Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
856 A nemzetgyűlés QÎ. üUse 1946. vigyünk, levegői oda, ajiol a szellem emberei készítik terveiket, kalkulációikat és a jövő szellemi alapjait. Egyszóval egészséges városokat akarunk kiegyenlített lelkű, lakossággal, vidám gyermekekkel, megelégedett, sportoló * munkásokkal és értelmiségiekkel, mert ma mái* tudjuk, hogy az egészséges, a modern vá^ros kérdése nem anyagig természetű, hanem inkább fizikai és- értelmi kérdés. Legyen jólét a nyomor^ helyett, relet a halálos betegségek helyett, fejlődés a hanyatlás, visszaesés és pusztulás helyett. . T. Nemzetgyűlés! En itt. inkább csak főbb vonásokban szóltam városrendezési kérdésekről, midőn azoknak csak egy kisebb szektorát említetnem meg. Erintthetteim volna még a •köznek, rendelt épületek sorsát, beszélhettem volna a városfejlődési determináló közlekedési és forgalmi kérdésekről, beszelhettem volna a csatornázási és elektrifikálási kérdésekkel kapcsolatosan a közmüvek problémájáról is. En-, gedjék meg azonban, hogy mint á Független Kisgazdapárt tagja ezen* a helyen inkább a falu építéséről szóljak. Az u.tóbbi időben sokat jártam, vidéken, elszomorodott szívvel láttam azt a tragédiát, láimely ta harci cselekmények során és a fasiszta pusztítás eredményekép a falvak és1* a tanyák lakosságát* érte. A pusztulás'mértéke még nines feldolgozva, de már fo-" lyiik a munka, és ha meglesz, bizonyára megdöbbentő módon fogja a falusi lakások és gazdasági épületek pusztulását illusztrálni. Azt már az előbb mondottam, hogy a falu lakásügyei semmivel sem, egészségesebbek, mint a városéi Ez természetesen magára az építésre is áll. "Az építési anyagok silánysága a vidéken és a jelentkező igénytelenség sem javít sokat ezen a téren. Feladataink vannak tehát a falusi építés terén is. Sajnos ezqket a feladatokat ma legnagyobbrészt kontárok sajátítják ki. Szükséges tehát egy olyan/legfelsőbb fórumot létesíteni, amelynek elegendő ereje lesz ahhoz, hogy őrködjön; irányítson és segítsem abban a tekintetben, hogy a kontárok és a hozzá nem értő álszakemberek tönkre ne tegyék a külföldön is annyi elismerést szerzett ősi magyar népi építészetet. Nekünk, a Független Kisgazdapártnak, de az egész nemzetgyűlésnek is és legfőképpen az építésügyi és közmunkaügyi miniszter úrnak kell lehajolnia ehhez a feladathoz, meg kell vizsgálnia falusi népünk életét, szokásait és nieg kell alkotnia úgy álaprájzilag, mint építészetileg azokat a formákat, amelyek mellett a jövő falusi házai és gazdasági épületei városrendezési, falurendezési elvek alapján jól. egészségesen és gazdaságosan felépíthetők lesznek. Kii kell emelni a falut a kontárok és ízléstelenül' építők kezéből, hogy a pusztulás ne ofeozzon nagyobb károkat és elérjük a harmonikus falusi képeket és magát a harmóniát, amelyrnl az előadó úr is szólt beszédéjjen. ' Gyökértelen és talaját vesztett lesz a vidéképítészete, ha a városi jelleg utánzásában éli majd ki magát és azt próbálja kopírozni, Vissza kell térni e téren a régi falusi házak őszinteségéhez és megfelelő korszerűséggel kell megépítenünk azpkat. Városrendezésünknek ja^onban—minfraz elő. adó úr is hosszasabban tárgyalta —- külön feladata az Összefüggő tájegységek rendezési tervének elkészítése és irányítása. A városrendezés újabb fejlődése arra a felismerésre vezefceiit, hogy egyes gazdaságok, földrajzi vagy egyé^ szeonpontból összefüggő területeik, ügynevezett fvi szeptember hd> 17-én, kedden.: 50§ S tájegységek, így például a Balaton, a Mátra; vidék, a Velencei tó, a Budapesit felett elhúzódó I Dunaszakasz, vagy akár a dorogi bányatelep : egyes településeinek ^rendezése összefüggésben áll egymással és ezért telepítési, közlek edlésá, háztartási, ' mondhatjuk úgyis, hogy gazdaságpolitikai, egészségügyi,' műszaki vagy egyéb szempontból egységes elgondoláson alapuló ; terv szerinti/oldható még. Ilyen tervek készítése nemcsak az egyes települések rendezésének jobb megoldását, szolgálja', hanem a mezőgaz' daság, az ipar, a közlekedés kérdéséinek egy] egy ilyen területen - tájegységben való összefüggő megoldása révén jeJentosen fokozhatja a terület gazdasági erőforrásainak kiaknázását ; és okszerű fejlődését. Különösen áll ez olyan összefüggő területre, mint főleg a Balaton vidéke, amely több közigazgatási esrvség hit-ás-. körébe tartozik és ennek következtében nélkülözi a fejlesztés és rendezés' egységes irányítására alkalmas hatóság irányító kezét. \ ' Egészen természetes, hdgy ennek a kérdésnek .megoldásánál megint csak a szervezési kérdések nyomulnak előtérbe, r vamelyeket én - csp(ki egészen hiányosan ismerek. A vidéki ' műszakir építésügyi igazgatás fe'Wtetta . lesz az egyeztetés és adatarvütjés munkájának elvégzése,-akár több fokozatban is, áz •országos ' egyeztető munkát majd maga a minisztériuim * fogja végrehajtani. E munka eredményeképpen fognak e%észülrii azok a tájrendezési, regionális tervek, amelyek egymással összefüggő Részeiken adiák meg- az országrendezés tágabb alapjait. Sajnos, e tekintelben eddigi jogalkotásunk csak korláto'áo'tt lehetőségeket biztosít, ;' maga az igen nagyra' 'tartott és. az előadó úr j által is idézett 1937:VI. te. csak arra utal, hogy a rendezési terv megállapításában a szomszédos vagy egyébként érdekelt más város rendezésének tervét figyelembe kell venni. T. Nemzetgyűlés! Városrendezésről beszélve szólnom kell mé<z Bntllapestről, órszágnnk-í ővá» rosáról. Csak néhány nappal ezelőtt, nrata^ta t be Kővágó József, Budapest polgármestere egy kiállítás keretében Budapest pusztulását^ újjáépítését és a helyreállítás eddiai eredményeit a köztársasági elnök Úr jelenlétében^A dolgok terniiészetíénél fogva a demonstráció itt is számokkal, grafikonokkal 'és fényképekkel történt' amint ezt már a bevezetésben is mondottam; ; ezeket nem tudom, ideího^-m a t. Neimzef gyűlé« elé. Láthattuk ezen a kiállításon, hogy a, negy; venki'lenc napos ostrom és az azt megelőző bombázások a sűrűn lakott, városrészeket döntötték romba. Valamennyien tudjuk, hogy a királyi vár ' építményeintek javarésze elpusztult, Buda száonos városnegyede elpusztult és elpus'zr itulitafc belsőr városrészeink. Láthatjuk, hogy a városrendezésben és a műszaki szolgálat ellátásában a főváros1 műszaki ügyosztályai és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a főváros szer ciálie és kulturális érdekeinek figyelembevételével főleg á" szörnyű lak astins éget kívánják megsiZiüntetni.' Ezt leginkább azzal érték el, hogy befedték Budapest házainak a tetőit^ így biztosították mind a meglévő, mind a sérült : lakásoknak a jövőbe való átmentését A városrendezési törvényre való.utalással a javaslat a \ fővárost ós környékét, továbbá, ha jól 'tudom, hét várost és nyolcvannégy községet, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa munkaterületéhez csatolta, úgyhogy ezek rendezési tervednek elkészítését és magát a főváros újjáépítését, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fogja irányí! tani;. Ezt az ügykört a javaslati meghagyta a /
