Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
553 ., A nemzetgyűlés 61. ülése 1946. beteg falusiak gyógyítására, úgy most végre k,ö ve te'h etjük, hogy vicékre, ffalura menjenek a mérnökök a még betegebb'falu újjáépítésére, es> higyjók el t. képviselőtársaim, a mé"nckök mint gyakorlati szakemberek sokkal szíveseb ben fosr^k elindulni vidékre, mint,-tették ,ez annakidején^ orvosaink. ' r Ezek után a második fontos témiakört venn'Eim elő amelyről a« előadó úr iß i<ren hossaasan értekezett: a városrendezést és az eaze7 összefüggő, kérdéseket, Megint csak mesr kell mondanom, hogv nem tudok Hamurábiié' víés= szamenni, bár Hamuráb' idejében is készültek városrendezési tervek, (Derültség.) és minf bizonyom görög le'e'ékből tudjuk, a görög- városoknak is egészen kiváló városrendezőik voir ttsk De a céltudatos városfejlesztési gondolat Európábnin körülbelül két évszázad diai ezelőtt érlelte ki az első városrendezési tervet. Hazáikban az e^ső a dolog természeténél fogva a főváros rendezési terve, amely? a három város, Buda, Pest és Óbuda 1872-Ben töríénit egyesítése utáni időkből származik. Ez jelenleg is megvan és megtalálható >a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál. Az idők folyamán kényszerűségből, vidéki j városaink is követték a főváros példáját, míg végre évtizedes mérnökpolitikiai küzdelmek és harieok eredményeként /HÍZ 1937:^1. te. as összes városok és a nagyobb községeik számára kötelezővé tette a városrendezési tervek elkészítését ós betartását. , A itfípyény végrehajtása felett mnszaki téren áz iparügyi minaszrter úr, közigazgatási vonatkozása fölött, főleg ami a községi háztartás biztosítását illette, a belügyminiszter úr őrködött. Ez a helyzet most igen helyesen módosul és remélem, hogy a miniszter úr.aki a tör' vénnyel é^lná. fog, már az indulásnál észre fogja / venni, amit különben eddig egyeden belügyminiszter sem vett észre, de az is lehet, hogy nem akarták észrevenni, hogy a helyes városrendlez'cö meg tudja teremteni a maga pénzügyi aíap- feltótelét és ezzel a városrendezési munka elindítását és folyamatosságát. ^ Mielőtt azonban a városrendezésről valamit is szólnék,, a muH és az elkövetkezendő jövő építési politikájárór kívánnék néhány szót mondani az előadó úrhoz hasonlóan. Az építési politika legelsősorban a lakásüggyel és a lakástermeléssel foglalkozik. Megállapíthatjuk, hogy nemcsak városi, hanem országos probléma, mert hiszen a falun talán még több az egészségtelen -lakás, Aint a városban. A falak sokszor nedvesek, penészesek, dohosak és en. nek megfelelően egészségtelenek. A városokban azonban a lakás nem mint egészségtelen produktum kerül előtérbe. A városokban & íakás. ügy problémaként,. paéglpedig a lakáshiány problémájaként jelentkezik. Énnek oka pedtig az, hogy a XI2& század iparosodása óriási módon duzzasztotta \fel ' városainkat,. valóságos népvándorlást indított a városokba, többek, között. Budapest felé is, ahol az akkor fennálló és . érvénybén lévő építésügyi szabályzatok módot és lehetőséget nvujtottak az építtetőknek arra, hogy szembeszáll va a fejlődés irányával, csak a pillanatnyi jelennel élier.ek és kihasználják Hz építésügyi szabályzatban adott lehetőségeket. Így születtek meg a tuberkulózis és a gyermekhalandóság nyomortaüyái, Wf keletkertek a bérházak fonákjai), mmt Babits MiháTiyj 'egyik szép versében mondja-885 * ^ Itt a költői hasonlat közelében kelFmeírállanom és engedélyt kérnem arra, hogy néhány elszomorító prózai számot vetítsek: a t. Nem* v% szeptember hó 17-én, kedden. 58Ú , • ~ \ zetgyűlés elé Budapest lakásviszonyairól azzal a megjegyzéssel, hogy a vidéki számadatok ' sem vigasztalók. A budapesti lakásoknak kö-1 rülbelül 30%-a 60 évnél idősebb, 40%-a pedig 50 évnél régebben épült EzI azt'jelenti, ho~ v a, főváros lakásainak jelentős része megérett a* lebontásra. E?y másik adat szerint Budapest népességének körülbelül ,50%-a szoba-konyhás 'akásokban helyezkedett el és ott mrnden szobára átlag 3 74 lakó esejfct, az ideálisnak ismert két I akó helyett. Ha ma e/téren'az ostrom ^táni számokat nézzük, akkor ez a szám az összeköltöztetésekkel, a lakáskiesésekkel* de' egyéb okok miatt ia csak emelkedhetett és, az /íddiffi megállapítások szerint meghaladja szobádként a négv lakót. De más számmal is il- '' lusztrálni tudom Budapest elszomorító és kedvezőtlén- lakásviszonyait. Budapest lakószobádnak 67%-a udvarra nvílik és különösen erős ez a százalék a már előbb említett szoba-konyhás lakásokban. Hogy a budapesti bérházak udvarai milyenek, azt Babits versére célozvaj az előbb már éppen megemlítettem, d'e aki járt az ilven külvárosok szűk utcáiban, 'házaiban. az teljes egészében'mag-a elé tudja ezeket képzelni, el tudja képzelni azokat a lehetetlen lakásviszonyokat, amelyek a- sötét udvarok^ mögött és a romlásnak induló, elavult bérházakban eléje tárul. . ~ Hogy azonban a képteljes legyen, vegyünk még egy országos statisztikai adatot is szemügyre, amikor is keresztmetszetben • fogjuk kapni a fővárosnak, és az országnak úgyszólván eglész statisztikáját. Magyarországon a házak 78%-a sárból és vályogból van építve. Egészen természetesnek kell tartanom ezek után. hogy a mai várospolitika gazdasági, közlekedési, kulturális és egészségügyi téren olyan feladatokat, vett be programjába, amelyekről már az előadó úr is "beszélt és amelyek az idézett állapotokat, megváltoztatni kívánják. Ezt a programot kell tehát az" új minisztériumnak munkálnia és kielégítenie, különös tekintettél arra, hogy Magyarországon — értve ez alatt a fővárost és az egész vidéket -=- ebben a pillanatban körülbelül 200.000 a hiányzó lakájok száma. Ez azt jelenti, hogy ha a háború előtti lakástermelés — amennyiben a háború előtti építőipart vesszük szemügyre — kétszeresével számolhatnánk, amire ugyan semmi reményünk sincs ebben a pillanatban, úgv, nem beszélve tó teranésizetes tsaanorodáisTOl, körülbelül tíz év kellene ahhoz, hogy az ország lakáshiányát fedezzük.. >.'-••) ' Nagy történelmi összeomlásunk városaink egész seregét tette tönkre, módot adva sok helyen úi •városalakítási lehetőségekre. Ahol a Dusztítás nem volt ilyen nagymértékű, ott is bizonyosan mód nyílik majd a város szanálására, városlazításra és ezzel együtt $öH területek kialakítására. Általában elmondhatjuk, hosrv városain^: legnagyobb része nélkülözi a zöld területeket. Márpedig mi hívei vagyunk annak, hogy lakóházaink ilyen zöld területek mentén épüljenek- Egészséges, vidám és munkabíró generációkat akarunk és ezeket csak akkor tudjuk felnevelni, ha ilyen helyen építhetjük • meg városaink lakótelepeit és lakóházait. De egészséges viszonyokat kívánunk teremteni munkahelyeinken is. Legven már végük a jövőben a pineeműhelyeknek és az egészségtelen lyukakban elhelyezett üzemeknek, építsünk új üzemházakat és vigyünk levegőt azokra a helyekre»^ahal a munkás szerszámával doIgoziK
