Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

äÖ9 A nemzetgyűlés 56. ütése 1946. hogy téliesen ki van szolgáltatva, a vidék egyet­lenegy intézményének, az Arsola vegyészeti kft-nek, amely gyár a rüh elleni szert gyártja. Volt azonban itt egy szomorú inflációs idő­szak, amikor ez az .Arsolav vegyészeti kft. egy kilogramm vegyszert, amivel a juhok rühessé­get gyógyítani lehet, két kilogramm szalon­náért adott. Amikor most rendeződött a dolog' és stabilizálódott a helyzet, ugyanez az Arsola kft. augusztus. 9-én, tehát akkor, amikor még . 8 forint 10 fillérért minden kirakatban lehetett szalonnát látni, 6.85, ' kilogramm szalonnáért • adta ugyanazt a vegyszert. Ne csodálkozzunk, ha azok a juhok, amelyek gyapjút lermelntekr húst adnak és. cseréjószágul szolgálnak, to­vábbra is rühesek maradnak. Nem* tudom, vajj jon az Arsola vegyészeti kft. nem akkor járna-e ' jobban, ha leszállna erről a borzasztóan magas lóról, mert akkor valószínűleg inkább j. elvin­nék a vegyészeti szereit a rühes juhoknak és/­nem maradnának a kft. birtokában. , A, másik dolog az, hogy 120 vagont tital­' nak ki úgy, hogy ',készpénzzel lehet) fizetni.- . Akik a. vidéket járjuk, nagyon *M tudjuk,, hogy a készpénz, vidéken majdnem, isaneiretlen foga­lom. A tyúkkereskedőkön kívül másnak- alig < van pénze. Nagyon jól tudjuk, hogy amely vi­déken be kell szolgáltatni a dézsma-gabonát, ott a 20 kilográmimos dézsma^gáboina megvál­tásához szükséges pénzzel sem rendelkeznek. , De hogy is rendelkeznének 120—150 vagon búza átvételéhez szükséges pénzzel1 ? En azt gondol­tam, hogy pénzért a Magyar Nemzeti Bankhoz - vagy esetleg az Országos Központi Hitelszö­vetkezethez lehet fordulni és ezért felkerestem-. , ezeket az intézeteket. Személyesen mentem el •mindkét nagybank 'igazgatóságához. Amikor elmondtam, hogy ennek a szerencsétlen vidék-. nek 600—700.000 forintra volna szüksége ahhoz, hogy vetőmagszükségletét biztosítani tudja, rámnéztek és nem tudták elgondolni, hol élek én, hogy" ilyen nagy bankoktól pénzt^ akarok igényelni. Megmondták, hogy pénz mindenütt van, csak a bankokban nincs. Teljes lehetetlen­ség tehát, hogy egy. ilyen nagy terület így áll­jon. Szikes területről van sz/ó, ahol ha két-há­rom hét alatt meg nem szerzik a vetőimagot, a földek bevetetlenül maradnak és a földek _ tu­lajdonosai, akár a régi gazdák' akár az újak, . jövőre szintén éhen fognak maradni, ha sür­gősen nem gondoskodunk pénzről. Külön ké­rem tehát a kormányt, szíveskedjék mindent megtenni és utasítani a pénzügyi főhatalmat arra, hogy lehetővé tétessék e szerencsétlen vidék vetőmagszükségletének megvásárlása. Mezőgazdasági hitelt kell tehát biztosítaln ennek' a környéknek, nem azért, mért — hal­lottam ezt a feltevést — ha lesz pénze a pa- , rasztnak^nem adja ki az élelmet és a város megéhezik, hanem azért, mert ez, a vidék már •ma is éhezik és a maga élelmét sem tudja ibiz« tosítani, jövő esztendei vetőmagját pedig még kevésbbé. Nem kis területről van itt szó. Ha az a 15a000—200.000 katasztrális hold vetetlenül marad, ez a jövő esztendőben súlyos nemzeti , csapást fog jelenteni az egész.országra., "Nézzük meg most, mi lesz ezekkel a kár- > vallott emíberekkel. Nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdaság * ezidőszerint háromféle termé­szetbeni szolgál tatást teljesít. Egyik a dézsma, ' másik a földadóv harmadik a beszolgáltatás. Természetes dolog, hogy a dézsmát mindenki­nek meg kell fizetnie, aki őröltet/ De nézzük meg; mi történik a földadóval. A gyulai pénz­ügyigaziffatóság június 29-én kiküldött szakér­évi augusztus hó 28-án, szerdán. 360 tője megállapította, hogy az összese gabonafé« lében Szeghalom környékén 70%-os a kár. (Pászthory István (msz): Másutt is megállapí­tották ezt!) Ezzel szemben ugyanesak a gyulai j pénzügyigazgatóság 478/11. 1946. számú határo­zatában megállapítja a 70%-os/kárt, áe> a. ká­rosultaknak 13%-os kárengedményt ad. Kérde« zem: mi történjék ezekkel a szerencsétlen em­berekkel, akiknek 89—90 kg katasztrális hol­dankénti átíagtermésük vanl Hogyan adjanak be arról a földről 70—80, vagy 90 kilogramm gabonát a földadóban? Ez teljes lehetetlenség.« Ha olyan rengeteg a tisztviselő, hogy nagy­részüket elbocsátjuk, ha nincs a pénzügymi^ nisztériumnak elég munkaereje, tessék befogni a szükséges létszámot a B-listások közül és kiszámíttatni, velük, mennyi esik-ebből a 70%­ból egy-égy katasztrális hold földre, de n'e tes­sék egy általános számot elosztani 40-000 ka­tasztrális holdas határon — Szeghalmot véve figyelembe — és ne tessék a kárt egyszerűen 13%-ban kifejezni olyan földek tekintetében is, amelyek esetleg legelők, vagy amelyek véletle­nül nem szenvedtek ilyen óriási károsodást. A másik kérdés, mi történik akkor, ha ezek az emberek nem adják -be a földadót, mint . ahogyan természetesen nem tudják, be'adnv mert nem termett gabonájuk. Akkor jön a kö­vetkező büntetés. Nem. eléig*, hogy az Isten meg? verte őket, jönnek a .különböző rendeletek, mint ahogyan a jégverésre szokták az emberek mondani: lássuk, Uramisten mire megyünk ketten'? Ha a termelő nem tudja gabonában beadni a földadóját, megbüntetik' és maga és családja szükségletére már nem 250, hanem csak 150 kg búzát őröltethet. Elhiszem, hogy vannak gonosz, rosszindulatú emberek, akik nem akarják beadni a búzát. Tessék megbün­tetni őket, de miért kell büntetni azokat a szerencsétlen embereket, akik nem saját hibá­jukból, hanem önhibájukon kívül kerültek abba a szerencsétlen helyzetbe, hogy termé­nyükből nem tudják beszolgáltatni a földadót? Következik azonban a harmadik büntetés is. A rendelet értelmében azoknak a földeknek, . amelyek nem tudták megteremni az átlagos '•termés 50%-át, beszoigáltatási kötelezettségéből engedményt adnak.,, Amint mondtam, a szeg­halmi járásiban 18.845 kat. hold búzát vetettek él, de csak 6960 kat. holdat arattak^ le, A 6960 kat holdról learatott búzamennyiséget veszik alapul és nem az elvetett területet. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Futó József (kg): Azonnal befejezem. Nyil­vánvaló tehát, hogy nem tudják beszolgáltatni. Ha fossz a számadás, rossz annak a következ­ménye is. . ' , Én a magam részéről kérem ar kormányt, lássa ©1 az "Ínséges vidékeket megfelelő vető­maggal,' de megfelelő élelmezési gabonával is. el különösein' az új gazdákat köles ön­vetőmaggal, sürgősen^ utaljp;n ki a rászorulók­ínak kölcsönt vetőmiag- és élelembesZierziésrie), ia&okat iazi .•digiaz.ságtiailians'ágioklat! pedig, ame^ lyeknek folytán az "anélkül ,is erősen sújtott .terültetek földmívelői nem részesülnek meg­felelő védelemiben1 és kedvezményben, szün­tesse meg és új intézkedésekkel orvosolja. (Taps a kisgazdapárton-) . * Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja az összkoirmánynak-Következnék Sz. Szabó Pál képviselő úr Üníeirpellláciiója» laimalynek elmondására lázion­ban halasztást kért.' KérdemV mléltózltatmák-e I

Next

/
Thumbnails
Contents