Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-57
423 v A nemzetgyűlés 57s ülése 1946, évi .Ügy gondolom, bogy ennek ma inkább elvi jelentősége van, mert megadja a nőknek is azt az egyenjogúsítást, illetőleg azt a lehetőségei^ hogy ugyanazokon a szellemi pályákon érvényesüljenek, mint amelyekén a férfiak. Ezáltal, megadja a "férfiakkal való egyenjogúsítást. Amikor azonban ezt az egyenjogúsítást örömmel üdvözöljük és örömmel könyveljük el, -nem akarunk kifejezést L adni annak, mintha az. egyformásítást üdvözölnénk. Élet^ hivatásunkból kifolyólag egészen niás adottságaink vannak mind fizikai, 'mind ^szellemi, mind lelki téren. És mi ezeknek a mas adottságoknak megfelelően elhelyezkedést igény- ' lünk és akarunk az életben.' Nem kívánunk a ', bányák mélyére leszállni, nem kívánunk^ a Martin-kohók mellé állni és még kevésbbé kívánunk gyilkos fegyverekkel a fronton küzdeni. (Helyeslés a • szabadságpárton.) Elilenikiezűilelg, minden front ellen akarunk ' küzdeni. Neon akarjuk az úgynevezett nemi felszabadítást, ! hanem amikor küzdünk a kettős erkölcs ellen, a férfiakat is arra az„.erkölcsi színvonalra x szeretnénk felemelkedve látni, amelyet ma a nőktől megkívánunk. Örömmel üdvözöljük ezt a törvényjavaslatot, de bár — ahogyan említettem — elvi jelentősége igen' nagy, .gyakorlati szempontból még nagyobb örömimel < üdvözölnénk a kul- ; tuszkormány részéről, egy ; olyan .javaslatot, amely népfőiskolák felállítását rendeli el mind a'falusi leányok, mind a munkásosztály leányai részére, olyan . népfőiskolákét,, amelyekben az általános műveltséget, amelyét az ei.ddigi iskolákban csak elemeikben szerezhettek nieg, továbbfejleszthetik, amellett, hogy •speciálisan női élethivatásukra^ a gyermek-' ' nevelésre, a háztartásvezetésre-is előkészülnék. • •• Nemcsak áz egyéni háztartásokra nézve 'fontos -az, hogy hogyan tud bánni az asszony -a jövedelemmel, hanem. nemzetgazdasági szempontból is fontos. Nemcsak az egyéni háztartásokra és a családok életére fontos az, hogy , milyen a nő egészségi állapota, hanem nemzetiegésziségügyi szemponté ói ils' fontos. (Úgy vén',! Úgy vem!) A nemzet a'niylagi, ! erk'öilesi, szellemi jólétének ha3szálgyökerei a család-: ban vannak. A családnak pedig lehet általánosságban fenntartója a férfi, de összetartó ja, gazdagít ója, nevelője mindig és mindenkor JL nő. 1 Igiáz, azv hogy ámiit & nő ib^eimádko'zik és beleénekel ; a bölcsője^ felllett gyermeke lelkébe, az leisiz ai jövő. Sokoldailrú tudásra v&n teíhát szükségei iainjniak &m ' egyszerű falusi édesanya- -mak, annlak. a miuiriikiás édesanyának{és háziasisEiointynak, hiögfy- miinidezt a sokoldal'ú feladialtát bétíölltíheisse. Ez'ti ai slokoHdlalú tudást és speciálisan; nőknek Vaíló tudást nem nyüö'thatja-ate elemi isikodia, de nem' nyújtja a középisfeoiliaf iés a, főisikotfa sem. ' Nem miiinden nő jut hjQizfeá középiskolához, még kevesebben a főiskolákhoz. Viszont ezt a nőket illető tudást imiegkívánja minidén. család és megkívánja minden ottbon. A demokrácia odaállítja a nőt iaí közélet1-terére és 1 odiaialîd tja a yálíaisztóurná-hoz miiímdlen megkötötítiséig nélkül. Szükséges, hogy ibizjoiniyoisT itntdJligeinieiával,., ítélőképességgel, gohdolkozótehetséggel bírjon az a nő, akinek kezébe ilyen fegyvert, ilyen alkalmad és hatalmas eszközt ad a. demokrácia. » . T. Nemzetgyűlési Midőn örömmel üdvözöl-, jük ezt a törvényjavaslatot, tesszük ezt abban ia íiemléjnyjben, bogy ka kultuszikiormáíiy rövidesen a népfőiskolák ügyében is intézüugusztus hó 29-én, csütörtökön. 424 kedaii íoig, ' éis eziaei imieigiszi'lárdít jai & deimokrá.eia. igazi alapjait. (Taps. a Ház minden oldalán. — Anti Ödön (kg),: Alakítsák merg aj nők parlamenti .szövetségét! '•*-. Nemes Júlia (szid) : Jó neküjnik a párt is!) Elnök : Szóilásra, kö vetkezik % Szántó Vezekényi István jegyző: . Slaehta Margit)! L y^ • x \ Slaehta Margit (pk):.T; Nemzietgyűlés[ Az előadó képvrselőnő és Nemes képviselőnő is adott egy kis történeti visiszatelkiin'lést. Ein- , igedjék mteig, bogy én -a mélg. régebbi időkre' u'tiailjaki visszaj, imieirt hiszen afhhoiz/ hogy mia a, nők egyetemi képzettségéről ibieszlélhessünk 'a férfiakkal valló teljes egyenjotgúsítiás; értelmében, »ok mindeninek keBett ' történnie még az -előtt, atmiikoir már ai nőknek ilyen magasabb képzetfecgéről szó lebetiett. Ennek ai tiörvényjiaivasiátn'aik első gyökere történetileg. a legelemibb közoktatásban van., Megragadom az alkalmat, hogy erre rámutassak, mert maigyom sokain m sokszor ha jlaindók azt mjOindani, hoigy aizí Egyház — hogy ezzel a moslt sókszioir használt sióval MjeM. — reakciós, tehát- reakciós abban a tekintetben is. hogy neimi iszíveisien iláltjlai a nők továbbképzéBiélt. Ezérit ^akiairok rámutatni N.arra,„ hogy amikor alz államok miéig csak' hadakoztak vagy poilgáraifc még' viándlorpásatbrkoidásFial foglalkoztak,' ,aiz .Egyház már iáikkor w tanított, és1 az ' alláimlok tőilie vették ait ai köziok tatás nagy ügyéit, > die iniemcstak ezt, hanem a viszonyok későbbi iailalkulásla follytára előálló < szegé oytömiegek ^giomdoiziását, bépzéisét i«. Az Egyház tetk'initieitltle^ ezt feladatának, 'es, hosry/ cp-a.k egyeseyket említsek, a piaristák alapítója, Kalazanti Szent József vagy 'De la Salle Szent János kifejezetten a senki , gyerimieíkeivel akiartak foglalkozni. A nőképzés. térén említhetem például Ward Máriát, aki egésaen kü'önösen hanigsúlyozltla a,1 nőknek! nemcsiafe magiasabb képzetit'stéigét». hanem a vallási vo'iüalon valló kiművelését m, VSgy mondjuk, Budapestien, itt van a Banolder-intézet, amely a nagynevű RaníoMer püspök emlékét- őrzK Be ne fellejtsük el az Árpádok korából Ráskai Leát, aki < szár munkra régi magyar nyelvemlékeket őrzött meg.273 Ha most az ujabb időkre térek át, eltekintve mindazoktól, akiknek érdiemé, hogy egymásután létesültek a népoktatási törvények 1868-tól Jkézdve, amire Szabó , Piroska utalt felszólalásában, rá akarok mutatni a társadalmi v mozgalmakra. Fontosüak találom, hogy ne feledkezzünk meg- azokról, akiknek vérejtekev öntözte azokat a tereket, melyeken ma dús, növényzet van és melyekről mi,is Virágot és gyümölcsöt szedünk, amikor már odáig érkeztünk, hogy az egyetemeket, a férfiakkal _ egy forma értelemben nyitják meg a nők előtt. így megemlítem a Magyarországi Nőegyesületek Szövetségét, amelynek keretén belül különösen a feministák szereztek ez, irányban nagy érdemeket, vagy pedig a Tanítónők Egyesületének előmunkálatait, külö- • nősen Sebestyénné- Stettina Ilonát. A Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége elválaszthatatlan Rosenberg Auguszta nevétől. Ugyancsak elválaszthatatlan gróf Apponyi - Albertné nevétől, aki szintén nagyon-nagyon sokat tett ennek a. gonjdolatnak előbbre vite/léért. Vagy . ki ne gondolna Zirzen Jankára, vagy Veres Pálnéra, akik emlékének és érdemeinek a főváros utcanevet is szentelt?274
