Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-57

425 A nemzetgyűlés 57. ülése 19Í6. évi Ne gondoljuk azt, hogy az Egyház a haladásnak ellensége. Itt csak módszer tekintetében van különbség, az eljárás tekintetében. Az Egyház nem a revolució, . hamem az ' evolúció alapján áll éis kivárja amíg a szellem hódit és éppen 'mivel a szellem meghódításáról van szó, nem helyesli, amikor karhatalom, zúzás, törés nyit ùtat egy eszme haladásának- v^ Amikor így árrá gondolok, hogy Magyarországon is hogyan haladt előreküzdve ez a gondolat, nem felejthetek elyégy, mozzanatot,, amely roppant érdekes világosságot vet arra, hogy tulajdonképpen mi nők mennyire magunkra is vethetünk, hogy nemx

hamarább értük el ezt a fokot. * , íj Talán kis dolognak látszik és mégis mutatja, hogy milyen-kevés érdeklődéssel viseltettünk e terület iránt: Í921-ig nem lehettek az iskolaszékeknek női tagjai. Az akkori, kormányzat rendeleti úton, parlamenti felszóla-1 lásra nyitotta meg az iskolaszékeket a nők előtt. (Nemes Júlia (szd): Titokban tartották!) -Talán kevésbbé titkos az, ami a parlamentben felszólalás és indítvány alapján „törtéint. Ha i itteni tárgyalásainkat a mostani sajtó nagyon sokszor a titok leple alá borítja és nem ad-, hangot egyes 'felszólalásoknak és törekvéseknek (Ügy van! fTgy van! a kisgazdapárton és szabadságpárton.) ennyiben talán mondhatjuk, hogy lehetséges a parlamenti tárgyalásokat és indítványokat titkosaknak mondani. (Nemes . Júlia (szid): A rendelet titokbán maradt!), Âlta. Iában azonban nem gondolom, hogy ez állítható- A fő pedig az, hogy 1921-től az iskolaszékeknek női tagjai is lehetnek". De ebiből az, egészből csak azt akarom, kiemelni, hogy nincs ugrás a természetben és nincs . ugrás a szellemtörténetben s éppen. ezt kellene megszívlelnünk ma-is, nemcsak a köz«' oktatásügy vonalán, hahém minden vonalon. Amikor ezt a tényt figyelmen kívül hagyva, forszírozottan, tehát ugrással helyezünk * be pozíciókba, nagyfelelősségű állásokba olyanokat, akik előképzettséggel, gyakorlattal és szaktudással hem rendelkeznek', nagy. kárt okozunk. En nem minősítem haladásnak azt, hogy oly sok vonalon eltörölték a szakképesítést, mint föltételt. (Ügy van! a szabadság, párton.j Én ezt egy mellékééi szolgálata érdekében való visszahanyatlásnak minősítem. Visszatérve magához á javaslathoz, szeretném a kultuszkormány nagybecsű figyelmét egyes körülményekre ráirányítani és -kérni, hogy már' eleve akadályozzál ínég azt, hogy étinek a nagyon örvendetes törvénynek i árnyoldalai is érvényesüljenek. Az első, amire ' kitérni szeretnék és amire VeTess Anna ,képvi selőtársam is utalt, az, hogy ennek az egyen- ( jogosításnak nagy veszélye lenne/ hogy nem venné majd tekintetbe, nem szándékosan,- de a szociális körülményeknél: fogva' — és erre utal Stühmerné .képviselőtársunk! is, — a nőnek a családban váló nagy ^hivatását. > Mindig azt mondjuk, hogy »az erős férfi« és »a gyönge nő«. Valóban esztelenség volna el nem ismerni a férfiaknak nagyobb teherbíró képességét és i a nőnek gyöngébb -'fizikai konstrukcióját, . (Hajdú Ernőné (szd): Hányszor bír sokkal többet egy nő, mint a férfi!) De éppen ezért csodálatod, hogy nem vesszük tekintetbe, hogy a nőtől a természet milyen óriási adót vesz, amikor ő a gyermeknek, ^a jövő nemzedéknek . a»ayja, nevelője, a betegségben éjjel-nappal az ápolója és^ annak' a kisgyermeknek nagykoráig ai gondozója. De' nemcsak nagykoráig, hanem augusztus hő 29-én, csütörtökön. • 426 azon tál is. A nő ott áll a férfi oldala mellett meglett és öreg korában., Ha rászorul, ha beteg, ha baja van, ott áll mellette és feláldozza neki számolatlanul a nappalok óráit és az éjszakák nyugalmát, hogy- Istenadta hivatását teljesítse. Éppen ezért nagy, nemzeti veszteség lenne, ha az egyetemi képzés túlterhelné és így légy öiigitené m nőket.. (Nemes Júlia (szd): Csak tessék rájuk bízni!)^ Már évtizedek óta aktuális ez a probléma, mert ya túlterheltség az iskobájkban csakugyan fennáll' és az egyetemeknél főként. Stühmerné^ mondottá, hogy; nem tudja előre az a fiatal lány, milyen életsors, vár rá, vájjon magánosan fog-e maradni az életben vagy pedig családot alapít, tehát azért kell a kormányzatnak: általánosságban az egyetemi hallgatónők egészségére egészen különös gondot fordítani, mért őbennük, legalább nagyré-Äzükben, a jövendő generáció anyáit védi. Ebből a szempontból eimlítem fel az ugyancsak 1920-ban általam már sürgetett családi bérrendszert. Ettől a gyengébbnek és fizikailag' méltán gyengébbnek minősített nőtől megkívánjuk, hogy majd a férfival egyenlően f

teljesítse mint tanár, miniszter, stb. kötelességét ' és --nem vesszük tekintetbe, hogy amelett, egy teljes ember erejét veszi igénybe az ő családi hivatása.1 T. Nemzetgyűlés! £>enki sema amoindhaittja énrám, hoigiy nem vagyok a nők haladásának már több, mint két évtized óta harcosa, (Zaj a szociáldemokrata párton- — Az elnök csenget,) hiszen a) Keresztény Női Táborral együtt dolgoztunk éjjel-nappal azért, hogy egyéni választási alliaipján, szemben "lalzi ''.akkori miniszterelnökkel, szemben három férfi-ellenjelölttel,275 bejöhessünk a ^aoAamelnit'be. Én a nők haladásáért küzdöititeimN éisi fo&öik küzdeni., de soha,seim a; • nő Isten-ádltjai ttiivtaítáaárnaík rovására. (Pásztihory István (msz): Nagyon helyes!) És ebből a szempontbíól egy egészen más v vonalon 3j$ körül kiell bástyázni ai nőt. Azt gioiDldoloiin, Stühimierné is erre ir-tialt, alirikor àfctr miondoltitlaL hogy & nőt szociális jogvédelemben, kell részesíteini. ' • Látszólag ninesi a niő niiagflsaibb, és egyetemi képzettiségével összefüggésben ' & [ család i bér bevezetésének a kéndésip, de iái valóságbtain . a iegszoiroisalbb összefüggételbeni vau, /® apniillyen "ÖrÖimimeli üdvözlöm ezt (ai törvén y jlaviátslaitioit,, ainnyiriai aiiagy haijiniaik tlairtom azt, ha ; a nők már miolsit is elözönlik 'a mindenféle hivatalokat, ezután pedig a számukra megnyíló még több hivatalt is el fogják özönleni, ha ezt nein •aaért feiszik, mert hivatást," kedvet éreznék rá, hameiml kényszerűségből, mertt, amikor férjhezimiemínieík és a családnak, keíliene élniök, £ cmíládfő nem keres ánaiyiti, hogy — /aimi természetszerű vojnla — sláijátmiagán kívül családját, feleségét és a gyermekeket is eltartsa, ' Maholnap már! egészen rendszerré kezd válni .az,, hogy alz asszony isi. állásiba megy. Hla. ia(Z erősi 'fiárfib hlaœaaoni, .akkor tjermészortr szerűen eílvárja, Ihlótgy jottitileigyen a,z astzitialon az ízes ebéd s természetszerűnek tartja, hogy az otthon tiszta legyen, hogy a ^fehérmemű és minden elő legyen készítve: ési ter.mésze'tesmek1 tiairítjia!, hölgy eiste, ha fárfltd't, le; feküdjék. Az aisszonyinlaik hivaitailán kívül mi minden más dolga is van! .Legyen is dolga, ba | nem! kényszerüli ugyanúgy kenyeret „ keresni, minit férje-, ha nem kell a mlunlkábél hiaziairoihlainiva sietnie. a konyhába^ és este. ami-