Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-62
621 A nemzetgyűlés 62. ülése 1946. évi denkor ennek a törvényinek alapján, tekintet nélküli ' ai fennforgó' szükségességre, annak kö^ vetelményeire', élhet ezzel a rendkívüli joggal és a miunkasaabadságot korlátozhatja törvényes rendelkezés alapján, - Eat, mélyen t. Nemzetgyűlés, annyira sarkalatosán ellentétben állónak tartom azokkal a szaibadságjogoikkail, amelyeket <azj államformáról szóló törvény bevezetésében a nemzetgyűlés kodifikált, hogy semmi körülmények között elfogadói" nem tudom. Az 1. $ (4) bekezdése is olyan rendelíkezéseikqtl tantalimaz, amelyeik szöges ellentétben álla inak > azokkal a politikai elvekkel, amely politikai elvek hirdetése után ez a nemzetgyűlés megváliasztatott és összeült. Teljesen isaokiaitliam, mondhatnám példát!an# az, hogy a kormány hatáskörébe kerül a kisajátítási eljárás új, szabályozása. ] T. NemBetgyűlés! Mi: azzal jöttünk jidé, hogy még a kommunistapart i® elismerte a magántulajdon rendszerét. (Közbeszólás^ à szabadságpárt oldalán: Papírom!) Azzal jöttünk ide, hogy a magántulajdon elvét, mint elvet tiszteletben tartjuk és a magántulajdoni a köz érdekére való hivatkozással fogjuk korlátozni addig a mértékig, amely "mentékig a törvényhozás bölosesége azt a köz érdekében szükségéének tartja, Eizt helyeslem. Nem most helyeslem. Miótiai a közéletben rósiztveimni módom van» mindig ezen aiz állásponton voltam és ha. a magámtulajdón •elvét vallom isi, a magántulajdont szenitségnek sohaisemi tekintettem. Elvnek tekinteittem^ amelynek kereteit mindig a köz erdekére tekintettel kell meghatározni, amely kereten belül elismert magántulajdont azonban érinteni nem, lehet. • i Mélyen t. Nemzetgyűlés! Itt a kormánynak adatik felhatalmazás álliamdóan arra, hogy a, magántulajdon elvét a törvényhozás megkérdezésé nélkül kor iáit ózhassa belátása szerinti mer: tékbem, Kormányok yálíttozhatsnak^ politikai rendszerek változhatniak, araonban bizonyos elveket, amelyeket kitűztünk, ímeg fcell^ tartanunk komolyan, őszintén és becsületesen úgy, amint azokat vállaltuk. En mem vagyok hajlandó arrai, hogy a törvényhozás hatásköréből ezt a fontos jogot kiadjam és náruházzaim a minisztériumra. Hiszen még a múlt reakciós időkben sem mertek gondolni arra, hogy a kisajátítási jogot a kormány kezébe' tegyék le, egyedül az 1989. évi II. te., a háború esetére szóló kivételes rendekkezesek adják meg* a kormánynak a jogot erre, de a törvényben megjhatározoitlt feltételek fennforgása mellett azzal, hogy a rendikívüli időszak bekövetkezésének időpontját a kormány bejelenteni köteles-, végét szintén köteles nyilvánosságra hozni; ez a törvény adtat meg a jogot arra, hogy a kormány a kisajátítási törvény keretein túlmenőiéig rendeleti últioh intézkedhéissék a kisajátítás kérésében. ^v, T. Nemzetgyűlés Î A javaslatnak az a része is nagyon érdekes, amely a közmunkakérdéssel foglalkozik, mert amikor a közmunkakérdést az új minisztérium hatáskörébe utalja, ugyiainiakkor a községi iközmunfca^ ügyét meghagyja a közlekedésügyi minisztérium hatáskörében. Itt á kollizáók végtelen 'Sorozata fog előállni és ennek káros követkeaményeit elsősorban a falusi lakosság, az őstermelő gazdanépesség fogja megszenvedni,' n^ert az egyik oldalon igénybeveszi a gazda kézi munkáját és fogatos erlajét az újjáépítési miniszter, a másik oldalon pedig ugyanakkor -igénybevoiszi > a közlekedésügyi {miniszter. Hogy ennek mi lesz a következménye, azt könnyen kiszámíthat-. juk, ha figyelembe vesszük, hogy csak az j szeptember hó 18-án, szerdán- ,, 622 egyik minisiater igénybevételi joga is milyen nehézségeket jelent a mezőgazdaságnak. Itt van azután az; 1. §. (4) bekezdésének további rendelkezése. Azt. mondja ez a rendelkezés, hogy a-minisztérium ügykörét végeredményibein rendelettel az összminisztérium fogja megállapítani és aast mondja» hogy az 1. § s (2) bekezdésében foglalt felsorolás nèm tekinthető taxádénak. Én eddig úgy tudtam, mélyen t. Nemzetigyűlés, hogy,egy ilyen tételenkinti felsorolás igenis taxáció. Vannak olyan törvényeink, amelyek taxatív felsorolással tarialmaznaík rendelkezéseket. Ilyen például a közigazgatási bíróságról szóló és annak hatáskörét megállapító, 1896:XXVI. törvénycikk. Mi a jelentősege a taxációnak? Az a jelentősége, hogy a taxatív felsorolás keretein túlterjeszkedni nem lehet. Számtalan esetben fordult elő, hogy a köjzigazgatási bíróság nemi állapította meg_ hatáskörét nagyon fontos köz-és alkotmányjógi kérdésekben és a törvény által védett nagyon fontos egyéni érdekeket érintő kérdésekben azért, mert az 1896: XXVI. te. taxatív felsorolásában az az ügy nem foglaltatik benne, úgyhogy nem egyszer módosítani, kiegészíteni kellett a taxatív felsorolást. , , Most mi történik? Van egy valóban taxatív, tételes felsorolás, az indokolás pedig azt mondja, hogy ez nem tekinthető taxációnak. A törvényjavaslat indokolási részének olyan ereje, hogy a törvény szövegében foglaltakon túl terjedő hatáskör megállapítására a minisztériumnak jogot r adjon, teljesen lehetetlen. Ennek következményei lehetnek, mert a rendeletet a bíróság az 1869 :IV. te. értelmében vizsgálni köteles abbób a szempontból, hogy törvényesen jött-e létre és igen - könnyen. ,megtörténhetik, hogy á bírói eljárás során a kormánynak ezt a rendeletét törvénytelennek fogják nyilvánítani,' mint a törvény kifejezett szövegével, rendelkezéseivel ' ellentétest. Nem hiszem, hogy ez hasznára lesz-e a kormány tekintélyének, a klözihatósiági tekinttély ' elvének. Ugyancsak ez a negyedük bekezdés tartalmaz még egy nagyon érdekes és súlyos rendelkezést. Aat mondja, hogy az építési ügyeket nem kívánja minden fokon állami intézkedés tárgyává tenni, hanem .másodfokon szervez olyan szerveket, amelyeikben mint testületi szervekben az önkormányzatok is résztvehet'nek. Magát az ügyintézést azonban első «fokon és felső fokon is állami szervek kezébe utalja, egyenesen megmondván, hogy. azt a törvényszerű képesítéssel bíró állami tisztviselők látják el. - •' Mit jelent ez, mélyen ;. ifeaiëi&yttïés? Azt jelenti, hogy a minisztèriiMn'niaîc e szerint a törvény, szerint felihatalmiazás adatik aTra, hogy a műszaki ügyekben eddig bírt és gyakorolt önkormányzati jogot egyszerűen rendé-lettel nullifikálja! Én kezdettől fogva az önkormányzat híve voltam, /az önkormányzatok érdekében harcoltam! a /múlt országgyűlésen Keres ztes-Fischer akkori belügyminiszternek az önkormányzatokat lenyakazó törvényjavaslatai ellen. Volt olyan javaslat, amely ellep egyedül ' én szólaltam fel az országgyűlésben. Aimikor ilyen/ törvényjavaslatot látok, amely nem is törvénnyel, hanem rendelettel akarja az önkormányzati jogokat korlátozni, semmi körülmények között sem tudok ahhoz hozzájárulni. (Gróh József (kg): Minden, a belügyminiszter által kinevezett alispán miegszökött!) A Magyar Nemzeti Front programja, az itteni koalíciós pártok programja mind azt tartalmazza,, hogy a'zi önkormányzatokat vissza kell
