Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
Ö5& A nemzetgyűlés 61. ülése 1946. évi szeptember hó 17-én, kedden; 560-vaslat egy további pontja szerint a minisztérium jelentős haitáskörrei rendelkezik majd a közmunkaügy és a münkaerőgazdálkodág terén. Ezen a téren eddig* is hatalmas munkát végzett egyrészt a közmunkatigy, tehát azújjáépítés alapjainak biztosítása és megfelelő pénzalap megiteremtéise, másrészt az iijjáépítés és jóvátétel üzemeinek munkaerővel való ellátása révén. Arról már szólltam, hogy a stabilizációval kapcsolatosan munkaerő-felesí léggel rendelkezünk. Arról is szóltam, hogy a munkanélküliek foglalkoztatása , mind iször eiális, mind az ország újiáéüítése Szempontjából a legnagyobb, jelentőséggel bír. A közimunkaügyi igazgaltás szervezetének kiépítése ) befejezés előtt .áll. Ennek a szervezetnek a tagjai a gyakorlati életből jött emberek, nágyré'Szük az ipari mimkasság és a parasztság nagy érd'p íklkép viselteti • szerveim dk jav? silatá ,ra n ver te el kinevezését. Ez a szervezet lesz hivatva a közmunkák racionalizálásának .megszervezésére, Természetesen gondoskodni kell arról, hogy az újjáreridezés tervszerűén — ezt a szót különben igen gyakran szoktaon hangsúlyozni — az egyes tárcák szakszempontjaínak üsszer gyeztetésével, a leggazdaságosabban történjék s hogy valóban olyan 'közmunkák szervez te s senek, amelyek fényi eg: értéktermelők, emellett pedig nagy tömegeket foglalkoztatnak. Véleményem szerintxés pártom véleménye szerint is az újjáémtési közmunkaváltság-alap bérelteiéit megfelelően ki kell építeni és az e felett való rendelkezésig jogot teljes mértékben az újjáépítési miniszter számára kell biztosítanunk. Csakis ilyen módon érhető el äz, hogy a közmunka-szervezés gvcrsan és tervszerűen legyen eszközölhető. Véleményem szerint a munkaerő-gazdálkodás szervezetének kiépítése, valamint az országos munkaerőkataszter felállítása lehetővé teszi egyrészt a munkaerővel való racionális gazdálkodást, másrészlt azjt, hogy a közmunka-, váltsáe-ból eredő bevételeket megfelelően, kimunkáljuk, minthogy elsősorban ezek a bevételek lesznek hivatva arra, hbgy a munka. nélkül is ég leküzdésére szolgáló közmunkára anyagi bázist teremtsenek, v A munkaerőgazdáikodá,s terén a munkanélküliséggel kapcsolatban fonltos probléma még az átkérozés kérdése, amely azt céT ozza, hogy a feleslegessé vált szellemi munkások a gazdasági életben tudjanak maguknak meg-felelő megélhetést biztosítani, hogy ott tudjanak elhelyezkedni. Bár e téren a lehetőségek szűkek és az átképzés a hírek szerint igenigen- gyengén halad, de azt hiszem, ^ogy^az . eredményekhez méeris mind szociális, mind gazdasági szempontból biztosítani keUva szellemi munkások munkaerejének megfelelő kihasználását- A ^közmunka-szervezés terén természetesen elsősorban olyan munkaintenzív közmunkák jöhetnek figyelembe^ amelyek anyagi beruházási költségei csekélyek és amelyei mégis eredménythozók. így elsősorban jöhetnek figyelembe .az útépítések, vasúti alépítmény-munkák, vízszabályozás, erdősítés, fásítás, talajjavítás, gátépítések, gátjavítások, stb RendikíVüi! fontos' ugyanis a háború k'ö• vetkeztében leromlott úthálózat, főként á helyi jelentőségű utak helyrehozatala, mert , húszéin ezek pillan'atnyilaig retteneties állapotban vannak. Ezek remdbehozailala a, te^uvérivek könnyebb piacra hozatala folytán, úgy közellá*tá,sünknak. mint a mezőgazdasági inépességnejk jelentős gazdasági előnyöket biztosít. A közmunkaügy megszervezése erős építésügyi és műszaki vonatkozásainál fogva tehát mindenkép e minisztérium ügykörében talál a legmegfelelőbb helyet és az elvégzendő súlyos feladatok szükségessé is teszik , azt, hogy a minisztériuin szervezésénél, de további működésében is a legmesszebbmenő : támogatást kapjon. ' T. Nemzetgyűlés! Ugy érzem, már sok mindenről beszéltem és a továbbiakban már nem kívánok részletekbe bocsátkozni, ment <-zt bizonyára megteszik a törvényjavaslathoz feliratkozott képviselőtársaim. Mégis (mint elvégzendő feladatot kell még- megjelölnöm csak egészen röviden az építésügyi szabályzatok végleges összeállítását és-kiadását. I)e elvégzendő feladat még számunkra az építőipari racionalizálás korszerű rendezése, amint azt ,az előadó űr is követelte. Ezzel\ kapcsolatos a korszerű közszállítási szafbályzaitnak megreformálása is. Ugyancsak egészen röviden szólnom kell még azoknak az elhagyott kastélyoknak és gazdasáeri épületeknek sorsáról is, amelyek e pillanatban műszakilag gondozatlanul és ve zetés hiányában Ici vaunak téve a pusztulásnak és a megsemmisülésnek. Elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy ezeknek műszaki felügyelete a minisztérium hatáskörébe vonássék. Csak a megfelelő műszáki megállapítás és műszaki helyreállítás után legyen szabad ezeket igénybevenni. Ha ez megtörténik, az ország sok kórházzal, iskolával,- szanatóriummal, nyaralásra alkalmas épülettel, illetve 'intézménnyel fog gazdagodni. (Ugy van! a Ms,oa'írln J üőrtnn.) A reVziptfies vi/ta «o^án bátov leszek ezeket a kérdéseket ismételten felvetni és ezzel kapcsolatban megfelelő javaslatot tenni-T. Nemzetgyűlés! Végül tekintettel arra, hogy ez a javaslat, felhatalmazza a kormányt hogy az építési ügyigazgatást szakszerűvé tegye, és eképpen a modern építési elvek ér-Vényrejuttatásának lehetőségét emeli, tekintettel továbbá arra is, hogy a javaslat javítani kivan ja. a szociális lakásépítések tekintetében való elmaradottságunkat,' valamint a vidéki építkezések terén mutatkozó .fogyatékosságot és merít ezzel egyidejűleg helyre akarja állítani a háború alatt bekövetkezett súlyos pusztításokalt r'mint^azt már a bevezetőben'is mondottam, a törvényjavaslatot pártom nevében nagy örömmel /általánosságban e-lfo^dnm. (Êltengés és taps a kisgazdapáHon.) Elnök: Szólásra, köveítkezik? Szántó Vezekényi István jegyző: Török János! Török 'János (kp): T. Nemzetgyűlés! Az' építésügyi, városrendezési és közmunkaügyi igazgatás szabályozásáról szóló ^ törvény javaslatot pártom nevében, a Magyar Kommunista Párt nevében örömmel üdvözlöm. Üdvözlöm azért, mert; egy régi óhajunkat, úgy1 is moudhatnám, követelésünket látoiri.'/ ebben a törvényjavaslatban megvalósítva.* Erre a törvényjavaslatra rendkívül nagy szükség volt. Szükség r volt r azért,.! mert > az éipítóifpar területén az újj-Vnútésügyi miniszter íumv az újjáépítési kormánybiztosság, n Közmunkatanács, a főváros és egyéb, az építkezések irányíftásáyal foglalkozó szervek között hatásköri villongás, az egységes irányítás és vezetés hiánya rendkívül sok zavart okozott és rendkívüli módon bénítóan hatott az egészsége«, tervszerű építőipari tevékenységre. Különösen áll ez; az anyag- és munkaerőga7dátkodás területéi., ugyanis főként itt -mutatkozott meg ez a szervezetlenség és ezzel
