Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-61

6Ö3 A nemzetgyűlés 61. ülése 1Ù&6. szerezni azt a kis Ingatlant' és csak igen nehezen tudtak házat építeni rajta.1 Emlékezhetünk rá, hogy az elmúlt évtizedben kétszer is elöntötte őket az árvíz, ami azt ielentette, hogy kis holmijaik elpusztuld. (Dénes István (pk): Ugy van!) Ugyanígy engedélyezték á hatóságok a Királyerdő területén való parcellázást és tele-. gü'.ésl is, amely /terület futóhomok. Pedig van »udapest; környékén és máshol is olyan terület, amely nem' futóhomok és «melyet lehetett volna parcellázni. A parcellázok mindenhová igen nagy ígéretekkel csábítják az emhereket, csak hogy megvásárolják a telkeket, de az ígéreteket beváltani nem igen «zolMak.1 Akár -Érd-parkvárosit, akár Királyerdőt nézzük, meg kell alapítanunk, hogy >aiz ígéretek beváltását illetőeny ' súlyos mulasizi'.ások vannak. ^ Régebbi mulasztások is vannak Budapest közvetlen környékén, például Budafok városában. Ott vannak a barlanglakások, amelyek egyáltalán nem mondhatók emberi, lakásra \ > megfelelőnek. A főváros és környéke területén a Fő. városi Közimunkák Tanácsa együttműködésben a fővárosi műszaki szerveivel, a városren\ dezés problémáit kézben tartja. Ez a javaslat módot ad arra, hogy az építésügyre vonatkozó egységes és széleskörű intézkedését!vei az or" szagos vonatkozású hátrányokat fokozatosan kiküszöbölje és módot ad a kormányzatnak az ország újjáépítésére vonatkozó feladatok végrehajtására. , > A törvényjavaslat legnagyobb vívmányának az egyesített bizottságban elfogadott kiegé\ szítő javaslatot tekintem, amel~r

a táirendezés lehetőségét nyitja meg. A tájrendezés módot ad arra, hogy egves nyersanyaglelő helyeknél és energiaforrásoknál tervszerűen alakítsukki azokat az ipari, mezőgazdasági és lakótelepüléseket amelyek a racionális termelés érdekeit szolgálják. Budapesten és körnYékén a főváros illetékes ügyosrtálya, valamint a Közmunkák Tanácsa kar» felhatalmazást a tájrendezési tervek elkészítésére. Mindkét önkormányzati hivatal felkészültségével, szakembereivel^ segítségére lehet a minisztériumnak, az egész ország tájrendezési tervének elkészítésében. A tör vén v szerencsésen módot ad arra is» hogy kisajátítási jogrendszerünket fél évszázad, alatt nyert tapasztalatok alapján korszerűsítsük. Az elmúlt évtizedekben a város kialakításának gyors végrehajtását,nagyrészt a teleksnekulánsok egyéni érdekei veszélyeztettek. Profitéhségük következménye volt a lakásoknak ,az az antiszociális kialakulása,, amely a i centralizált ipari településekkel szemben decentralizált iqunkásíakótelepüléseket eredmé: nyezett. Ha valaki a reggeli vagv a délutáni órákban, amikor az aJValmazottak munkába mennek, vagy a munkából hazatérnek, figyeli a villamosközlekedést, megállamthartía, hogy a ' . legtöbb alkalmazott munkahelyére csak távoli területről, illetve villamosközlekedéssel iuthat el. Meg kell mondanunk őszintén, tudatos politika volt az, amely kikényszerítette a munkásságot Budíanest területéről, ho^ a környéken "helyezkedjék él- Mindig követeltük, hogy Budapest terület en építsenek munkáslakásokat, de a múlt rendszer gondoskodott arról, hogy minél kevesebb munkás lakjék- ai fővárosban. A felszabadítás óta kiérlelt városrendezési tervek az eddigi kisajátítási törvénynek a magántulajdon elvének fenntartása mellett" is, ruévi szeptember hó 17-én, kedden. 564 ' |i galmasabb alkalmazását teszik szükségessé,;

, ] hogy. a fennálló egészségtelen viszonyokon vál'x

toztatni lehessen. Gondoskodni kell arról, hogy ki lehessen sajátítani minden 'ingatlant, melynek tulajdonosa, nem kivan alkalmazkodni a városrendezési tervekhez, mert nem engedhető meg, hogy bárki megakadályozhassa egy város körszerű fejlődését és ezzel a magánérdeket a közérdek elé helyezze. Csak egy utcá't említek meg, amely á legjobban bizonyítja azt, hogy l nem tartható fenn a mostani állapot. Aki a ;• Wesselényi-utcán végig megy, láthatja, hogy az az utca köz'eíkedésre nnigyon, szűk és ebben a szűk ui'eábam kiugró házaik vámnak, amelyek -\ még inkább akadályózzák ,a. közieké dóst. Gyorsítani kell a kisajátítási eljárást új : utak építésével kapcsolatban is. Sok esetben, amikor egy új utat akarnak megépíteni, az ingatlantulajdonosok akadályozzák azt. A törvényjavaslat igen helyesen változatta" | nul fenntartja á Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét Ugyancsak helyeslem, hogy az államosítás nem érinti az önkormányzati testületeknek városrendezési tervek megállapí- , \ tására, valamint a városoknak építésügyi szar ! bályrendelet alkotására, az építkezések kezdeményezésére, az építkezési költségek oénzügyi fedezésére s azok hasznosítására vonatkozó jogkörét Egyben biztosítja a törvényjavaslat, hogy a vidéki építési engedélyek elbírálásában szakemberek is vegyenek részt A javasla/t indokolása megállapítja, hogy, a vidéki építésügyi igazgatás rendszertelen és szakszerűtlen, míg a székesfővárosnak és környékének építésügyi igazgatása magas szakszerűségi színvonalon áll. Ebből önként következik, .hogy ezeknek az önkormányzati szerveknek ,— elsősorban a Fővárosi Közmunkák Tanácsára gondolok •-+-. nagyobb szerephez kell jutniok a törvény életbeléptetése során. Szükséges ez azért is, nehogy bármikor a miniszteír a törvény lehetőségeivel élve egy ilyen nagymultú önkormányzati szervet mint a Fővárosi Közmunkák Tanácsát elsorvasszon. A demokratikus kormányzat féltékenyen kell hogy őrködjék azon, hogy az önkormányzatok ; ne sorvadjanak el. A törvényjavaslat a közmunkák ügyét is a minisztérium hatáskörébe utalja. Szerintem ezen a területen a minisztériumnak sürgős feladatai vannak- A sj.tabilizációv*il kapcsolatban nagyarányú munkanélküliség jelentkezik és i , bár az előttem szólott képviselő urak rámutattak már a kérdésre, mégis fontosnak tartom, hogy ezt a kérdést tárgyaljuk, és a nemzet*vü' lés, valamint a kormány figyelmét a munkanélküliség kérdésére felhívjam. \ - , Á munkanélküliek elhelyezése és keresethez juttatása ma a legsürgősebb feladat Ma nem az a probléma, hogy • milyen munkával foglalkoztassuk a munkanélkülieket Az építési feladatok tömege áll előttünk, így elsősorban a romok eltaikárításán felül a megrongált lakások helyreállítása és új lakásaik -épíltiése ; kell, hogy napirendre kerüljön. Igenis, fontosnak tartjuk, hogv új lakások épüljenek, amint hogy ez fontos volt a múltban is;.hiszen, ha valaki még a háború alatti időben, 1942-ben megnézte a lakás-statisztikát illetve a lakásigénylők számát, a következő k;é- , pet kapta: 30.000 lakásigénylő volt, az évi átlagos» laka« termelés abban az időben 4500 lakás