Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

333 A nemzetgyűlés 56. ülése 1946. véss© is ismeri, annak "közvetlen tudomása van arról, hogy van. egy közel ölyenéves gazdasági intézmény, a Hangya Szövetkezeti Központ, amely közel ötven éven keresztül töltötte be. a magyar gazdasági életben igen áldásos működését. (Ellentmondások a szociál" demokratapárt soraiban.) Ha ezt a kérdést a pártpolitika kikapcsolásával tárgyaljuk, akkor igenis, megállapíthatjuk, hogy áldásosán működött a Hangya és egyes átkozottkezűeknek a munkája következtében nem működhetik most sehogy sem7

."

(Schiffer Pál (szd) közbeszól.) Azt, hogy a Hangya Szövetkezeti Központ milyen fontos szerepet töltött be, mindjárt be jogom mutatni adatokkal, hallgassa meg kedves Schiffer képviselő úr, be 'fogom bizonyítani, hogy igazam van. A Hangya Szövetkezeti .Központ utoljára 1943 december' 31jén , publikálta > mérlegét, mint nyilvános számadásra kötelezett vállalat. A Hangya aktívája több mint 348 millió pengő volt, tiszta nyeresége pedig- közel két és félmillió pengő. (Parragi György (kg): Es Wünscher is kapott belőle!)241 Azt,a kérdést, hogy Wünscher Frigyesnek ebben ' a mérlegben, illetve a Hangya mérlegében milyen szerepe Volt, a magam részéről nem kívánom vizsgálni, de kétségtelenül meglehetősen nagy összegeket vett fel egy , ilyen altruista intézménytől. (Parragi György (kg): Az állam pénzét! — Lévay Zoltán (msz): ,A West-Orient, nem ad ajándékot? -— Egy hang a szociáldemokratapárt soraiban: Wünschert -védi? — Nagy záj^-t Az elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés!, A mai magyar gazdasági demokráciának is alulról kellene elindulnia felfelé, nem pedig rendeleti úton, hozzánemértéssel szabályozni olyan kényes kérdést, mint amilyen például a szövetkezeti kérdés Magyarországon. A Hangya Szövetkezeti Központ kétségtelenül alapításától kezdve agrárszövetkezeti intézmény és mint ilyen, a magyar falu, a magyar vidék legjobban bevált szövetkezeti intézménye volt a/ múltban és^ remélni merem, -hogy j— amennyiben szakértők fognák benne tényleg rövidesen szerephez jutni, nem pedig dilettánsok, -— továbbra is be fogja tölteni áldásos hivatását a magyar gazdasági életben. (Zaj a szociáldemokratapárt soraiban*) "' '\ T. Nemzetgyűlés! Ai rendeleti kormányzás .alatt születnék olyan rendeletek,' amelyeknek következménye csak később mutatkozik meg, sajnos, nagyon gyakran károsan, a magyar gazdaság^ életre. A kivételes hatalom ,gyákorlása^alapján, rendezték a szövetkezeti kérdést is és" létrehozták ,a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot es a Fogyasztási Szövekezetek Központját. -A Mezőgazdasági Szövetkezetig Központ vezetésében és irányításában1 természetesen az agrárpártok, a Fogyasztási Szövetkezeti Központnál pedig természetesen a munkáspártok kerültek túlsúlyba. Az errevonatkozó rendelet létrehozta a Szövetkezeti Tanácsot. - A Szövetkezeti Tanács elnöke, Hamburger Sándor, aki egyben a Hangya igazgatáságát egyszemélyben helyettesíti é& egyszemélyién gyakorolja a Hangya * Szövetkezetnél az igazgatósági teendőket. (Mozgás.) 'Egészen furcsa dolog ez és fel kell tenni a kérdést, hogy létezik-e olyasmi, hogy kiadnak egy körlevelet' és egy ^bizalmas- intézkedést... (Parragi György (iktg): Agrár-ember tz a Hamburger1

?) Ezt már kétségbe vonom. (Zaj.) •. - ahol aláírja magát mint a Szóéin augusztus hő 28-án, szerdán. 334 vetkezeti Központnak a 8840/1945. számú miniszterelnöki rendelet alapján igazgatósági jogkörrel felruházott elnöke. Fából vaskarika az, hogy egyszemélyben valakit fel lehessen ruházni az igazgatósági teendők ellátásával. Nem akarok erős kife'jezést használni, de egyenesen erkölcstelenség» hogy egy embernek igazgatósági jogköre legyen; T. Nemzetgyűlés! Ott van a kutya eltemetve, hogy a magyar gazdasági életben mindenütt a pártpolitika érvénye^il és nem a szakemberek kezébe ^kerül az intézkedési jog, hanem a pártpolitikusokéba- (Taps a szabadságpárt soraiban. — Zaj. — Az elnök csenget. — Lévay Zoltán (mez): Mi közié Hamíburgernek a faluhoz?) Azt, hogy milyen káros hatással van » a magyar gazdasági életre és főleg a magyar falu életére ez az örökös pártpolitikai érdek, csak azok tudják megmondani» akik vidéken Iáknak és/ vidéken közvetlenül saját körükben vagy választóik panaszaiból élvezhetik az olyan remek intézményt, mint amilyen a pártpolitikának a gyakorlatba való áttétele- ^ :,-'•-. T. Nemzetgyűlés! A Hangya Szövetkezeti Központ ötvenéves történetében elejétől kezdve olyan emberek neveivel találkozunk,1

mint Széchenyi István, Károlyi Sándor, Dessewffy Emil. Bernáth István, Balogh Elemér, akiknek fényes közgazdasági múltja, becsületessége, puritánsága, tisztessége feltétlen iil olyan értéke a Hangya Szövetkezeti Központnak, amelyet nem lett volna szabad pártpolitikai martaléknak odadobni. (Parragi György (kg): Ez igaz!) r... ^ " 1946 május 28-án a Hangya Szövetkezetek összegyűltek , itt Budapesten szövetkezeti kongresszusra. Annak ellenére, hogy egy miniszterelnöki rendelet élőírja, hogy a Szövetkezeti Tanács által kiküldött köteles záros határidőn belül igazgatóságot, illetőleg felügyelő bizottságot választtatni, szóval az önkormányzatot összehívni, ez mégsem történt meg,' pedig a Magyar Közlöny 1945- évi október 2-án -megjelent 141. számában közzétett 8840/1945. számú miniszterelnöki rendelet 14. ^ának (1) bekezdése határozottan . előírja a következőket (olvassa): »Minden olyan szövetkezet, amelynél a jelen rendelet hatálybalépésekor az Országos Szövetkezeti Tanácsnak kiküldöttje működik, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül közgyűlést köteles tartani.« Ezt a bizonyos 60 napot két esetben meghosszabbították, de mégis lejárt ar

legutolsó meghosszabbítás is 1946 március végén és Hamburger Sándor úr, akinek, szakértelmét és rátermettségét nem kívánom bírálat tárgyává tenni, nem tett eleget annak a rendeletnek,/ amely őt felhatalmazta igazgatósági jogkörrel, úgyhogy ma a tényleges helyzet az, hogy Hamburger Sándor megbízatás nélkül, illegitim működik a Hangya Szövetkezeti Központnál a magyar gazdasági élet legnagyobb kárára. T. Nemzetgyűlés! A Hangya Szövetkezet; nek 1500 tagszövetkezete van. Ha már^demokráciáról beszélünk, ebben az országban, — - sajnos, csak beszélünk, de nem igen csináljuk, — akkor tényleg valósítsuk meg a gazdasági demokráciát- (Közbeszólások és zaj a szociáldemokratapárt soraiban.) Engedjük még, hogy , egy ilyén intézmény, amely ötvenéves múltra tekinthet vissza, saját maga dönthessen saját sorsa felett és ne pártpolitika martaléka Jegyen. Áldják meg a Hangyának az önkormányzatot! (Taps a kisgazßa- és a szabad-