Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-57

427 A nemzetgyűlés ifi. ülése 19Í6. évi kor lepilieiilhetne, elővennie az elnyűtt fehérneműt és elvégeznie ía többi munkáit. Nem/ be-' . sízélek arról, milyiein özoimiorn aiz, hogy amiilkOT a férfi.hazajön kenyérkereisetébői, vtagy pedig a mái közéletből, amelyből — állítom — f.legtöbb ember lelkiíleg «leszegényedve, mag". tépázva kerül Ihásza, nincsen ott $>£, ettől á • szeirnnyes világitól távol Lévő és a 'edolgioizottságtól megkímélt asszony, akinek esterait hivatásiai, hogy férjének, ai lelkét is szolgaijai és gontdioziziai. T. Neimizieitgyű!

!ést - Nem egy dérékbetört nagyszeírű, kairriernek a magyar á^ajtá aiz aiszszóny (Pászthory István (miïz):' Ügy van!) és hány .vjaajaigasaia törő, felfelé ívelő karriernek & magyarázattal szintén ftá asszony. (Pászthory -István" (misiz): Ügy vauit) Amikór tehát mi a • teíietségesek számára stpreimipó -nélkül, klaiuzulíla' nélkül megnyitjak ', ,aiz egyetemieket, akkor neiküük ár jövő nemzedéki és a ' munkatéren diOilgoizió férfiak szempojnitjábóil is <eizen új:, törvénnyel párhuzamioisian dolgoznunk i kell at esiailádi életért a gazdasági vonalon. Többször veszek példát1

, az amerikai közéletből, mivel magyar honfitársainkat ott is szolgálván, többször megfordultam ott. Ebből' a, körből említem például Newyork >állani intézkedését. Newyork államban a férjes nő nem lehet tanítónő vagy tanárnő- Választania kell , a családi élet vagy pedig v

a kenyérkereseti pálya között.^ De Amerika ínég is' adja a gazdasági lehetőséget a férfinlak, hogy a feleség visszavonulhasson a családba és egészen annak ' élhessen. (Hajdú Ernőné (szel): Ezt helyesnek tartja?), Helyesnek '•tartom, bogy kényszerből ne kelljen a nőnek kenyeret, keresni. Ebben a -tekintetben meg lehetne a férfi kollégákat -szavaztatni* hogy milyen , családi életet akarnak, olyasa, ahol :M.

nő egész-nap kint dolgo-• zik (Pászthory István (msz) : Isten ments !) és fáradtan, idegesen, haragos kedvvel 3on naza, Vagy pechig olyan családot akarnak,• ahol min/ den szép, rendezett és gondozott, mert az; asz-' szony ezt biztosi tiani tudja, a gyermekek nem f csavarognak, a gyermekek nem züllenek» hanem szépen, jól nevelve,, az atyjuk iránti sze~ ' retetre nevelve várják haza a családfőt à me' leg otthonba. (Hajdú ErnŐné (szd): • Túl va• 'gyünk már ezen! Az élet kényszerített ben-• nün-kel', hogy dolgozni menjünk, kenyeret keresni! A tőkés társadalmi rend!) De ~ kedves képviselőtársam, hiszen éppen arról beszélek, ", hogy ez nem jó. (Pásztnofy István (msz): Éppen erről .beszél/ nem érti meg?) , Tessék idefigyelni, azt mondom, hogy a családi bér ; bevezetésével, amelyet már 1920-ban _ szorga1

maztam,. képesítsük a 'férfiakat arra, ' hogy eltarthassák 'csaladjukat. (Pászthory István /

. (msz): Nagy on, helyes!) Hiszen lehetetlen, hogy minden derék férfinak az önérzetét ne bántsa, . amrkpr a .feleség két teher alatt görnyed, és, hogy ne érezze minden férfi a természettől ' lelkébe írt igényt, hogy eltartsa az asszonyt, aki neki boldog otthont teremt és gondoskodjék gyermekeiről. (Jancsecz Imre (szd): Ezt teszi lehetetlenné a .kapitalizmus!) Tessék titkos szavazással megszavaztatni á férfiakat. , Es itt még egy szempontra utalok, és ez is a férfiak szempontja, mert én sohasem a jobboldalt vagy a" baloldalt, férfi vtagy aoiői érdeket képviselem, hanem minidig az \ igazságot. Ha a nő kényszerítve van a kenyérkeresetre, akkor a férfiak sájátmaguknak állítanak ver- «> senytársat. Itt- jön a nrunkanélkülisé|r tkérdése, itt van az állástalanság,, amikor a férfiak keauguszius hó 29-én, csütörtökön. 428 nyérkeresőtbe engedik feleségeiket, magukat találják-velük szemben. Ez csak nem haladás? (Hajdú Ernőné (szd)v Szóval a tehetségtelen * férfi dolgozzék és a tehetséges nő ne dolgoz.zék? •— Babődy János (kg): Majd a férfi kfe mossa a szennyest?!) -./Még egy másik szempontra szeretném felhívni a nemzetgyűlés figyelmét, éspedig a val'lásossági szempontra. Az igen t. előadó mondotta, hogy a magasabb kvalifikáció nem rontja a közerkölcsöket. Nein rontja, nem az rontja, de, az rontja a közerkölcsöket, há megadjuk'laikus vonalon a magasabb kvalifikációt, de vallásos/vonalon nem képezzük tovább a nőket- Arra különösen figyelnünk, kell, hogy az egyetem ne rontson a nő lelkén, ne gyengítse/benne a vallásosságot, ne szakítsa el az Üristentől és ;a transzcendentális világtól. (Jancsecz Tmrp (s7,d): A tudás nem szakít el az Úristentől!) Nem'a tudás szakít el- (Peri. Viktor (kg) : Hanem " a * fiatalság !) de a tudás, mellett az egyetem alkalmat ad arra is, hogy, hamis tudást is szerezzen az ifjúság (Jancsecz Imre (szd): Csak egyfajta tudás van!) garnis tuidást, amelynek egyetlen célj hogy az embert elszakítsa az Üristentől; a transzcendentális világtól és az abszolút normáktól. Ezzel kapcsolatban arra kérem a- kultuszminiszter urat, hogy a legnagyobb gondot fór" dítsa arra, hogy,az egyetemeken is f- és nemcsak a bölcsészeti fakultáson, — de mindenütt — meglegyen, a lehetőség arra,>nogy a vallási ismeretek tekintetében .is egyetemi nívón továbbképezze mag^t a nő. . Ismét Amerikából hozok egy példát. Newyorkban a Fortham-egyetem tulajdonképpen teológiai alapon ad képzést a nőknek, ugyancsak avval az indokolással, hogy nagy veszedelem az,- ha laikus Vonalon továbbképződnek, vallásbölcseleti alapon pedig ^hatráimariadna&. Há nem adjuk meg nekik a'legmélyebb vallási'ismereteket, akkor nem tudják magukat a hamis filozófiák tói, hamis logikától megvédeni; és mit adhatunk kárpótlásul annak, akitől elvettük hitét, vallását?! ' Befejezésül Kidd Benjáminra276

akarok utalni, erre a protestáns szociológusra, aki az egész világon tanulmányokat' végzett éppen abból a szempontból, hogy a vallásnak mia ^szerepe az emberiség életében. Képletesen szóivá, megállapítja, hogy a .vallásnak az a rendeltetése a társadalomban, mint a tüdőnek vagy aszívnek az emberi testiben; ha kikapcsolják, leront ják* akkor — lassabban vagy gyorsabban — el kell pusztulnia annak a társadalomnak, amely ezt az öncsonkítást végzi, mert annyira törvénye, organikus.-kitevője a társadalomnak a hit és a vallás, mint aíiogy organikus része az emberi tlestnek a szív és a tüjdő. Az ember csodálatos lény. Egész kiterjedését csak a természetfelettiben találja meg és ha ' ezt nem éri el, akkor természeti nivója alá ^süllyed, amire most, az utóbbi években-annyi szomorú példánk van. Ezekkel fejezem, be hozzászólásommát, és köszönöm meg a -magam' részéről is N

a kultuszminiszter úrnak ezt a törvényjavaslatot. To-, vábbmenőleg azt hiszem, gratulálhatok • neki abból a szempontból is, .hogy talán ez az egyetlen törvényjavaslatí, amelynek tárgyalásánál/ úgy foglalhat itt helyet az illetékes miniszter, hogy azt kormánypárton lévők, függetlenek^ ellenzékiek egyformán örömmel ós lelkesedéssel szavazzák t meg.

(Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván még valaki a ' törvény javas-