Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-55

259 » JL nemzetgyűlés 55. ülése 1946. társam. Az általa elmondottakat teljes egészében magamévá teszem 'és azokat ismételni nem is akarom. Rámutatott a mezőgazdasági ' termékek és az iparcikkek árai között mutatkozó aránytalanságokra is. Attól tartok, hogy ez az aránytalanság veszélyeztetni fogja a.kormány* zatnak eddigi egyetlen sikerét, a pénz stabilizációját, mert ha 40 forintos búzaárak mellett 250—260 forintos árakat mernek kitenni a kirakatba egy pár férficipőért, akkor azt gondolom, hogy ez a keresködlői vagy iparosi kapzsiság igen könnyen megingatja a forint jc£ ságába és értékállandóságába vetet hitet és a , bizalmat az új pénz iránt csökkenti. y . ' Hasonló esetet százat és, ezret tudnék felsorolni, de ez is elég eklatáns és világos példa, úgy hogy tovább folytatni nem akarom. Az aszálykár az ország igen hagy részén kegyetlenül sújtotta az: iidjéu à gaizidákat és jóllehet, a kár fennforgását az illetékes hatóságok már megállapították, mégsem történt ed-. dig még semmisem a beszolgál ta tási rendelet , enyhítése tekintetébem s azok részére, akik beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni» az őrlési tanúsítványok kiadásának engedélyezése iránt sem történt intézkedés, * Idekapcsolódik a vetőmagszükséglet fede-* zése iránt szükséges intézkedések megtétele,' mert ha a gazdaságokat vetőmaggal nem látják el, — márpedig éppen az előbb említett aszálykár miatt igen sok vidéken' nagy szükség van vetőmagra — akkor ez a mulasztás a jövő évi termést fogja veszélyeztetni. E tekintetben a legcélszerűbbnek az látszik, hogy a, vetőmagra szorulók szükségletüket elsősorban, > • amennyiben az lehetséges, saját községükben szerezhessék be, amennyiben pedig erre ott \ fedezet nem volna, akkor lehetőlég a legköze. lebbi vidéken ' juthassanak vetőmaghoz. Rendkívül sok a panasz a tejárak miatt is. ' A termelő mindössze 60 fillért kap egy liter beszolgáltatott tejért és mire az a tej Budapestre érkezik, 2 forinton felül kell à fogyasztónak azt megfizetnie. Tehát az a termelő, aki•" az állatot három-évig neveli, — .merthiszen három évesnél fiatalabb tehén alig van — aki azt a tehenet tisztogatja, gondozza,'élelemmel . ellátja, istállót tart számára, s a tejet még ki is feji, a tejért mindössze 60 fülért kap, ellenben az, aki azt a tejet csak fél napon vagy egy ». napon keresztül csűrigéli, 1 forint 40 fillér ha» szonhoz jut. (Vásáry József (msz): Ki ezért a í hibás? — Stühmerné Obersehall Ilma (msz): Erkölcstelen kereskedelem! — Vásáry József (msz) : Arról nem be-szélnek!) Külön órákat kellene szentelnem .a B-lista-Trenldelet visszásságainak, igazságtalanságai-nak, emberteleségeinek és mondhatnám, ostobaságainak. Ez megítélésem szerint semmikép» pen sem maradhat így. Az amnesztiarendelet kibocsátása tárgyában a kbrmány Mtal tett ígéretek ezideig még szintén' neon valósultak meg. Rákfenéje a magyar demokráciának az internálótáborok intézménye. Lehetetlen, hogy megfelelő szakképzettséggel és morális felkészültséggel nem bíró reiidőrközegek és rendőrtisztek hetekre, hónapokra megfoszthassanak magyar állampolgárokat életük egyik legnagyobb javától, a szabadságtól. ((Stühmerné Obersehall Ilma (msz) : Törvényben biztosított!) " Lehetetlen» hogy a büntető perrendtartás és az erre, egyedül hivatott illetékes bíróságok ki-M augusztus hó 27-én, kedden. .' 260 •-./.•/ kerülésével az internálási eljárás folytán az egyéni szabadság ebben az országban a legol• csóbb portéka legyen. Aki bűnös, azt ítéljék el a bíróságok a büntető perrendtartás szigorúságának betartásával, de az ártatlanok szenvedése szűnjék meg az országban. Az internáló táborok nem lehetnek demokratikus államok felépítésének segédeszközei. Az egész internálási rendszer égy náci, fasiszta, antidemokratikus szabadságmegvonási mód, amelynek alkotmányos és demokratikus országban helye nem . lehet, (Czézner Dénes (szldí): .1921; 1922, 1923! — Felkiáltások a szabadságpárton: Az is helytelen volt!)193

Az »ami volt demioferatikus éppen azért, mert nem Volt demokratikus állam,. Az internáló táborok megszüntetendők. A bűnösöket ítéljék el az arra hivatott bíróságok és ha veszélyesek az államra, a közjóra, a demokráciára, ám helyezzék őket ügyük elintézéséig is előzetes letartóztatásba, vagy vizsgálati fogságba a bíróságok, a bírói személyek,, de szűnjék meg az állampolgárok intéz7 ményesített rendőri sanyargatása. így hiába alkottunk törvényt az állampolgárok szabadságjogairól, hiába alkottunk törvényt az emberi jogokról, hiába deklarálta azokat a magyar demokratikus állam mindjárt a köztársasági törvény elején, ha ezeket a törvényeket maga az államhatalom sem' tartja meg. Még mindig késnek a községi és a megyei választások. (Némethy Jenő (msz): Várhatjuk!) Ma már ország-világ tudja ennek a késedelemnek az okát, ez peidig az, hogy a baloldali blokk pártjai fáznak ezektől a választásoktól, , (Felkiáltások a kommunistapárton: Nagyon. téved!) mert a budapesti törvényhatósági és az országos választások után úgy látják, hogy pozícióikat a polgári gondolat erőssége miatt a választások után-már sem a községekben, sem pedig a megyei törvényhatóságban tartani nem tudják, s mind a községi, mind a Vármegyei nemzeti bizottságokban kierőszakolt többségük —7 minthogy azokban . mindegyik párt egyforma arányszámmal van képviselve, tehát három az egy ellen — tovább már nem lesz fenntartható. Minthogy az említett választásokat intéző belügyminisztérium a kommunistapárt birtokában van, a többséget alkotó kisgazdapárt a választások megtartása iránti akaratát keresztülhajszolni nem tudja, mert a kisebbség ezt- következetesen megakadályozza. ,Nem nagyjelentőségű tény, de megemlítem, hogy amikor a baloldali, blokk pártjai felvonulásokat rendeznek, különösen a/gyűlések befejezése után egyes csoportjaik izleste- « len, tefeintélyrombolÖ és demokratikus józanságra nem valló viselkedést tanúsítanak. Hogy mire való ez, nem tudom. így a legutóbbi, -július végén rendezett úgynevezett stabilizációs gyűlés után — amelynek ugyan a forint megszilárdításában semmi szerepe sem volt és ahhoz hozzá nem járult -y magam is láttam egyes világoskék ingbe öltözött menetoszlopokat, osioipontofloait,194

amelyeik olyein gúnyrigmusokat daloltak, illetve kiabáltak: »Sulyok, Sulyok, szorul már a hurok! Húzd!\ húzd!« (Vásáry József (msz): Nagyszerű szellemesség!) >>Nem akarunk gyermeksírást, felhúzzuk a hercegprímást!« (Stühmerné Obersehall Ilma (ïnsz): Szégyen!) Hogy ezek a rigmusok mire jók, nem tudom. Hogy Sulyok Dezső és Mindszenty József ezektől a rigmusoktól megijednének és belépnének a baloldali, blokkba,