Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-61

561. 'A\ nemzetgyűlés 61, ülése 1H6. magyarázható meg az is, hogy az elmúlt másfél eszrtendő alatt á rendelkezésünkre álló építési anyagot és munkaerőt nem a legfontosabb ésv

legsürgősebb munkák elvégzésére használták fel, hanem olyan építkezésekre, amelyek, ha a fontossági sorrendet a fontossági szempontokat figyelembe vettük volna, jóval "később is elvégézheitők lettek volna. Utalok itt ezzel kapcsolatban mindjárt arra, hogy az eszpresszók, mulatók', kávéházak, luxusvillák és egyéb kevéishbé fontos építkezések, ahol igen jól lehetett keresni. ahol semmi )sem volt drága* sokai hamarább elkészültek, mint az iskolák,^ kórházak, szanatóriumok és egyéb középületek. Szóval az olyan nagyon -kívánatos egységes, tervszerű vezetés, irányítás hiánya következtében állhatott elő az a sok szabálytalanság -is, amely a múlt idők építkezési tevékenysége folytán lépten-nyomon kiütközött. A törvényjavaslattal általánosságban egyetértünk, csupán azt kívánjuk kihangsúlyozni é»î aláhúzni, hogy ez az építési és közmunkáügyi minisztérium szakminisztérium legyen, amelyet fizikai és szellemi szakemberek irányítanak és vezetnek. Ha ilyen lesz, — mint afaoigfy reméljük, hogy ilyen lesz — akkor mi -ehhez á minisztériumhoz rendkívül sok reményt fűzünk, A íelszEfbadulás óta eltelt idő alatt ugyanis a munkások bebizonyították azt, hogy alkalmasak nagy gyárak, üzemek, intézmények vezetésére és irányítására,ate bebizonyították azt" is, hogy a. különböző közhivatali : állásokban, is igen jól megállják helyüket. Éppen ezért felhívjuk a miniszter úr figyelmét arra, hogy ezeket a szempontokat vegye ^figyelembe és meg vagyok róla győződve, ha jól megválogatja a munkatársakat, ha valóban szakembereket vesz segítőttársul, akkor ez a minisztérium valóban be fogja váltani1

hozzáfűzött reményeinket. Egyébként pedig örömmel látjuk, hogy a mi; nisztérium élén egy ágaZi szakember'áll, aki be fogja váltarti a. hozzáfűzött reményeket különösen akkor, ha azokat a szempontokat, amelyekről már beszéltem, a miniszter úr figyelembe fogja venni. T. Nemzetgyűlés! Ezen túlmenően megragadom ezt az alkalmat1

is arra, hogy mivel az építési anyagárak megállapításának kérdésébe az építésügyi minisztériumnak is .beleszólása lesz, ezúttal ás felhívjam a miniszter, úr figyelmét arra, hogy. az építési anyagárakat úgy állapítsák meg, hogy olcsóságuknál fogva serkentően hassanak a nagyobbarányű építkezések megindítására. Legyen szabad idevonatkozóan ~megjegyeznem, úgy halljuk, hogy a szabadpiaci építési anyagárak már olcsóbbak, mint a törvényesen megállapított anyagárak.' E" a körülmény is '• indokolttá és szükségessé teszi, hogy az építési anyagárakat nagyon 'sürgősen vegyük revízió alá és igyekezzünk úgy megállapítani, hogy valóban serkentően hassanak az építőipari tevékenység nagyobb arányú vitelére. ' - ' Az, amit most kívánok mondani, nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de mégis úgy érzem, kötelességet teljesítek, amikor a munkanélküliség kérdésére ismételten • felhívom a kormány figyelmét, kérve a sürgős intézkedések megtételét, mert ha a tél beállta előtt, amely veszedelmes gyorsasággal közeledik, nem történik komoly, gyors' és kielégítő intézkedés, akkor ennek elmulasztásából beláthatatlan következmények származhatnak. (Dénes István (pk): Ügy. vanl) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ La. évi szeptember hó 17-én, kedden^ / 562' T.r

Nemzetgyűlés! Keméljük, hogy mindez, : amit itt \éu elmondtam s, amit előttem szólott, ' képviselőtársam és az. előadó úr is •elmondtak, megszívlelésre fog találni- De ezen túlmenően még egy fontos szempontra kívánom felhívni a miniszter úr figyelmét, nevezetesen ' arra, . hogy ha egészséges, tervszerű és komoly városfejlesztő politikát | akarunk folytatni és végrehajtani, akkor ezzel kapcsolatban elengedhetetlenül szükséges az, hogy megváltoztassuk a régi'elavult, 1881-ből való XLI. törvéiíycikket, amely a kisajátításra vonatkozik és, amellvel kapcsolatban később az 1937-ben hozott VI. te. rendelkezik a városrendezésrőL ' Ezeken a. törvényeken túlmenően egy olyan törvényt vagy olyan rendeletet kell alkotni, amely az eddiginél nagyobb lehetőséget nyújt a m'í'nisztériurn számára arra, — anélkül, hog*y fk magántulajdon szentségéhez hozzányúlnánk, vagy a,zt ériútenénk, sértenénk —, hogy akisa-* játítást szükség esetén minden különösebb és nagyobb nehézség nélkül végre lehessen haj-I tani. Ezeket kívántam a törvényjavaslattal kapcsolatban röviden élődni és megjegyezni. Végezetül még csakunnyit, hogy a törvényjavaslatot magam és pártom""nevében elfogadom, abban a reményben, hogy a jp kézben lévő építésügyi minisztérium idevonatkozólag is megteszi kötelességét, s abban a reményben, hogy a mi- , nisztépium átszervezésével, 'hatáskörének kibővítésével megszűnnek az építőipar területén \ eddig tapasztalt anomáliák és egy egészséges, észszerű, tervszerű építésügyi politika, veszi kezdetét. (Taps a kommunistapárt soraibam) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Szántó Vezekényi István jegyző: Bechtler Péter. Bechtler Péter (szd): T. Nemzetgyűlés! À háború pusztításai az ipar mellett az épületeket érintették a legsúlyosabban a nemzeti vagyon' 'Szempontjából. Az előttünk álló rendkívüli' feladatok szükségessé teszik, hogy az egész építésügyet egységes irányítás alá helyezzük. Súlyos nib a,' volt eddig' is, hogy nem rendezték, eztpa kérdést az egész országra kiterjedőén: hiszen, vidéken igen sok helyen megdöbbenéssel állapíthatja meg az ember a rendszertelen építkezést. •,'''Csak néhány esetet akarok a vidékkel kap- J csolatban megemlíteni, amelyek rávilágítanak arra* hogyap nem szabad építeni. Esztétikai szempontokat ús említett az előadó úr. Azt hi-' 1 szeim hogy vidéki vonatkozásban igen kevés helyen állapítható meg ezeknek ,a szempontoknak érvényesülése. Gyöngyös városában ;

az elmúlt évtizedekben megisimétlődtek a katasztrófák. Tulajdonképpen aZ( építésrendészet követett itt el mulasztásokat. Amikor ugyanis egyszer már leégett a város, továbbra is fenntartották az előző építési módot és így lehetővé tették,' hogy másodszor is leégjen a város., v De 'ha az újabb" településeket nézzük, ott ' is /olyan állapotokat találunk,, amelyek feltétlenül figyelmeztetnek bennünket, hogy a jövőben hasonló helyzeteknek nem szabad kiala1 kulniok. Az érdi parcellázás során, amely egy nagybirtok parcellázását jelentette, olyan terű- j leteket is parcelláztak, amelyeket már ^ régen árvízterületnek minősítettek. A hatóságok. mégis megengedték, hogy odatelepüljenek kis[ emberek, akik csak igen nehézen tudták meg-36