Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

365 • A nemzetgyűlés 56. ülése 1946. >ê kérésüket ' teljesítette is és nevetségesen, cse­kély összegéri: 200 nyúlért megkapták'' a va- . dászterületet. De egy szakszervezeti vadásztár­saság» a győri vadásztársaság» amely drágáb­ban kapta á vadászterületeit, ugyancsak pa­nasszal. , fordult ' a f öldmívelésügyi miniszté-> riumhőz, miután tudomást szerzett arról,/hogy. milyen óriási engedményt kapott az »Ózbak« és a földmívelésügyi minisztérium ezt a kérést' visszautasította. Éhből meg lehet állapítani, ' hogy a f öldmívelésügyi/minisztérium a va­dászterületeket, nem a> területek, hanem a va­dászok, minősége szerint adja bérbe és ennek megfelelően állapítja'meg a bérösszegeket is. y Törtentek~azonban ennél még furcsább ese­tek . is. Megtörtént az, hogy az ' árverésnél a helyi parasztok maradtak a győztesek, az ő . kezükre jutott a vadászterület, bár igen ma­ge.« áron, {Közbeszólás a kisgazdapárton: K szakszervezeteik kezébe!) Ekkor, azok, akik ki­estek a Ucitációból, elmentek a. földmívelésügyi minisztériumba. Ügy látszik, qtt jobb összeköt-. teleseik, vannak és elérték azt, hogy a f öldmí­velésügyi minisztérium ismét ázzál jiz indo­kolással, hogy az árverésen elért bérösszeg ir­reális» megsemmisítette, az árverés eredményét éá ugyancsak nevetségesen csekély bérössze­gért kiadta a vadászterületet nem a legtöbbet ígérőnek, hanem az úri vadásztársaságoknak. Mondanom sem. kell, hogy ez az állapot na­gyon sérti a panasztok és- munkások érdekeit. Nagy elégedetlenséget és nyugtalanságot kelt közöttük ez az állapot. Például Győr megyében a gokoróaljai járásban több mint 40 ezer hold­nyi vadászterületről teljesen kiszorultak a pa- . rasztok. A parasztok" nem azt kívánjak» hogy más dolgozó rétegek ne vegyenek részt a vadászat­ban. Nem ezt kívánják» 'hanem azt, hogy őket se rekesszék ki a vadászatból. Az úri vadász társaságok nem hajlandók" a parasztokkal vagy munkásokkal együtt vadászni, i A szakszerve­zeti vadásztársaságok felvesznek helyi parasz­tokat is. A megegyezés közöttük létrejött, csak av,t kíván-íák, hogy ez szabállyá váljék,' s a földmívelésügyi minisztérium adjon ki egy rendeletet, ' amelynek értelmében,, ha valamely vadászterületet nem a helyi * gazdák,., vagy a közelben lakó munkások bérelnek ki, hanem valamely más társaság veszi bérbe, akkor ez a társaság iegyen köteles meglehetősén magas ' százalékig' helyi parasztokat és munkásokat is felvenni.. Ez a mai állapot — mint. mondottam — nagyon sérti a munkások és különösen a pa­rasztok érdekeit. A győri parasztok felteszik a kérdést: mi szükség, volt árverésre akkor, há a f öldmívelésügyi minisztérium - az árverés után^ önkényesen megállapított bérösszegért -tetszés/ szerinti vadásztársaságnak adhatja ki -a' teriileteket. Néhány számadattal is szolgálhatok. A győri szakszervezeti vadásztársaság bérbevett a megye területén három vadászterületei, ösz­szesen 240 ezer kai' hold kiterjedésben. Ezért fi­zet most 2000 darab nyulat. Az »Özibak« vadász­társaság és, a hozzátartozó egyéb úri vadász» , társaságok 36,000 kat. holdért összesen 931 nyu­lat fizetnek. De ez csak egy példa a sok közül. Számos ilyen példával szolgálhatunk. Az én felszólalásom: a győrmegyei parasz­tok, különösen a sokoróaljai járás ^parasztjai­nak a kérésére történt. Én arra kérein a mi­niszter urat, vizsgálja meg ezt'a kérdést, ne­hogy ismét bekövetkezzék a# az állapot, -hogy vi augusztus hó 28-án, szerdán. 366 a ^ parasztok , és a munkások csak mint orvva­dászok vadászhatnak, vagy pedig >az úri vadász" társaságok hájtóiként vehetnek részt a vadá­szatokon. Kérem interpellációmnak a ' földművelés­ügyi miniszter úrnak való kiadását. (Taps. — Babody János (kg): Kendezni kell ezt a kér­\dést! ~ Hely09,és a. kisgazdapárt oldaán.) Elnök: ' A nemzetgyűlés, az interpellációt;• kiadja a földiművelésügyi' miniszter úrnak. . Következik Milassin Kornél képviselő úr in­terpellációja. Kérem a jegyző urat, Szíveskedjék felol­vasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvasm): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz Heves , vármegyei sorozatos letartóztatások ügyében. Van.-é' tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy ellentétben az 1946:1. te.-ben biztosí­tott emberi alapjogok gyakorlásával. Tiszafü­redlen Sandrik rendőr százados, a járási politi­kai rendőrség vezetőjev sorozatos letartóztatá­sokat végez. így legutóbb letartóztatta" Szabó Gyula tiszaönsi bírót, az ottani Független Kis­gazda Párt elnökét, továbbá Szabó Lukács Sarudi Kisgazda. Párti elnököt,, ezenkívül a ti­szafüredi református papot, dr. Antalffy se­bészorvost, és Kqvács Géza tiszafüredi gazdál­kodót. Hajlandó-e a belügyminiszter úr Sandrik rendőrszázados ellen a legszigorúbb vizsgála­tot elrendelni és ha bűnössége beigazolódik, hajlandó-e 'az . említett törvénycikk rendelkezé­seit alkalmazni<?• Budapest, 1946. évi augusztus hó 23-án. Milassin Kornél nemzetgyűlési kép­viselő.« EliiÖk: Milassin" képyieieílő u-ra't illeti- a szo. ' Mtt&es&n Kornél (kg): T. ^Nemtzetgjyűlés'! A tiszafüredi j árasban, ,a múlt évben és ennek az évnek az elején is egy külön köztársaság volt, ahova semmi törvény el nem ért, ^ ahol egyes emberek a járás Lakóival azt csinálták, ami nekik tetszett. Ott kérem ökröket ^fogtak ki az ekéből a szántás közben, leölték és szét­osztották egymás között a. húsát, a miskolci honvédségnek az összegyűjtött terményét el­lopták:^ egymás között szétosztották és minden átmenő kocsit, amely Tiszafüred járáson ,ke­resztülment, megvámoltak, de legnagyobbrészt elkoboztak, úgyhogy .akadt .olyan kereskedő, akinek 25 darab sertését az utolsó darabig el­kobozták és a rendőrség barátaival együtt szét­osztotta egymás között. Ott a tisziafüredi járás­iban rémuralom volt, ahol nem parancsolt más, csak a nemzeti bizottság elnöke Eoffa Lajos és annak ,ai segédje, a 'végrehajtója, Sandrik rend-Őrszázados. Igen t. Nemzetgyűlés! Az 1946:1. tc.-ben Magyarország, nagyon megelőzve Kelet-Európa népeit, lefektette az. emberi alapjogokat. 1946 május.9-én itt a nemzetgyűlésben elfogadtunk egy törvényt, amely az emberi jogok hatályo­sabb védelméről szól, amely szerint azt a köz­hivatalnokot, aki az elidegeníthetetlen emberi jogokat szándékosan megsérti, intézkedéseivel vagy cselekedeteivel, öt évi börtönnel lehet büntetni, há'Predig ez a tisztviselő intézkedésé­vel másnak súlyos kárt okoz,, ót évi fegyházat is kaphat. , '. ' Igen t. Nemzetgyűlés! Ezeket a törvényeket mi hoztuk meg és kötelességünk, hogy ezeknek a törvényeknek súlyt adjunk és őrködjünk a felett, hogy ezek a, törvények mindenki, által tiszteletben tartassanak. Mjár pedig, .igen t, Nemzetgyűlés, nem lehet félelem nélküli élet­/

Next

/
Thumbnails
Contents