Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-59
501 rA nemzetgyűlés 59. ülése 1946. fogak dönteni.« (Erőss János (kg): Az egyik legjobb, a legkiválóbb «szövetkezet az országban!) . ; i , jj Kérdem, mi lesz a kérelem többi < részével, mert a parasztságot és éppen a nagykállóiakat is az érdekelte volna elsősorban, bogy a saját gazdaságuk folytatására szükséges beszerzendő anyagokat és fogyasztási cikkeket a szövetkezetükön át vásárolhassák meg és ne legyenek kénytelenek továbbra is azoktól a közvetítőktől«, venni, akikkel .szemben már joggal bizalmatlanok, «akik az elmúlt másfélesztendőben igen ellenszenvessé tették magúkat a parasztság előtt. Be nemcsak ez az egy eset vahí ezt csak példának hoztam fel, igen sok ilyen eset van. (Erőss János (kg): De kiáltó példa!) Ezek a , szövetkezetek sokszor' feljöttek *: a minisztériumba, a járás főjegyzőjéhez hetenként jártak és járnak, az összes érdekképviseletekhez, így a kereskedelmi és iparkamarához —- később onnan kivették a dolgot, ott már szóba sem álltak velük — jártak az országos szövetkezeti tanácshoz és mindenhova, ahova el lehet képzelni, az eredmény azonban ilyen. A nagykállói szövetkezet is hónapok óta járt a . szövetkezetügyi minisztériumba. (Erőss János (kg) : t Január óta!) A szövetkezet nemzetgyűlés képviselő tagjai, akik itt ülnek a ^ parlamentben, hónapqkon át jártak a minisztériumba és mindig azt az, Ígéretet kapták, hogy' meglesz, napokon belül meglesz. Később, amikor ez már tudattá vált, azt mondták, hogy már el is ment az elintézés Nagykállóba a főjegyzőhöz, nézzenek utána, biztosan ott lesz. Hazamentek és nein volt ott. (Erőss János (kg): Társuljanak százalékért!) Végre megkapták «az iparigazolványt,' de úgy, ahogyan az előbb ismertettem. T, Nemzetgyűlés! Ez az eljárási mód nem alkalmas arra, hogy a sokat hangoztatott szövetkezeti elvet kidomborítsuk és életre keltsük, így nem lesznek a szövetkezetekből életképes gazdasági egyedek, így nem tudják a beléjük-tömörült népet gazdaságilag felemelni. Pedig a kormányzatnak úgy tudjuk, az a terve, hogy a szövetkezeteket támogassa(Erőss János (kg): Az a kötelessége is.) Fel is használja a szövetkezeteket, felhasználja a régi Hangya-keretet arra, hogy; a fogyasztási cikkeket ezen keresztül juttassa a falúra a parasztsághoz. Felhasználja' a mezőgazdaságii szövetkezeti központot arra, hogy a termést, a beszolgáltatást ezen keresztül gyűjtesse össze és szedje be a parasztságtól. Nem gondoljuk, hogy csak ezt a kormányzat részére is indokolt, mert csak a kormányzat szempontjából szükséges eljárást kívánja a szövetkezetekkel szemben gyakorolni akkor, - amikor s a , kormányzatnak haszna van ebből, mert ő az apparátus felhasználója, hanem úgy gondol^ juk, hogy a szövetkezeteket segíteni is akarják magukért \ szövetkezetekért. T. Nemzetgyűlés! Az ilyen parasztszövetkezeteknek aa volna acéljuk és azért alakultak, hogy a mezőgazdaságban szükséges fogyasz- tási cikkeket a gazdák saját maguk szerezzék' be : egyrészt beszerzési szövetkezetek, t másrészt fogyasztási szövetkezetek is kívánnak lenni. Örömmel Vettük, ahogyan, ezt az iparigazolványokból is látjuk, hogy megkapták a lehetőséget a terményértékesítésre. A termény-' értékesítési azonban -, egymagában nem elegendő, nem olyan nagy gazdasági tevékenység '— -sajnos — jelenleg a parasztság részére, ami sokat lendíthetne gazdasági helyzetén. A évi szeptember hó 3-qn, kedden. ! 5Ö2 terményt úgyis be, kell szolgáltatni, megálla- ; Pitott áron kell beadni. Nem számít ^ehát sóikat a gazdamak, hagy ezt a szövetkezeten keresztül, kereskedőn vagy bárkin keresztül esi' nalja.. A lényeges szövetkezeti tevékenység éppen ^az volna, hogy a -gazdaságában szüksé" ges felszerelési tárgyakat a/ szövetkezeten keresztül vásárolja meg a patkót, koesikenőcsötr vagy továbbmenve a textilárut és mindazokat a fogyasztási cikkeket, amelyekre szüksége van, mert ezek a legdrágábbak, ezek mennek meg ma iá keresztül a legtöbb közvetítő kézen. A békebeli kereskedői haszonkulccsial szemben, amikor a nagykereskedő 2—^-^5°/o-os iiaszonkulcesal dolgozott, ma 15—18—20%-oshaiszonkulccsial dolgoznak a nagykereskedők. Kiskereskedői vonalon ugyanez tapasztalható. \[ Ezért szeretnének tehát ezek az egyszerű szövetkezetek - ilyen irányú gazdasági tevé-v kenységet is kifejteni. Nem keresked'őellenes beszédet akarok tartani, de mindenkinek joga , van ahhoz, hogy segítsen magán gazdaságilag úgy, ahogy tud. Ha a szövetkezeteket prop a- , gáljuk, azokat segíteni takarjuk, akkor ez ebből ' természetszerűleg következik. Feltételezem, hogy a miniszter úrnak nem ezek az intenciói, azonban *• a minisztériumban mégis ilyesmiket tapasztalunk. Az, iparható- ; ságok. a Szövetkezeti Tanács, a minisztérium megfelelő ügyosztályai így jártak el. Nem i V gondolom, hogy a minisztérium a kereskedelmet kívánja, indokolatlanul előnyben részesí. teni a szövetkezetekkel szemben, azonban en- ' nek a látszatát isi el kell oszlatni, már pedig a" látszat egyelőre ezt mútatjiav Meg kell tehát találnunk a módot arra. hogy ez ne így legyen, a szövetkezeteket és a szövetkező egyszemű dolgozó népet biztosítani kell arról, hogy ilyesmik a jövőben nem fordulhatnak elő. Az elmúlt másfél esztendő alatt a szövetkezetek szinte semmiféle támogatást nem kaptak. Nem kaptak semmit, mert nem is igen " tudott adni az állam, a kormány. Szövetkezeti /hitelt nem kaptak, legfeljebb egyes élelmes pártszövetkezetek, amelyek hirtelen összeállásbóL jó kapcsolataik révén gyümölcsértékesítésre, pulpkészítésre, .yagy erre, vagy arra ki tudták használni az inflációs időket, azóta azonban még ezek sem kaptak, de a parasztszövetkezetek egyáltalán nem kaptak hitelt az elmúlt másfél esztendő alatt. Akkor, amikor segítséget egyáltalán nem kaphatnak, az ellenőrzés ilyen nagymértékű kiterjesztését helyeselni nem lehet. Még azokban a régi időkben is, amelyeknek szövetkezeti politikáját elítéljük, ^kaptak az egyszerű szövetkezetek támogatást. Ha az egyik helyen el is vették, a másik helyre juttattak és adtak szövetkezeti hitelt "vagy kölcsönt -a Hangya.-szövetkezetnek, állatéirtékesítő szövetkezetnek vagy más szövetkezeteknek. Távolról sem helyeslem, az ak- ' kori szövetkezeti politikát, de ez egy nemes gesztus volt és segítette^ a parasztságot. Most is ebben az irányban kellene haladnunk-1 Ha szegényebbek vagyunk is, megfelelő formában akkor is meg kell ezt tennünk, hogy legalább a nemes szándékot lássák a szövetkezetek. T. Nemzetgyűlés! Felszólalásomnak nem \ csupán ez volt az indoka. Az említetteken kívül felszólalásra késztetett még az a körülmény is. hogy a szövetkezeteknek most, a stabilizáció idején a ter meny beszolgáltatás lebonyolítása • 'idején rendkívül fontos szerepe 32*
