Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-54

54. illésé J946. c 's hó 23-áh. pénteken. 236 is mond valami nagyon érdekeset, azt, hogy régente egészen >a Balatonig húzódtak a szíávmagyar falvak. A másik dolog, amit még kívánnak, hogy a magyar egyesületek, 'amelyek »hungarizinusra« nevelik a magyarságot, oszlattassanak fel. De vájjon milyen beleszólása van Csehszlovákiának a magyar egyesületek miiként való vezetésébe,, (Pcar Viktor (msz): Szemtelenség!) ha csak nem az a háttere az ő gondolatuknak, •— lamiit most a szlovák propaganda csinált a Szlovákiába való kivándorlással kapcsolatban — hogy kedvező eIkailómmal majd a szlovákok részére Magyarországon propagandát csináljanak. -Ennek a propagandának feladata utat törni a Pozsonynál előretört állások (irányába, további szlovák követeléseknek, iaimelyeknek célját már mostan •megjelölik ezzeil a jelszóval,• »egészen a Balatonig.« Ezenfelül a néposeretörvónyen is" tiilllcitálnak. Maga a népcseretörvény a meghozott törvények közül' egyike a leggyászosabbnak, (Ügy van! Ugy van! a szabadságpárton.)r

amelyet fájó érzéssel fognak a hontalanná tett, egzisztenciát vesztett magyiair polgárok számonfkérhí és amely törvény indokolatlanul hozatott akkor, .amikor a békekötés még nem is jelÖlti3 meg a magyar határokat. Ámde Csehszlovákia részéről Masaryk azt kívánja.177

hogy a népcseretörvényen felül Magyarország hozza baizaamég ott maradandó 200.000 magyar polgári • (NagyiVán János (msz) : Föld nélkül 0 Főid nélkül, hiszen .ai magyarok ingatlanainak elkobzását kívánja Csehszlovákia. Én most nem térek ki a/'rkm a köveíelésetaíe, amelyek szállításokra, hajózásra, stb.-re vonatkoznak a világpinéi ár állapííiQtifc! feltételek mellett. Nem térek ki a többi követelésre sem, csak az előretolt pozsonyi hídfői említem és a magyar egyesületekbe való beavatkozást, amiinek a magyarságra való nevelés szempontjából vau fontossága és megemlítem még a harmadik követeillést; hogy a Szent Korona helyeztessék el az Egyesült Nemzetek múzeumában. Ezt a hármat egyesítve kérdezem, nem látjuk-e ezekben á követeléseikben aizt.a számítást, hogy majd esetleg' egy új konstelláció. xíj felfordulás, talán polgár-, talán egy új világháború lehetőséget ad a . sizíllováík _államnak "tarra, hogy Magyarországba betörjön és vele szemben még újabb területi követelésekkel lépjen fel. Mert ha nem ilyenre gondolna, akkor megmaradt volna az érthető jóvátételi köveiteléseknétl. amelyek között azonban szintén jogtalan, hogy a bécsi döntés után Mafvyar'orszáíí'bnz csaholt fi • en

178 bekövetkezett háborús károk reparálíassnnlak. És hogy mennyire számiÏ arra .Szlovákia, hogy a magyar nemzeti közérzést itt ^elvizenyősítse és majd a szlovák befolyást érvényesítse, azt az mutatja, hogy fél a magyar Szent-Koronától, fél attól) hogy ez még ma is erő. Ha itt lett volna tegnapelőtt a nagy szentistváni körmeneten, amely a magyarságot alapító szent királyához kapcsolja és' többszázezres tömegben vonzotta oda, láthatta - volna, hogy az úgy vám Ma pedig megkönnyebbüléssel tudósítottuk magunkban, hogy még így détronizáítan is van ereje a szentistváni hagyománynak, hogy a magyar Szent Korona — habár miíziSumba kívántán — még most is itt lebeg az árva magyarok fölötti és inti azi utódállamokat, hogy vannak olyan történelmi erők, amelyek akadályozhatják az ő (illegális terjeszkedési íkövtetelíéseiki&li (Gróh József (kg) : Éljen! Éljen!) De én ebben a szlovák követelésben még mást is látok. Mikor illéphet fel ilyen követelésekkel egy 'állam" egy másik országgal szemben? Edlléphet akkor, ha az iílletp ország kül-# politikáját elhanyagolta. A mi! esetünkben ez* áll, hiszen (a külföld tájékoztatásáról nem gondoskodtak. De felléphet akkor, — és ezt látom a'körülöttünk lévő országok magatartásában ~- ha az iltfeífő országot nem becsülik. És itt felteszem a kérdést,'vájjon nem ladtunk-e aláppt arra, hogy minket a külföld kevésbbé becsüljön. Hiszen a sok külföldi, aki itt jár, letiport kis• országiiak tekintvén bennünket, nem veszi a fáradságot, hoigy a rólunk való gondolatait eltakarja, vagypedig barátilag fejezi ki last, amit rólunk tart. 'Lépten-nyomon lehet ilyen megjegyzéseket -hallani: hogyan? Most, amikor az országcsonkítás küszöbön áll!, Magyarország nem tiltakozik? Magyarországnak nincs egy sziava?. A magyar nép nem kel fel, hogy védje hatórait, miután előzőleg a kormány már bejelentette érdektelenségét — régebbről, egy-két hónappal ezelőttrőí "beszélek — a határokat illetőleg? Vagypedig azt mondják a külföldiek, janiikor mentegetjük magunkat, hogy nem a nép akaratából, nem saját magunk elhatározásából tettünk, vagy teszünk most így és így: a magyarok nem tudnak meggyőződésükért áldozatokat hozni? Mindig csak az utili turizmus, ,a pillanatnyi haszon, a pillanatnyi megoldás, a pillanatnyi önvédelem la saempont előttünk és az, hogy vannak eszmék, hogy a meggyőződésnek éltető ereje van, hogy-az_ országok nemcsak kenyérből élnek, hanem igazságokból és szellemi . erőkből is, a magyarságban nem élő tudat? Az együk idegen például háromnapi itt tartózífcodas után ezt mondotta: én úgy látom, hogy maguknál nem a fizikai nyomor a legnagyobb baj, hanem az, hogy erkölcsileg csúsztak le, (Felkiáltások a szabadságpárton: Igaz!) erkölcsileg jutottak zátonyra. Nemrégen egy svéd vendéggel beszélvén, megkérdeztük, hogy külföldön miért van a magyarnak kisebb becsülete. Azt felelte rá, azért, mert Svédország1 ban minden svéd — svéd, és Magyarországon niagyón sok magyar nem magyar. (Ugy van! Ugy vfln! a szabadságpárton.) T. Nomíáetsyülés! Feltételezik, hogy á:zt a nagy készséget, hogy mindenkinek eleget tegyünk, aki a külföldről követeléssel lép fel velünk szemben, sasai! a. szerviliizmust, lehet mondaini. azt a túllieitálást, hogy Jaj, csak megtegyünk mindent, ha a legkisebb követeléssel lépnek is fel vélünk szemben, akármiilyen, halkan' és -suttogva jelentkezik is az, azt a külföld elismeréssel veszi? Hiszik, hogy h a ez az esetlesres követelés egy ezeréves múlttal való szakítást sürget s. rni ennek eleget teszünk, ezt a külföld honorálja? (Felkiáltások a szabadságvárton: Soha!) Azt gondolják, áll az, amit nekünk januárban előadtak, hogy a békekötéskor majd szívesen veszik és majd a javunkra foffják beszámítani, hogy levettük a magyiatr ság fejéről Szent István koronáját? Azt. hiszik, hogy. ezt a »javunkra számítják be? ÍPerr Viktor (kg): Románia jiavára! számítják be.!)179 Ez mi ellenünk szól, t. Nemzetgyűlés! Lebecsülésünk alapja ez a materializmus, bármilyen színre festeti! ruhában jár ia ez a szakítás á transzcendentális meglátással, ez a; meg nem értése az erkölcsii erők dpntő voltának. Lenéznek, mert nem értjük, hogy a legbefolyásosabb