Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

357 A nemzetgyűlés 56r ülése 1946. Nehogy azt higyjék, hogy amiket én mondok, elméletből valók. Én gyakorlatból beszélek, mert mi lenn élünk a faluban és látjuk, hogy ' mi történik. (Felkiáltások a kisgazdákx nah Mi is!) Látjuk, milyen gáncsoskodásbk történnek a fÖlhözjutitatottak megsegítése körül. (Egy hang a\ kisgazdapárton: Meer is fogjuk csinálni!) T. Nemzetgyűlés! Arra /kérem, .a kormányt, hogy ebben a kérdésben tessék tiszta képet teremteni, hogy ,az összes javak, amelyek a felosztott birtokokról valók, a föld. műves szövíeitkezidtiejkaiek jussanak. (Tapjs akkumt munist-apártan. — ËlMn^mondésék a Íésgüzd0~ és a! szabadságpárt soraiban.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a miniszterelnök Úrnak. Következik Futó József képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. Kérem a xjegyző urat, «ziveskedjék az interpellációt felolvasni. ' Vörös Vince jegyző (olfoa \sa>): »Van-e a kormánynak' tudomása arról, hogy sfc Alföld nagy részén, de különösén Békés vármegye északi részében fekvő Szeghalom köizség környékén az egér, fagykár és aszály annyira .,tönkretette a kalászosokat és kapásokat, hogy a termelők nagy részéne/k sem, az évi élelme, sem a vetőmagja, sem állatainak ellátása nincs biztosítva? . Mit hajlandó tenni a kormány e vidék élelem-, vetőmag- és takarmányellátásának biztosítására, valamint a ^termelők ezévi közterheinek elviselhetővé tételéret Milyen intézkedéseket hajlandó tenni a kormány e, vidék mezőgazdasági hitelének ellátására!« • ,EIHÖIC: Futó József képviselő urat illeti a szó. Futó József (kg): T. Nemzetervűlés! Az ' ország egyik legszomorúbb részéibe szeretném lejekben a, nemzetgyűlés tagi ait elvezetni. Mindannyiunk áltál tudott dolog, hogy az Alföldnek egy nagy részén nagvön rossz termés volt, de talán a legrosszabb termés volt a Békés vármegye északi részében fekvő szegr halmi járásban és a szeghalmi járás szomszédságában elterülő Jász-Nagykun-Szolnok " vármpgyében és Bihar vármegyében.^ (Közbeszólások a szabadságpárt oldalán: ÍTgy van! Ügy van! ,Fejér megyébeii! Heves megyében' is!) A1 független kisgazdapártnak erről a kpr~ nyékről való" képviselői már a tavasz táján látták, milyen katasztrófa fenyegeti, ezt í a környéket s a közellátásügyi és a földművelésügyi miniszter urakat megkérve i kimentek erre a területre, a két miniszter úr is. Nem síppal, nem dobbal és nádi -hegedűvel, d'e magyar lelkiismerettel bejárták ezt a környéket. A környék, a falvak népe talán nem is tudta, hogy miniszterek járnak azon a részen megnézni azokat a bajokat, amelyek fenyegetik ezt a környéket. • T. Nemzetgyűlés! Megállapította' a két miniszter, hogy a mi állításaink nem voltak túlzottak. Meg is ígérték> hogyha nem javul a helyzet az aratás és a cséplés után, segítsé-1 gére jönnek ennek a_szomorú istenverte körínyéknek (Közbtszólás a sme(?d$ág:

párt pMar ián: Elég volt az'ígéret!) ,'.. T. Nemzetgyűlés! Sajnos, az eredmény még rosszabb volt, mint amire számítottunk. Július 28-án, à .szeghalmi járásban a gazdasági felügyelő jelentése a következőkép hangzik. A szeghalmi járás öt községében 84.512 évi augusztus hó 28-án, szerdán. 358 katasztrális hold szántóterület van,, amelyből rendes körülmények között ősziekkel 27—28.000 katasztrális holdat szoktak bevetni. Az 1945—46. gazdasági évben tényleges őszi vetés a következő volt:, 18.845 katasztrális hold búza, *714 katasztrális hold rozs és 193 katasztrális hold őszi árpa, az őszi vetés 19.752 katasztrális hold. Ezzel szemben a learatott őszi vetés csak 6960 katasztrális hold. Á kipusztuH területeket megpróbálták mind a régi, mind az új gazdák újra vetni csaknem teljes egészében, hanem a nagy tavaszi aszálykár, valamint a június^ hónapban fellénő jégeső bizonyos mezőrészeken ennek nagy részét is elpusztította. A megmaradt gabonavetés-területeket 60—70—80%-os kár érte — mondja a szeghalmi járási gazdasági felügyelő jelentése. Ezidőszerint tehát olyan szomorúan fest ez a környék, hogy bevetettek a szeghalmi járásban 18.845 katasztrális hold földet és learattak 6960 katasztrális holdat, f

11.885 katasztrális hold őszi vetésről nem arattak semmit, a vetésterületen 89 kiló a katasztrális holdanként!^ átlagos termés. Rozsot vetettek 714 katasztrális holdon, arattak > 159 katasztrális holdon,, termett 5406 mázsa, 555 katasztrális holdon nem arattak, az átlagos termés 76 kilogramm a vetésterületet számítva. Őszi árpából vetettek 193 katasztrális holdat, arattak 19 holdon, termett 114 mázsa. A 193 katasztrárlis hold vetésterület átlagtermése holdankint 60 kilográmnu Vetettek 20.475 katasztrális hold kukoricát, ott is hasonló a kilátás, sajnos, az aszály miatt: T. Nemzetgyűlés! ,Az Alföldnek tehát egy egész nagy színmagyar része úgy áll, hogy sem élelme, sem vetőmagja, a csekély még . megmaradó állatállományának takarmánya, szalmahiány miatt à lakosságnak tűzrevalója nem lesz. I T. Nemzetgyűlés! Nem elég, hogy a bajt megállapítjuk, hanem ezeken a bajokon segíteni is kell. (Közbeszólás a szabadságpárt oi-' dalán: A besiziolgailtyaifásnál !> A «egítós módjára nézve még aratás előtt megtettük a lépéseket. Elismeréssel kell adóznom a közellátási minisztériumban Jánky osztályfőnök úrnak,^ a földmívelésügyi minisztériumban Pokomándy miniszteri tanácsos és- Kárász József gazdasági felügyelő úrnak, akik akárhányszor kerestük fel őket, mindenkor a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekeztek részint útbaigazítani bennünket, részint pedig ennek a sze-, rencsétlen vidéknek legalább a vetőmagszükségletét biztosítani. így történt az, hogy ezidőszerint Békés vármegyének , — tekintettel arra, hogy az aszálysujtott Békés vármegyé• ben a szeghalmi, és a gyomai járás nagyon kicsiny — 20 vágón készpénzes, 30 yagóh csere- és "100 vágón szabad vásárlású gabonabúza , áll rendelkezésére a vetőmagszükséglet fedezésére. ; , > Mi a helyzet? ösere szempontjából ezen a körnvéken csak sertésre és baromfira .lehet számítani, mert más felesleges jószág ezen a környéken egyáltalában nincs. Már a legutóbbi beszolgáltatás alkalmával nem egy helyen az egyetlen fejős tehenet is be kellett szolgáltatni. Csere szempontjából azonban nem jöhet figyelembe sem a. sértés, sem a baromfi, mert^ nagyon súlyos vész pusztít mindkét állatfajtában ezen a részen. Még valamennyi rühes juh van ezen a környéken. ' Azért hangsúlyoztam, hogy rühes jufi', mert azt lehet mondani, hogy a megmaradt juhállomány letejesedésének az az oka, s^ 23*