Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

363 A nemzetgyűlés 56. ülése 1946. évi augusztus hó 28-án, szerdán. 364 lők, égy tömbbe, hogy a paraszti" érdekeket minden körülmények/ között, ha csak lehetséges, megvédjük.. Minket azért küldött ide ez a társadalom, hogy érdekei fel létlenül védelmet találjanak és ugyanakkor, amikor á parasztképviselők zöme ül ebben a 'Házban, ne kelljen nekik többet szenvedniök és panaszkodniok, márpedig őrajtuk -vágnak legtöbbet. Hangoztatják itt számtalanszor a paraszt nevet és a védelem, ellenére, éppen rajtunk vágnak legtöb^zör, légföbbíet. (Egy hdng a kisgazdapárton: Kinevetik!) „ Nem kívánom hosszúra, nyújtani beszéde/ met, de ezek is mutatják, hogy igenis,, mi a gyakorlattól nem akarunk elszakadni, .mi a gyakorlati élet alapján akarunk feilődni, de az*t kívánjuk, hogy a papiros rendeleteket és papiros törvényeket helyesbítsék , és módo-, sitsák, mert ezek sokszor derékban vágják ketté a gyakorlati életet. ( Rá kívánok mutatni arra, hôgy ezek a parasztképviselői csoportok az elmondottakon túlmenő kérdések megoldását is kívánjak. Csak néhány ilyen dolgot kívánok felhozni,. Itt vannak például , a fölriadok, amelyeketbúzában, kenyérgabonában kell teljesíteni és aki mulaszt, annak lQ%ios késedelmi kamatot kell fizetnie minden hónapban. Ez is lehetetlen, nekünk ez ellen is küzdenünk kell. ; De visszatérek az ereddel; tárgyra és tisztelettel kérem a belügyminiszter^ urat, hogy, mérsékelje1

a járlatlevelek különböze i díját úgy, hogy az semmiesetre , se lehessen ' magasabb, mint amekkora 1943-ban volt. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Kötelességünk, hogy a magyar/ élete: mielőbb könnyebbé és biztosabbá tudjuk tenni, az állattenyésztést pedig a túlterheléstől mentesítsük, ' hogy végre az állattenyésztés a fejlődés és a gyarapodás útjára térjen és a magyar nép mielőbbi boldogulását elősegítse. Ezért újból kérem a belügyminiszter urat, hogy ezit a kérést mielőbb teljesítse, hogy ezáltal is lehulljanak ezek. az akadályok, bilincsek az állattenyésztés munkájáról és ezek az akadályok ne torlaszolják el az állattenyésztés útját; Ennyit kívántam elmondani. (Tarps a kisgasdapártom és «, korm.yniini&iapárton.) Elnök: Ai interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a belügyminiszter1 úrnak. Következik Szántó Zoltán, képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. , '••''! •••>.; Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter , úrnak- arról,- hogy á vadászterületek bérbeadása körül súlyos szabálytalanságok történnek? • ,. Van-e tudomása a ' f ölidimívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a minisztérium számos esetben önkényesen-megsemmisíti az ár-: verési eredményeket és a' vadászterületeket a parasztok körében alakült helyi vadásztársaságoktól elveszi és nevetségesen csekély bérösszegekért, tetszés szerint kiválasztott társaságoknak adja át. Van-e tuldo'mása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a vezetése - alatt 4üló" minisztériumnak ilyen eljárása sérti a; Államkincstár" érdekeit és elkeseredést vált ki a parasztság körében. Budapest,... lí)46 augusztus 23A Szántó Zoltán.« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Szántó Zoltán (kp):'T. Nemzetgyűlés! Nemrég az egyik* vidéki népgyűlésre a parasztok táblával vonultak fel es árra ez volt -írva: »Rendet a vadászatban!« A vadászatban Válóban olyan nagy a rendetlenség, hogy ideje már, hog^ a földmívelésügyi miniszter úr megvizsgálja ezt a kérdést és erélyes kézzel rendet csináljoú. A múltban a vadászat az urak kiváltsága, úri passzió volt. A paraszt kénytelen 'voit eltűrni, hogy a földjén legelő vad kárt tesz a vetésében. Volt' olyan idő» amikor a parasztot súlyosan mégbüntettek, há elkergette földjéről a legelő vadat. Volt olyan idő, amikor a parasztot megcsonkították,'' ha titokban 'egy-egy vadat elejtett. A Horthy-éraN alatt 'is úri paszszió vol a vadászat. A paraszt legfeljebb mint hajtó vehetett részt a-feudális uraik szórakozásában, .'a munkás és a paraszt csak mint orv vadász hódolhatott ennek ,a sportnak. A felszabadulás után a falu népe és' a városi munkások, tisztviselők |joggal várták, hogy a földreformmal együtt radikálisán meg fogdák oldani a vadászat .kérdését is, hogy a vadászat ügyét demokratizálni fogják. (Közj beszólás a kisgazdapárton: Meg is 'történt!) Majd mindjárt meglátjuk, hogy milyen visszaélések 'történnek ezen-a téren. A falu népe megnyugvással vette tudomásul hogy az' állam magának tartotta fenn a ví>rUqjat^-io8rot ég a felügyeleti jogot.is.V^ A földmívelésügyi kormányzat a múlt évben vadászati felügyelőket rendelt-ki és több, mint egy évvel ezelőtt ínég is„ indultak az árverések. A. parasztok, munkások és tisztviselők vadásztársaságokat alakítottak és nagy -áldozatokra voltak hajlandók vadászterület megszerzésére, mert arra vágytak, hogy végre ők is résztvehessenek /á vadászatban. ígéret történt arranézve is, hogy a kormányzat a vadászatot a kozePátás feljavítására fogja felhasználni. ^ Amikor, megkezdődtek a vadászterületek árverései, megjelentek a munkás és paraszt vadásztársaságok mellett áz úri társaságok is. En néhány olyan esetet mondok él, i amelyek Győr megyében történtek, de értesülésem szerint ugyanez a helyzet az" ország legtöbb megyéjében is. Pesti társaságok «kezdtek ' árve, rezni a vadászterületekre. Észrevették azonban, hogy konkurrenseik támadtak a budapesti úri emberekből,'bankárokból és egyéb előkelőségekből alakult társaságok képébén. (Egy hana a kisgazdapárton: A volt erdőbittokosok!) " »Özbak«, »Vadkacsa«, »Gazella«, »Nimród« çs más ilyen szépen hangzó nevek mögött húzódtak meg ezek az urak s mint kiderült, egy nagy társaságot képeztek, csak a különböző neveken osztoztak meg éselkezdtek à parasztokkal versenyezni. A parasztok nagy1 összegeket voltak hajlandók adni a vadászterületekért, de nem bírták a versenyt: kifulladtak. Ez az »Özbak« vadásztársaság, például 7000 -holdnyi területet vett bérbe olyan összegért, amely aíkkor körülbelül 5000 nyulat jelentett. Mindenki csodálkozott: hogyan lehetséges ez, mire számítanak -ezek az urak. Valami csodára-e, /vagy \ ped'ig 'annyi pénzűk van, hogy nyulakait tudnak vásárolni azért, hogy a bér^rösszeget ki tudják fizetni s azután kiderült, hogy ezek az urak egész jól számítottak. Miután az'árverésen megszerezték a vadászterületet, elmentek % a, földmívelésügyi minisztériumba és ott bejelentetitek, hogy az árverésen elért összeg irreális és kérték annak leszállí:ását. A földmívelésügyi minisztérium ezt a