Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-60

521 . A nenusetgyülé» 60. ülése 1946: év fejtâ egyesület vagy bármely más néven szereplő szervedet azért került volna feloszlatásra, mert hitbuzgainii tevékenységet fejt, ki, az interpelláló képvisejő úr panasza jogos lenne. Az azo-nbah. hogy egy egyesület;, illetve annak tagjai, merő születési véletlen folytán, valamely bevett^vagy elismert egyházközséghez- tartoznak, az egyesület működésé azonban világi természetű, a, hitélettel, illetve vallási szertartásokkal nem kapcsolatos tevékenységben merül ki, — ilyen egyesület feloszlatása semmiképpen sem jelenthet sérelmet a vallásszabadság elvén, különösképpen akkor nem, ha egy olyan egyesülettel állunk szemben, mint amilyerí az Emericana, amelyik az evangéliumi szeretet és alázat hirdetése és gyakorlása helyett, működésében p1 alapszabályai ellenére — inkább a napi politika 4ránt mutatott érdeklődést és tevékenységében semmi olyan nem merült fel, amivel az evangélium alapjára, vagy hitbuzgálmi jellegére még csak, 'következtetni is lehetett volna. Az 1946. évi I. tc.-ben deklarált vallásszabadság minden magyar állampolgár természetes és elidegeníthetetlen joga, ez azonban nem jelenti azt,, hogy; olyan egyesületek, melyek tagjai egy vallásfelekezethez tartoznak, mentesülve legyenek az egyébként' minden más állampolgárra egyformán vonatkozó jogszabályok hatálya alól. A jogszerűtlen feloszlatással kapcsolatban', hangoztatott sérelem is teljesen alaptalan• A Ftoederatio Emericana Kath. Magyar Elgyjetemii és Eőiskiolali Szövetséget 289,593— 1946- sz. rendeletemmel 1946. július 1-én oszlattam-föl egyrészt az 1938- évi XVII. te. 3í §-a alapján — másrészt az 529/1945. M. E; és a SSàO^G. M: E. sz. rendeletek' alapján azért, mert az 1945. évi V. tc."be iktatott Fegyverszüneti Egyezmény 15. §-ában meghatározott tevékenységet fejtett M azzal, hogy állást fog, alt Magyarországnak a liáborúban való részvétele, mellett — állást foglalt'a demokratikus társadalmi berendezkedés ellene végül ellenséges propagandát fejtett ki az Egyesült Nemzetekkel széniben' Az egyesület ellen ~ lefolytatott vizsgálat slorán, az, egyesület aíapszabályellanes r

működésére okmányszerű bizonyítékok állanak rendelkezésre: , x Az egyesület alapszabályának 5. ^-a kiJ mondja: »Az Emericana politikával nem foglailfeoziík.« Ezzel szemben dr. Schwartz Elemér e/gy. inyïlv., rendes tanár, egyesületi régens kihallgatásáról a vizsgálat _ során ' felvett jegyzőkönyv szerint az Emericanat az első világháborút követő miozajalmi időkben szer? vezték meg azért» mert az egyházi körök nemzete szerint ezekben az időkben az' ország ka-~ tolikus társadialmia nem jutott számarányának és súlyának megfelelő szerephez. Az Emericana választmányának 1940 március hó 3-án megtartott üléséről felvett jegyzőkönyv adatai szerint az egyesület hèlyeittes főügyésze ott- megtartott -beszédében, a-Habsburgotkl detronizálását bűnös cselekedetnek bélyegezte. / / ,;j Az Emericana eme két megnyilatkozásából, illetve anna*k egybevetéséből, továbbá az Emericana működésére vonatkozó és a vizsga lat által felderített egyéb adatokból megállapítottam, hogy ez az egyesület nem az alapszabályaiban lefektetett társadalmi célok, hanem ezeknek jelszava alatt állampolitikai célok megvalósítása végett alakult, meg. i szeptember hó 12-én, csütörtökön. .522 Az egyesület életrehívásának, motivüma te-hát,^ — az egyesületet magszervező Schwartz Elemér nyilatkozata szerint az a vélelem, volt, hogy a Hortlíy-féle református rezsimmel szemben az ország katolikus többsége, a katolikus úri; osztály erőteljes szervezettségének hijjáar hátrányt fog szenvedni.« (Felkiáltásuk a szabadságpárt oldalán: Neim haÛjuk!) »Megállapította a vizsgálat, hogy az egyesület életében és működése körében a politika napirenden volt. Erre mutat az Emericana nagyrendjének 1940. februárjában i kelt^ körle- . vele, amelyben meghirdeti az egyesület, hogy politikai szemináriumát folytatja. Politikai ; pályázatot is tűzött ki az egyesület »Hogyan férkőzhetünk legkönnyebben á szociáldemokráciához t« címmel. ' v Megállapította a vizsgálat, hogy az egye- -sülét àem csupán a múltban, hanem az országnak a fasiszta uralom alól történt felszabadítása '• után is — alápszabályellenesen — politikai irányban fejtett ki működést. Működésének politikai irányát azonban a változott helyzetnek megfelelően módosította- Ezután már nem a Habsburg-restauráció felé, hanem az időközben egy, a koalíción kívüli pártba tömő, rült képviselő urak politikai irányvonató felé mutatott érdeklődést. >. Az 1938:VIL te. szerint az alápszabályellenesen működő egyesületet tilos egyesületnek kelL tekinteni. Minthogy pedig az Emericana alápszabályellenesen' politikai működést fejtett ki, — az általa követett^ politikai irányvonalra tekintet nélkül — kizárólag a törvény. előírásai 'szerint — fel kellett oszlatnom.« {Közbeszólások a szabadságpárt oldalán: Egy szót «em értünk!) . . »De fel kellett oszlatnom az Emericanat az 1945:V. tc.-be iktatott és -a Fegyverszüneti Egyezmény 15t

§-ábán'

vállalt kötelezettségünk alapján is. .-'•'• A vizsgálaítd <• iratoknál- fekszik el az Eme- ; ricana 51. számú körié vele, amely szerint az 'Emericana az egyesület tagjair külpolitikai iskolázottságának előmozdítása' céljából szemináriumot tart. Ennek a szemináriumnak a keretében többek között — a körlevél-adatai szerint — nemes Sübay Imre ny. altábornagy »Magyarország és a háború« címen tartott előadást. A körlevél nem ad ismertetést "magáról az előadásról, de alaposnak látszik a feltevés, hogy ez az előadás is hozzájárult ahhoz, hogy az' emericanás ifjúság lelkesedése Hitler Németországa és Mussolini .fasizmusa iránt viharos ünneplésben és szimpátiatüntetésben nyit; vánult meg. Az ' iratoknál fekszik el az egyesület választmányának 1940 április hó 14-én megtartott üléséről felvett jegyzőkönyv, amely 3> oldalának 3. és 5. bekezdésében foglaltak szerint; dr. Kosa Kálmán pnaeoeptor, dr. Gerevich Tibor magistermagnus és Németh Béla, a praesiduum képviselője állást . foglaltak a #

levente-\ oktatás kérdésében. egyhangúan megállapították, hogy a leventeofetatáiS fennálló, rendszeréx nem szolgálja eléggé a militarista programot és ezért a leventeok'tlatás kérdését az Emerieauának kell kézbevennie. Az egyesület praecep" tara kifejti, hogy erre a ; célra mög kell szervezni az Emericana kereteiben katonayiselt emerieanásokból álló leventeóktató gardát és hogy az egyesület nemcsak nevelő szempontból, hanem katonai szempontból is irányításra h.u ' vatott. » • ' , , Az iratlaknál fekszik el az egyesület va-