Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-61

m À nemzetgyűlés, M. iiíése 1HB. évi szeptember hó 17-én, kedden. 662 jaáesa Állapítja meg1 , addig- a vidéki iőrvény­hátó^Aeri ioeú. vámosokra és r>\ervei városokra vonatkozólag ugyanezt az ,illetö városok tör­vényhatósági bizottságának közgyűlése, illetve képviselőtestü'ete alapítja meg. A jóváha­tryás kérdé?ében az iparügyi mhrszter a bel-Qgyminisa »érrel egyetértve jár el, illetve dönt. A továbbiakra nézve elég megemlítenem, hogy fennálló jogszabályaink szerint a város­rendezéssel, illetve az építósüggvel kapcsola­tos kisajátítások engedélyezésének kérdésében négv miniszter illetékes, .Mindezekből megállapíthatjuk, hogy az építésügyre vonatkozó jogszabályaink bonyo­lultak, az ügyintéző^ hatóságok eltérőek és, szakszerűtlenek, az építésügyi kormánybiztos hatáskörében összpontosított ügykör pedig, amint art az indokol ás^ is helyesen tartal­mazza, végleges rendezést', nem jelent, mert közjogi berendezésünk folytán miniszteri jog­kört, különösen pedig rendeletkibocsátási jog­kört kormánybiztos nem gyakorolhat. Áz Országos Épíf é f ügyi Kormánybiztosság szerepe .különben a budapesti építkezések során < jogilaer. igen; fuccsa helyzetet teremtett, mert az építési engedélyek kiadásakor tőle kértek először elvi engedélyt. éppen a kiadott rende­leteknek megfelelően, tehát az első határozatot e kormánybiztosság adta ki, de mint másod­fokú hatóság ugyancsak ő bíráHa el y à felleb­bezést és ha a panaszos nem volt megelégedve és még feil ülb ír á1 a H kérelemmel vagy elő­terjesztéssel is kívánt é'ni, akkor ugyancsak ő' volt aharmadfokúhatosé0!- E? súlvos bonvodal-' mffkra vezetett. Az építésügyi kérdéseket vi­szont <2% újjáépítési miniszter képviselte, mint felü'ryeleti hatóság, de nem mint fellebbezési fórum. - . • . Az eddig előadottakból tehát látható, ho<ry a végső döntésié: bizony az ü<ryek Pégy-Öt fó­rumot, is. meg kelléU, hoery járjanak és mert ez a törvényi avaslat ennek az irracionális ál; Janóinak kíván vésret vetni és a szerteágazó építési üsyek intézését fi^y kézben kívánja egyesíteni. a)egn9<rvobb örömmel elfogadom. T. Nemzetgyűlés! A törvénvi avaslat a mi­nister ügykörébe tartozónak jelöli,meg a mű­szaki ' és köznnunkaügyi igazgatás me észérvedé1 sét, ami ennek a jáváslatnak/fferinee és aanjot az előadó úr megfogalmazta, legfontssiabb w eae. A szervezést éppen kerettörvény jellegénél « fogva rendelettel fo<?ja megállapítani, fenn­tartva annak lehetőségét, hogy az ügyintézésre vegyesen haszna1 ion fel önkormányzati, illetve állami tisztviselőket. -,.: En ennek a kérdésnek tárgyalásánál és tör­vényjavaslatba foglalásánál csupán egyet, tar­tok döntőnek, éspedig azt, hogy a minisztérium­naik műszaki vonalon nemcsak a központban, hanem a vidéken is meglesznek a maga ügyin­téző ezervei. Ha a multat vizsgáljuk, azt látjuk — de ha a jelent nézzük, akkor is ugyanerre a tapaszta­latra jutunk — hogy állami költségvetésünk­ben évről-évre növekszenek. a műszaki létesít-1 menyeikre és a műszaki szolgálatra fordított kiadások anélkül, hogy gondoskodás > történnék , a megfelelő eredmény, a jó hatásfok eléréséről és a fokozottabb ellenőrzésről. Az iparügyi minisztériumnak, amely a múlt­ban mindezekkel a kérdésekkel foglalkozó4 !» egyik legsarkálatosabb hibája és legnagyobb baja éppen az volt. hogy csak miniszteriális vonatkozásban intézkedet't. az alsóbHokú vere­tes ellenőrzését nem gyakorolta, mert alsóbb fokon megfelelő ügyintéző szervei egyáltalában nem is voltak. Mi. akik ezekkel a kérdésekkel annakidején és azóta is foglalkozunk, jól tud­juk, hogy 1935-ben az iparügyi minisztérium fe'ál ításakor az alsófokú műszaki ügyintéző szervek, az úgynevezett államépí'észéti hivata­dok a kereskedelem- éq közlekedésügyi minisz­térium keretében maradtak és ott is hagyattak meg. ' Mi volt ennek az eredménye, '^L Nemzet­gyűlés, az iparügyi minisztériumra nézve? Az, hogy az iparügyi miniszter, aki pedig egyes kivételes esetekben az összeg tárcák építkezé­seit vezette, csak íróasztal melletti*munkát vé­gezhetett, alsóbbfokú intézkedésre, 'eljárásra, mes-f elélő ügyintéző szervek hiányában egyál­talában nem vállalkozott, de nem is vállalkoz­hatott. Az államépítészeti hivatal, szeimélyzete pedig — leginkább mérnökök és nem építésiek — volt kénytelen az, iparügyi miniszter eseten­kénti felkérésére hivatalból, de valljuk be, leg­többször privátmunkaként az építések ellenőr­zését gyakorolnil és az iparügyi minisztérium, illetőleg a köz érdekeit képviselni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentő­sebb szemé1 yzetszapprítás nélkül az ország épí­tésügyi problémáinak nyilvántartását és ^gon­dozását egységes módon a legalsóbb fokozatig biztosítani kívánja. Enijeik következtében fel­hívom a? építésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy az'építésügyi igazgaitás és felügye­let gyakorlását,, majd % miniszteriális fokozat­ban megfelelően méretezett középfokú és afeó­fokú építésügyi hatóságokat úgy szervezze meg, hogy azok a közigazgatás eddigi, csupán jogszerűoégat biztosító tevékenysége mellett egyénén'ékü módon lássák el a szakszerűség feladatát is., Kívánatos volna, Iha ennek során az építésügyek műszaki tevékenysége elvá^asz­tistnékf, az építési ügyek műszaki szolgálatától. Ha a miniszter úr ezt megteszi, — már pedig a törvényjavaslat elfos^idáisa után módjában lesz ezt meg'enniie, — akkor ezzel a mérnökök régi vágya teliesedik. amikor kijutruaka falura, a vidékre, ahol segítői, s támogatói lehetnek' azoknak a lázasam építeni aíkáró törekvéseknek, amelyek az új. honfoglalás, a föld birtofobavé­tele után most a falun jë'lentikeznek- Köz^fék­yően főleg a házhelyoszfásókra, távolabbfek­vően pedig főleg a tel építésekre, a telepítéssel k apcs olato s telep es köz seggek ép ítésér e gondo -lok, mint amely kérdésekét nagjr gonddal kell kezelni, mert ezeknek megvalósításai a városok és. községek jövendő életében igen fontos sze­repet fognak játszani. A vidék műszaki kérdésiéinek megoldására nem elegendők, t. Nemzetgyűlés, a múltban ki­adott rendeletek, mert tudvalevő, hogy a leg­jobb! rendélet is csak annyit ér, amennyit meg­valósítanak belőle, a rendeletek gyakorlati megrva'ósitására és keresztül vitelére pedig csak a vidéken, a helyszinen tartózkodó es az építési ügvekben jártas, a feleket díjmentes tanáccsal, esetleg vázlia1 okkal, rajzokkal ellátó* szaikembe rekre van szükség, olyan emberekre, akiknek, szívügye az ország újjáépítése és akik -így azt teljes tudatukkal és odaadásukkal! szollá1 iák. Nem ismerem a renaVet konstrukcióját, de .gondo'om. hogy ez a járási mérnöki szojgá^t megvalósítását tűzi ki • céljául, ami a mérnöki karnak már régi óhaja. Enélk ül -a. viccek, a fal­vak műszaki irányítása, gondozása és emelése, az újjáépítés szakszerű és takarékos keresztül­vitele eli sem képzelhető. És ha azelőtt az volt a jelszó, hogy falura menjenek az orvosokv a

Next

/
Thumbnails
Contents