Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-57

411 À nemzetgyűlés 57. ülése 1946. év léért megindult a harc hazánkban- Több mint száz esztendeje ennek és elmondhatjuk, hogy igen göröngyös, Jrálvátfiás volt az útja azoknak, akik a nők egyenjogúsítása nevében követelték, hoéy a nők részesei lehessenek a magasfokú, főiskolai oktatásnak, hogy a magas kultúra részeseivé legyenek, és. képesek • legyenek felelős tudományos, politikai és gazdasági funkciókat végezni. Egy nagy gondolkodó azt mondja, hogy a nők jogi és szociális helyzete egy adott társadalomban, egy adott korszakban hűen kifejezi a szabadság -állapotát abban a korsizakban. Égy adott korszak, egy adott társadalom általános szabadságának legfontosabb fokmérője a nő hejyzete abban az adott korszak'm

ban és adott társadalomban. (Buehinger Manó (szd): Úgy is van!) ... ^ •.-.. ' Ezért nëm véletlenség, hogy Magyarországon iSlzázéves küzdelem" kellett ahhoz, hogy megvalósuljon az, ami- az összes többi európai országban, sőt.Európán kívüli országokban is, már Végen megvalósult, hogy á nők- éppen lígy elmehessenek tanulni és elsajátítani bármilyen felsőbb tudományos szakot, mint \ ?férfiak. - > x , Nem-arról van szó, hogy Magyarországon nem akadtak Volna kiváló gondolkodású elmék, akik felvetették ezt a kérdést, mégpedig elég régen. Ennek a kérdésnek története is azt mutatja, hogy 'legjobbjaink igyekeiztek lépést tartani az általános fejlődéssel, ső_; sok tekintetben előljártak, sőt az európai fejlődés élén álltak, eszmei magaslatokon. 1835*ben egy tudós pataki tanár, .Nyiry • István, felveti már akadémiai értekezésében annak szükségességéit és gondolatát, hogy a nőket fel kell venni a főiskolákra. 1835-ben veti. ezt fel, amikor pnég egyetlenegy ország/ ban' nem veszik fel, a nőket a főiskolákra: a kiváló pataki tanár emléke előtt'meg kell hajtaiij zászlónkat. Még kell emlékezni róla* mint aki igazán a haladás nagy képviselője volt. " - . . És ennek ellenére száz esztendő kellett ahhoz, hogy Nyiry István eszméi, ez a gondolat Magyarországon teljesen megvalósuljon Más országokban sokkal szerencsésebb volt a helyzet. Az Egyesült Államok már a múlt század negyvenes évei elején megnyitotta az egyetemeket a nők előtt.. Európában Svájc jár elől a hatvanas évek elején. A zürichi egyetemet követik à német, a francia és az angol egyetemek, , csak Magyarországon nem történt semmi változás, Magyarországon Trefort Ágostont, aki a középiskolai nőnevelést szorgalmazta, a* hazaárulás vádjával illették. . Nem volt olyan haladó eszme az úri, dzsentri, feudális Magyarországon, amelynek ' hirdetőit ne vádolták volna hazaárulással.259 (Úgy van! a kommunistapárion.) Még Trefort/Ágoston, e2 a -kiváló nagy kultúrpolitikus és állampolitikusf aki pedig nagyon sokat tett a nőnevelés érdekében, sem értette meg, hogy a nőknek tulajdonképpen a főiskobai műveltségre is joguk van, hogy ott is adhatnak hasznosat, mondhatnám pótolhatatlant. Mindenki előtt ismeretes, milyen iái varias volt az első magyar, orvosnő útja. Es még Trefort Ágostonnak is az volt a felfogása, — aki pedig mint mondottam, rengeteget tett a nőnevelés érdekében -— hogy a főiskolákon- való tanulásra nincs joguk a • nőknek. Egyik iratában így fejezi ki magát ^ez a nagy-"államférfi:-az iklomosságba és. a i augusztus hó 29-én, csütörtökön. 412 közerkölcsbe ütköznék az, ha a nőket főiskolára engednék. És így történt, hogy ugyanakkor, amikor Amerikában már ezrével voltak orvosnők, — de miért beszélünk Amerika-' ról — ugyanakkor, amikor a cári Oroszországban számos orvosnő volt, s Kínában, sőt többet mondok, az osztrák-magyar monarchia egyik részében, már Boszniában is orvosnők működtek, / .

Magyarországon a legridegebben ( ; elzárkóztak az elől, hogy itt főiskolát végezzenek a nők. • Wlassics Gyulának is valóságos vkis államcsínyt kellett elkövetnie, nem mondom, hogy a szó szoros értelmében így volt, de bizonyos ravaszsággal kellett élnie, hogy legalább rendeleti úton lehetővé tegye, hogy a tudományegyetem bizonyos karaira nőket felvegyenek. Es Wlassics nem. hiába kerülte meg a törvényhozás házát, mert nagyon jól tud'!a, hogy jól elhúzódott 'volna az ügy.vha a törvényhozás házától várta volna ennek a törvénynek elfogadását. Wlalssies Gyula azt is tudta, hogy az egyetemek s sem nézték

jó Szemmel <ezt a kérdést és -amikor megkél" dezte a budapesti tudományegyetem^ orvosi karát, az kijelentette, nem tartja kívánatos- ,. nak, hogy nőkből orvosok legyenek. • Felségrendelettel-• hozza létre Wlassics Gyula^ azt, . •hogy a> magyar tudományegyetem bölcsészeti, orvosi é« gyógyszerészi karára nőket félve*gyenek.2È0 Ilyen rendeleti alapon pedig nagyon ingó alapon állt ez a kérdés, pedig ilyen rendeleti alapon tanultak a nők a főiskolákon Magyarországon egészen 1926-ig. Hogy mennyire ingó volt ez a rendeleti alap, mutatja, hogy ja tudományegyetemnek sikerüli támadásba menni é rendelet ellen és 1903-ban az egyete- , V men sikerült--visszacsinálni azt az eredményt, amelyet olyan elkésve 1895-ben életbeléptettek. Tehát visszacsinálják ezt 1903-ban és keresztülviszik a numerus clausust a nők, számára. A numerus clausust nem 1908-ba-n hozták be, mert hiszen az előbb említett, mód >sítás értelmében nőket az egyetemre csupán jeles érettségi esetében Vették .fel. Tehát kor- x látozták három karra a felvételt, ami *zt jelentette, hogy csak abban az esetben vették fel a nőket, ha jelesen érettek voltak. Hogy mennyire összefügg az általános szabadság a nők egyenjogúságával, s n meny- . nyire összefügg a demokrácia a nők szabadságával, mutatja ez a tény. De mutatja ezt ennek a kérdésnek további . fejlődése is. 1918^ban a demokratikus Károlyi-forradalom kitárja a kapukat a nők előtt. Nincs félelem attól, hogy ez veszélyes vállalkozás, teüát kitárja az. egyetemek kapuit, '« a nőket minden-karra korlátozás nélkül felveszik. De amikor jön az ellenforradalom, annak egyik legelső ténykedése, hogy ezeket a kitárt kapukat becsapja a nők előtt és az. orvosi karon évekre megvalósítja a numerus nullust a „nők számára. 1926-ig az orvosi egyetemre nőket nem vesznek fel. Nem volt még egy ország Európában, ahol ez megtörténhetett. . A politikai .reakcióval együtt jár a támadás a nők jogai ellen. A reakció /nem szereti a nők szabadságát, a reakció fél a, nők egyenjogúságától, a reakció fél a nők politikai, kulturális és szociális egyenjogúságától. Az ellenforradalloim becsapta m& egyetemiek -kiapuit éis 1925-beni megjelent! Karnis .Gyula professzornak , egy munkája*, aníelylbiesn tíudomán*yo<s argurnen'inauóikkal igyekezett bebizo-