Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-60
523 A nemzetgyűlés 60. ülése 1946. évi sz&ptember hó 12*én^ csütörtökön. 524 lasztmányának 1941 május hó 15-én megtartott üléséről fölvett. jegyzőkönyv, amely -1. oldal 4. bekezdésében dr., Kemenes Illés kommendátur ünnepi beszédét kivonatolja. A szónok a délvidéki bevonulást, a Jugoszlávia elleni német agressziót ünnepli, amellyel isimételten állást foglalt az egyesület Magyarországnak ,a ná: borúban való részvétele melletti Állást foglalt az egyesület a magyarországi fasiszta Jkormánysat népelflenes* rendelkezései mellett, & 22./1939. oki 4-én"kelt »Kifelé bizalmas« jelzésű, a vizsgálati iratoknál elfekvő körlevelében, amelyből kitűnik, hogy a jogfosztő rendelkezéseknek minél kíméletlenebb végrehajtása érdekében az egyesület együttműködött Kulcsár Istvánnal, az egyken értelmiségi munkanélküliség kormány biztossága vezetőjével fr í Az egyesület szellemi irányvonalának demokráciaellenes jellegét meg kellett állapítanom ezenkívül az egyesület válását m anyának 1940 február hó 11. napján megtartott üléséről felvett, az iratoknál elfekvő, jegyzőkönyv 5. oldalának 2. bekezdéséből is. A jegyzőkönyv ehelyütt az egyesület helyettes főügyészének beszédét tartalmazza. A* - jegyzőkönyv tanúsága szerint- a szónok »visszatekintést,vet az 1900-as évekre, amikor a, liberalizmus, demokrácia és szoeiáldeihokrácia virágzott és hódította a tömegeket.« Az egyesületi főügyész megnyilatkozása szerint: »Nagy veszélyben volt ekkor a katolikus nemzeti öntudajt és egyszerű reverendájában fellépett- egy >aszkéta é^etű^ pap, Prohászka Ötötök ár, aki egymaga sikerrel tudta felvenni' a harcot«. Remélem, hogy az eddig ismertetett adatok éji fogják ojszlatni az interpelláló képviselő-úrnak azt az aggályát, mely szerint az Eméricanát »rninden további vizsgálat nélkül« oszlattam fel. Hogy "pedig a viasgálatok'során, az Emerieana^saját okmánytárából oly döntő bizonyítékok kerültek napvilágra, melyeknek akar egyike is elegendő à'z egyesület. • feloszlatására, azért a felelősséget és a következményekét az Emer,icanának kell''viselnie. Az okmányszerű bizonyítékok nagy tö-' me.ge áll rendelkezésre, ezek közül azonban csak néhányat kívánok ehelyütt felhasználni. Az iratoknál fekszik el az- egyesület álltál a levente hírközponthoz 1942 decernber 14-éh intézett levél, amely ismételt bizonyítéka annak, hogy az egyesület politikai jtéren jelentős tevékenységet fejtett ki. Ebben a levélben az egyesület Ieazögezi álláspontját az orosz demokráciával szemben és kijelenti, hogy az egyesület már "egy évtizeddel azelőtt az antibolsevista frontba tömörítette az ifjúsági szervek- legnagyobb részét.1 < Nem kétséges a t;.Nemzetgyűlés előtt, hogy a Horlhy-rezsim tantibolsevista programmja volt' egyik leghatékonyabb eszköz a, hatalom birtokosainak kezében, amellyel Magyarországot a náci-Németország mellett háborúba való belépésre és abban a végsőkig való kitartásra uszítottak*; \ Az- iratoknál elfekszik . az Emericanának Antal Istvájji; propagandaminisztériumához intézett levele, amelyben^ még 1944-ben is kész- ' ségét nyilvánítja a Szövetséges Hátaknak elleni propagandában közreműködni, — nemzetvédelmi szervezkedés címen. , Az egyesület feloszlatásánál nem' tettem mérlegelés tárgyává r azt, a körülményt, hogy az egyesület vezetőségi tagjai közül-ki ellen indult eljárás, akár a politikai rendészeti osztály részéről, akár pedig a Népügyészség ré: széről, mert a beszerzett bizonyítékok nagy tömegé ennek a " körülménynek a mérlegelését szükségtelenné tdtte. ' Meg kell említenem azonban, hogy az interpelláló képviselő úr tévedett, akkor is, ami; kor interpellációja során azt állította, hogy a politikai rendőrség részéről egyetlen őrizetbevétel sem történt. A birtokomban levő Ernoricana báli meghívón szereplő egyesületi fővédnökök közül-a po lati kai renc! őrség 'valóban nern tartóztatta le vüéz József Ferenc kir. herceget, dr; József kir. Herceg; tábo/nagyot, Habsburg Albrechtet, míg Hóman Bálint fővédnököt a Nópbíréság életfogytiglani kényszermunkára ítélte.. Az egyesületi- becsületszék elnöke, dr. Kuzm-ich Gábor^ellén a posta vezérigazgatói székében tanúsítótt\fasiszta magatartás ** naiaH, a ' népügyészség e1 járást folytatott, dr. Bapp Mik\ lós, a kecskéméi"! ' korporáció,. ^>rio-rja népelle| \nes bűntett miatt jogerősen 6 hónapi börtönt kapott, Budapest, 1946 augusztus 21. Ka;jk László s. k.« Elnök: Halter Béla képviselő urat meg! illeti a viszonválasz joga; A képviselő úr nincs jelen./ szólásjoga töröltetik. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a belügyminiszter urnák *i:Z intei-pelláeióra adott válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!. — Felkiáltások a szaba'lsáanárt soraiban: Egy szót, sem értettünk belőle!)283 Kérem azokat a képviselő urakat akik a választ tudomásul, veszik, szíveskedjenek felártani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az interpellációra adott választ tudomásul veszi. . . ~ Elnök: Vásáry József kép-viselő úr személyes megtármav 'dtatás visszautasítása címén kéri szót. A'szótt a képviselő'-únrak megadom. '*. Vá«árv József (msz): Igen t. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Sálijuk!) Végtelenül szomorú dolog az, hogy amik Or a nemzetnek , ily en szomorú1 sorsa van, amikor egy ilyen béketárgyalás riasztja ,az egész magyar nemzetet, ,(Morgás a kommunistapárt soraiban.) kénytelenek vagyunk személyes kérdésben felszólalni, mert végeredményben »minden ország támasza, ta] pköve'a tiszta erkölcs, mely ha megvesz, v Bóma ledül, s rábigába görbed«, (Gúnyos de-; rültség a komniunistqpárt s'orafban.) Joggal várhattuk volna ejn -ebben a Házban, hogy. a személyeskedés, az alaptalan vádaskodás, a besározási kísérletek, amelyekkel a letűnt rendszer ' diosekedihetett, ebből / a demokratikus parlaimentből hiányozui fognak: ha valakinek komoly vadja van, akkor e'őáll és- odaviszi azt, J&hova kell, és ha az illető, bár-, milyen , tisztséget 'visel is. - de- becstelen és álkalmáitjan a pozíció betöltésére, tűnjék el arról * a helyről. Azokban, igen. t Nemzetgyűlés, egy másika módot "választanak: .amikor érvekkel nem tudnak győzni, amikor látják, hogy mások tisztessége megtámadhátatlan, akkor ilyen nyálazási kísérletekkel próbálkoznak-. (Marosán György (szd): Ki kezdte el ezt a módszert? — Felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Ne' is válaszolj rá! — Döbrentei , Károly né {kp>: Állandóan ezt csinálják!, — Az elnök csenget.) Ez a legszomorúbb dolog! Nem is válaszolnék rá, -napirendre tértek fekittie\ ha neműlátnám, hogy kezdik ezt intézményessé tenni, t abban'_a tudatban, hogy nekünk nincsen sajtónk és £yalázkodási manővereikkel szemben nincsen
