban.) AZT önkormányzatok ellen folytatott irtó harcnak lett az eredménye az, hogy aa államhata/ lom, amelyet a kormány gyakorolt, azt szöges ellentétben gyakorolta a nemzettel (Ügy van! a szabadságpárt soraiban!), oka volt annate, hogy ezt a nemzetet bele tudták vinni olyan politikába, amelyhez egy íze sem vonzódott* amellyel szemben kérlelhetetlen, izzó gyűlölettel viseltetett azért, mert az önkormányzatok meg voltak A ölve, az önkormányzjatoknak ' nem volt módjukéban a nemzet akaratának, érzéseinek, véleményének kifejezést adni. (Úgy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban.) En t. Nemzetgyűlés, nemi vagyok hajlandó ezen az úton menni, a törrvényjajvaslaitnak e«t a rendelkezését súlyosan kifogásoLom és súlyosan elítélem. -Tiistaltje^eititel kéreim, méltóztassék a jiavas-Latoit áltialánoiá, tárgyiadiás alapjáui sem fogadni ej, hanem átdú'lgezásraai visszaadni, azoknak aca v elveknek, megfelelő ea, atmiei'yeket' eizitíieiig a koirmányzópártok is hangoztattak. (Helyeslés és taps a szabadságpárt soraiban.) / J, Elnök: Kíván meg valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom ós a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A miniszter úr kíván szólni. ?: Misitéth Endre újjáépítési miniszter: T. Nemzetgyűlési Elsősorban is engedtessék meg, hogy a t. Nemzetgyűlésnek, illetőleg a koalíeiós pártok hivatalos szónokainak köszönetemet fejezzem ki azokért a lojális és szakszerű hozzászólásokért, amelyekkel a koalíciós pártok szónokai ezzel a törvényjavaslattal foglalok óztak. (Hegymegi Kiss Pál (misz): Ami imaen hangzott el, az nem volt szakszerű?) Kérem, erre majd válaszolok azután. . /i Néhány kérdésre szeretnék aiz igén t. felszólalóknak válaszolni, ami egyben az előbb elhangzott kérdésre is felelet lesz. Elsősorban is, hogy a törvényjavaslat kerettörvény jellegét megvédjem, a következőket vagyok bátor megjegyezni. Ez a törvényjavaslat nem egészen kereiiiörvéinyjavaslat. (Mozgás a szabad': ságpárt soraiban.) Én belátom, hogy maiglyom sok vonatkozásban felhatalmazást ad a minisztériumnak és a miniszternek, hogy a részllietes szabályozásokat \ rendelettel hajtsa végxe, azonban -taxiatív felsorolással igenis 'igyekszik ezeket a kereteiket megadni. Amennyiben, ezt teljesen részleteiben óhajtottani volna a 'törvényjavaslat szövegébe belevenni, amennyiben részleteiben kívántam volna belevenni ennek minden egyes hatásköri és rendelkezési részét, akkor e törvényjavaslat elkészítése és benyújtása elhúzódott volna körülbelül egy félévig; (Vásáry István (msz) ; Teljes ' es törvényes v

hatalom...) de problémák megoldása parahosolólag szabta azt meg, hogy ez a mattiiisiztéráuin minél előblb működjék. Kerettörvény volt az 1935: VII. te, 'amely az iparügyi minisztériumot kívfoa 'Metre, aihoí osaík aizití mondloitttlaj a -itörvényísizöveig, hiogv iparügyi ^minisatéiriumlinajl' fog a kormány kiegészítteitinii. ''(Vásáry István (imisz): Azjt, ha jól tudom, nem demokratikus törvényhozás ailkotta meg!) Ez a taxatív (felsorolás a minisztérium feladatja és csak'lényegtelen dolgokat ntal a rendeleti kormányzás alá. Lényegtelen dolog, hogy az egyes minisztériumokból milyen hiva-1 tal és hatóság fog átkerülni ebbe a minisztériumba. Lényegtelen az, hogy a földmívelésügtyi minisztéíriumbólL, vagy valamelyik: más minisztériumiból èz vagy az_ az építkezési komplexum ennek a minisztériuminaik -keretébe kerül, vagy továbbra is a fölmívelésügyi mi" nisztérium, vagy valamelyik más mímisztéirium keretében marad. Anli a szervezeti részt illeti, ez lényegtelen, láizért, mert a törvényjavaslat tételesen megmondja, hogy milyen mód van erre és csak ennek kiépítését bízza rendeleti kormányzásra, (Felkiáltások a szabadságpárt \ soraiban: Elég van belőle!) nehogy egyszerre zúdítsanak rá a közigazgatásra egy újabb bürökráciát. Ennyit akartaim szólni a törvényjavaslat kerettörvény jellegének megindokolására. Még Hegymegi Kiss Pál, képviselő úrnak tartozom válasszal arr/a, hogy • miért lett ez a minisztérium építés- és közmunkaügyi minisztérium és miért nem miatradt áj jáépítési minisztérium. Ezt a kérdést csak egészen röviden akaróm megválaszolni, éspedig azért, mert a pártok hivatalos szónokai részlétekben kifejtették azt, hogy az építésügyet az elmúlt időkben hány helyen, hány hatóság, hányféle szempontok szerint irányította és hogy emiatt van szükség egységes irányításra egyetlen minisztérium keretein belül. Ilyen minisztérium a múltban nem volt. A jelen pillanatig ezeket a feladatokat az építésügyi kormánybiztos látta el, akinek azonban nem volt miniszteri jogköre, a tárcákkal tehát nem mint egyenrangú fél tárgyalt, ezért az építkezésekre vonatkozó egységes irányítást nem tudta ellátni. _ Ezért kellett egy kimondott szakminisztériumnak jönni, nem pedig a koordináló újjáépítési minisztériumi feladatkörben megmaradni, .y., A képviseld úr azt mondotta, hogy fontosiaibbnaik tanítja, egy ilyen újjáépítési minisztérium 'létesítését, amely csak az irányelveket szabja meg és helyesebbnek tartja a végrehajtást a régj keretek között hagyni, így az ^ épít-, , kezesi tervek jóváhagyását a- belügyminiszter hatáskörében^ az építésrendészetet ugyanott és így tovább. Nem tudom, hogy szakszerűen kellően átigondolita-e ezlt a képviselő úr, amikor az építkezési kérdéseket teljesen az elmúlt időknek megfelelően szétpareejlázva óhajtja hagyni. Nem tudom ismeri-e a képviselő úr teljesen a magyarv

falu képét építésügyi szempontból és tudja-e,mit jelent az a tény, hogy .nem volt az építkezési kérdéseknek gazdájuk. Mindenki ú^v és oda épített, ahogyan és ahová akart. Ebből az okból fejlődött ki a magyar falu a mai kor követelményeinek egyáltalában nem megfelelően (úgy van! a Kikgmzdapártm.) és «ahoi ezeket a kérdéseket szabályozták, — elisősorban Budapestre gondolok, már csak az utolsó 30— 40 év fejlődésére — ahol tervszerűség volt, ott teljesen egységes irányítás mellett lényegesen korszerűbben, a kor igényeinek és a lakás-