Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-62
619 A nemzetgyűlés 62. ülése 1946. évi az országban. Mindenki tudja, hogy a z elmúlt évek során nemcsak az Összeomlás utáni időben, hanem már az azt megelő'ző években is a lakástermelés mennyire ' visszaesett à ennek milyen káros " szociális, közegészségügyi és •, közbiztonsági következményei lesznek. Mindezekről semmiféle intézkedés nincs. Kielégítjük magunkat azzal, hogy egy bürokratikus rendelkezéseket tartalmazó törvény javaslatot tárgyalunk le ebben a törvényhozásban* amelyben annyiszor szólallltak már fel, a bürokráciának visszafejlesztése érdekében. >y T. Nemzetgyűlési FoglJíalkozni kívánok ennek a rtöryényjavasllatnak .néhány rendelkezésével. A törvény javaslatnak mindjárt az első saakasza tartalmazza' — 2. iái) pontjában ' — azt a rendelkezést, hogy az új minisztérium hatáskörébe tartoznak az építési ügyek, ideértve az építésrendészetet is. Nem tudom, mit ért a törvényjavaslat az alatt hogy az építési ügyek idetartoznak. Az építési ügyeknek csak az ladminisztráílását veszi-e ide, v&igy pedig' maguknak az építkezéseknek 4- már amennyi-, ben középítkezésekről van szó —_ la lebonyolítását, a Jtervek elkészítését, - a kiírási müvev let elkészítését, a versenytárgyalások lefolytatását, azok eldöntését éS' magának éz építésnek effektív végrehajtását isi Ez nam tűnik ki • * a javaslatból, már padiig egy itiöWiémynek első kelléke az, hogy"* félreérthetetlen rendelkezéseket tartalmazzon, mert ha magyarázni kell egy törvényt, az már azt mutatja, bogy az ,a: törvény nem jó. Lehet arra gondolni, hogy építési ügyek alatt érti maguknak az építkezéseknek effektív végrahajtáteát is, aimit onnan lehet következtetni, hogy bizonyos állami építkezéseket azonblan kiiivesz és a közlekedésügyi miniszter hatáskörében végrehajtandónafe nyiilíánít. • : ' Ilyen magyarázatokkal azonban törvényt szerkeszteni, kodifikálni nem lehet, ez nem kodifikáció, tez önképzőköri stílusgyakorlat. , Azt mondja azután^ a törvényjavaslat. hogy idetartozik az építésrendészet. Ebből nyil- -ván következnék az, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy az építésrendészeti ügyek minden fokon ennek ; a minisztériumnak az eldöntése alá esnek, de kulonosen ideesnek a legfelsőbb fokon. v Tehát építésrendészeti ügyekben a miniszternek'kellene a legfelsőbb fórumnak lennie. Ennek ellenére a törvényjavaslat indokolásából azt látjuk, hogy a miniszter főképpen az építésrendészeti kihágások tekintetében nem döntő fórum. Az indokolás szerint továbbra is "a kihágási tanács fog ezekben a kérdésekben intézkedni. \ Én nem tudom, t. Nemzetgyűlés, mi fog a gyakorlatban ilyen körülmények között törtenni, mert az, el járó bírói szervek kénytelenek vizsgálni a rendeletek jogosságát és ebben. laiz ... esetben nem is a rendeletnek, hanem az indokolásnak a rendelkezéseit kellene figyelembe venni, amely indokolás pedig bomlokegyenesi1 : ellentétben ' áll a törvény rendelkezéseivel; És miután az indokolások közhírré téve nincsenek, ellenben ai fennálló jog szerint ai törvény szövege, amely közzéteendő,, bír kötelező erővel, a kolliziok végtelen sorozata fog előállni e szövegezés következtében. T. Nemzetgyűlés! Azt mondja azután az e) pon^, hogy idetartozik áz építési és munkaügyi miniszter hatáskörébe vont építkezések gazdasági és pénzügyi feltételeinek .a biztosítása. T. Nemzetgyűlés! E pillanatban azt sem tudjuk, hogy tulajdonképpen melyek ^.zok azépítkezések, amelyek a miniszter hatáskörébe szeptember hó 18-án, szerdán. 620 vannak vonva. Ezt valahol meg kellene mondani. Ebből a töryénybőli ugyan senki nem tud ja. kiolvasni azt, hogy mely építkezések •azok, amelyek kétségtelenül a miniszter hatáskörébe vannak vonva. De ^tovább megyek. A gazdasági és pénzügyi f eltételek megállapítása >' ennek; ai miniszternek a hatáslkförébe tartozik s amint az indokolásiból kivehető, nemcsak a középítkezésékre,\hanem a magánépítkezésekre vonatkozólag is. T. Nemzetgyűlés! Én al sem tudok képzelni komoly pénzügyi kormányzást úgy, hogy a pénzügyi »életet, a • hiteléletet súlyosan érintő kérdésekben a pénzüigyminisztérnek mag csiak hozzászólási joga sincs .biatosítiva. A pénzügyminiszter egésiz politikáját halomra döntheti egy olyan intézkedés, amelyet e törvény rendelkezése alapján egy másik tárca körében adnak ki. amelyről a pénzügyminiszibéiúumnak f&áalma sincs. ' Azután, t. Nemzetgyűlés, itti van a törvényjavaslat h) pontja, amely azt mondja, a mini szter^aftaskorébe tartoznak a közmunkaügyek és a hatósági munkaerőgazdálkodás. Hogy miit ért ez alatt a törvényjavaslat szerkesztője, azt > nagyjából az indokolásból. lehet megtudni, amely azt'mondja ide vonatkozólag, hogy a közérdekű munkára) való beihívás, ílli-' tőleir aiz' átrendezés és az átképzés kérdésének a megoldása. T. Nemzetgyűlés! Eddig is megtörténi. az, hogy a kormány rendeleti úton való kormányzásra kapott felhatalmazást az országgyüléstől. Nem ez a nemzetgyűlés találta ezt ki, a műit, fasisztának és reakciósnak bélyegzett nemzetgyűlése, illetve országgyűlés© • hozta be ezt a rendszert 1931-ban. Azok, akik annakidején az országgyűlés ellenzéki oldalán ültek, eat a felíiaifcallmazást, a rendeleti, kormányzást, kivétel nélkül mindág a legsúlyosabb kritikaval kísérték, most pedig .amikor a,,kormánypárti oldalon ülnek, ,a; felhaltJaiImazás terén sokkal széle-' s ebb körre mentek elt és terjeszkedtek ki, mint ea azokban a törvény ja vasiatokban foglaltatott, amelyeket folytonosan elítélő, kritikáival kísértek és nem is szaivaizltlak inagv (Közbeszólás a szabadságpártról: Jó mamelukok lettek!)290, T. Nemzetgyűlés!' Ha ennek ellietoére bizonyos mértékig koncedáliom is azt, hogy az idők olyan gyorsan rohannak, az események olyan változatosságban követik- egymást, hogy' a parlamenti tárgyalás melletít aaokati nyomon követni nem lehet,, tehát bizonyos körülmények és pontosan körülírt feltételek kikötésével rendeleti kormányzásra lehet is felhaitiaimazástt adni a kormánynak, mégis »nem tartam lehetőneK azt, hogy ez a rendkívüli intézkedés legyen általános normává és a rendkívüli intézkedés az legyen, hogy a kormánynak nincs felhatalmazása, nincs rendeleti jogkörben'váló intézkedési lehetősége. -'Eddíiig^ csak rerídkívülá esetekben lehetett közmunkára behívni az emberekatj rendkívüli intézkedéssel lehetett őket arra kényszeríteni, hogy szakképzettségüktől eltérő munkát is vállaljanak, vágy a.; szakképesítésüknek megfelelő munkakört hagyják el ás más munkakörbe tar nuljanak bele.-Az eddigi rendelkezések mellett a rendkívüli idők elmultával mindenki szabadon rendelkezett muniklaeírejével, képességével ás a megállapításai szerinti munkát végezte, a megállapítása, szerinti munkára, képezte ki inagát. Ez a /törvény most szakít ezizel a normálisnak nevezhető rendszerrel1 ,, intézményessé akarj a tenni a kormánynak azt a jogát, hogy. min-
