Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
I 557 A nemzetgyűlés ~61. ülése 1H6. évi szeptember hó 17-én, kedden. 558 Fővárosi Közírónk ák Tanácsának hatáskörében azzal a kiegészítéssel, hogy az ország többi részére kiterjedően tanácsadó szervként is működik. A törvényjavaslat a kormiányhatósági jogkör gyakorlását biztosítja az építési és közmunkaügyi min;szter számára az építési vállalkozói ipar és az építőiparok felett. Mit; jelent ez a valóságban? Azt, hogy a minisztérium az é'-ní+kerések gazdasági és pénzügyi feltételeinek biztosítása mellett — merthiszen ez is kötelessége le-z a javaslat egy'k pontia szerint — tetszése szerint játszhat ik maid azon a hangszeren, amè'ye' mi úgy hívunk, hogy építőipar. Ezen a hangszeren az elmúlt időszakban a kezdeti indulástól eltekim've osuoán az infláció vad szel'ői játszadozitatk és ha ebből helyemként zene alakulit ki és eredmények Sizarmaztßk belőle — amiről az előadó úr i« nagy elisaneréssel emlékezett meg, mondván, hogy,a külföld is méltányolja ezt —r okkor ez tisztán a véletlen műve/ vagy ha neni/a véletlen műve, akikor elisatne^ reim azt, amiit^az előadó úr mondott: az egyes embernek a szorgalma. A vé'étlen művének kell 'tehát tekinteni eat, mert a kormány az inflációt a múlt világháborút követő infláció német példája ellenére oem használta fel építésre és nemi épített házakat, lakásokjat, jobban mondva, nem csinált a papírból aranyat- És ha a felszabadulás utáni hónapokban 20.000 'építőmurikás foglalkoztatásával folyt a helyreállítás lázas munkáia, ma elszomorodott szívvel kell tapasztalnunk, -,- amit a kommunistapárifi Somogyi képviselőtársam a Házban eknon-tett rendkívüli interpelláció'ában is hallottunk — hogy jelenleg áz építőipari munkások tízezrei, vannak munkta nélkül és * stabilizáció határának ^eredményeképpen továbr-i -ezrek mun'kané'küiiséw is vír^tó * múlt hibájának kell teüiát tartani nemzetgazdasági sizenTDoWból azt. hogy a lakásterm elégel ^ munkások •- foerla'1 - "7,w.^«-trM a köz ;-HÍV-séglet fedezésére hivaitott építőipart sohasem, keze'ték úgy. mint ahogyan azt éá építőipar fontosságánál fogva elvárhatta volna és így abeV^tt. hogy az ország gazdasági é'etében erősít1 ő és pez^rh'+ő szerepe lett volna, i pénzszűke és az infláció utái-n a munjkanéliküliek tízezreivel^ tehertétellé vált. Az el^'a^ó űthpú hasonlóan itt kell1 az pddigiekné1 aláhúzottabban foglalkoznom az építőipari' munkán é1 kül íc ép' < ?el. de m ligával az egveteimes munkanélküli»égg°l is. A köztiia^bvr.se'ői és "a m? pánti sztviselői B-lis^a következteben immár többszázezer munkanélküliről beszélünk, többszázezer munkanélküliről írnak a lapok. Ennek ismerete volit az oka annak *& viharnak, amely a Ház legutóbbi üTésén a napirend tárgyalása során Kirobbant. Ez alkalommal arról vitatkoz+unk jobban mondva arról, vitatkoztak kép vi Nőtársaim,, megfelel-e a fényeknek az, hogy külföldi bérmunkára 30.000 . építőipari munkást akar a Gazdasági Főtanács a Szovjetbiro dalomnak, illetőleg Jugoszláviának átenj gedni. Legyen szabad nekem ezzel kapcsolatban kijelentenem, — és itt csak alálhúzom J azt, amit az előadó űr mondott, hiszen majdnemi .ismétlésekbe bocsátkozom. — hogy minden olyan gazdasági politika, amely kihasználatlan ^termelő kapacitást, munkába nelm állító 't munkaerőt megtűr, téves és elhibázott- (Kováts László (msz): TTgy van!) V'ilaerosan meg kell ezt mondani, t. Nemzetgvűlés, ebben a defációs világban, hogy seanmaii félreértés sne legyen be-, lőle a jövőre. A defláció éppoly hibás gazdasági rendszer, mint volt az infláció, legalább is úgy hirdetik a közgazdászok. Amíg az infláció minden ember zsebében arányosan rontja a pénzt, addig a def.áció'az emberek nagy részét tes^i munka/rés keresetképtelenné. Az előadó úr idézte mái* Keynes tételét. Én nem kívánom ezt megismételni. cs:k utalok arra, hogy az 1930-as évek óla. amikor '•ezt >a tételit felállították, a kéVőbJ-biefe folyamán ez a tétel fényes igazolást nyert, anaenny'ben az amerikai összeomlás i'Vében kláíihfittuk nagyban, MaTyaro^szásron pedig a harmincas években láthattuk, kicsinyben, hogy ez a «tétéig teljes egészében megállja a helyét. Mit jelent tehát ez. t. Nemzetgyűlés, ha mind az előadó úr, mind a sajáfimagain á1 tal elmondottakat Összegezem? Azt, hogy produktív termelésünk volumenét, mennyiségét addig kell fokoznunk, ameddig termelő kapacitásunk és munkaerő létszámunk engedi, és va^ó ig&z — hogy ismételten aláhűzzajm «az e^adó űr mondatát — hogy mindaddig, amíg .egy munkar nélküli van ebben az •országban, az inflációamennyiben hasznos beruházásokra fordítjuk a pénzt — nem következ'hetik be. A magyar közgazdaságnak a felszabadulás» óta jellemzőié az. hogy a produktív és improduktív munkák kedvezőtlen módon oszlanak -meg. Hogy ez így van, azt olvashattuk nem olyan régen Varga Jenő egyetemi- tanár úrtóh a kiváló közgazdásztól, aki ugyancsak panasz tárgyává tette ezt néhány héttel! ezelőttf És ha improduktív munkának kel} tekintenem az általam meg jelölteken túl az egész közigazgatást. az ; eltartottakat, a ^atonaságot és magát az egész reparációs termelést, annál improduktívabbnak kellene bélyegeznem, ha innen az országból, ahol a pusztulás dolgos kezek után^kiált, 30.000 munkást vinnének ki bérmunkára. (Kováts László (msz): Ugy van!} Remélem, a miniszter meg fogja találni a módot és lehetőséget árra, hogy az ország munkaerőinek produktivitása & magyar nemzfitgazdóságot növelje és gazdáéi tea. (Taps a kisgazdapárt és a, szabadságpárt oldalán.) Eddig a fizikai munkanélküliségről szóltam, de nem mehetünk el szó nélkül a műszaki téren mutatkozó szellemi munkanélküliség mellett sem. A városrendezési tervek elkészítése, a kész munkák kidolgozása f megkivánja a mérnöki kar bekapcsolásált es foglalkoztatását. Tervek nélkül nincs újjáépítés, de egyáltalában nincs semilyen építés sem. (Kováts László (msz): Három év alaltt sem lehet felépíteni az országot!) A különféle rendeltetésű épületek tervezési munkái mind a.fővárosban, mind a vidéken mindenkor bőséges segítői voltak a kiváló képzettségű magyar mérnöki társadalomnak. Es én itt. e helyről kérem a miniszter urat, mint &% országnak jelenleg első mérnökét, hogy tárcája reformja urán kövessen el mindent, hogy az építkezések megindulása már kész tervek és megfelelő előmunkálatok után történjék. Mert az leheti hogy hosszabb ideig éppen a stabilizációs okok miatt nem fogunk tudni teljes felkészültséggel építeni, de tervezni, felkészülni a jövő feladataira igenis tudnunk és igenis kell- Nagyot és maradandót csak megfelelő előkészület után lehet tenni. (Kováts László (msz) : Rohammunkával nem!) Nekünk pedig fel kell készülnünk az újjáépítés munkájára; felkészülni pedig csak úgy tudunk, ha foglalkoztatni tudjuk építészeink, mérnökeink par-\ lagon heverő erejét és munkakészségét. A jà-
