Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-54
237 A nemzetgyűlés 54. ülése 1946. külföldiek szimpátiáját is megnyerhetjük erkölcsi vonalon, ha stratégiai és politikai vonalon legyőztek is bennünket. A magam részéről mély megdöbbenéssel ébredtem arra, hogy ez a hét, amelyen Parisban a halálos csapást készülnek ránkmérni, Szent István hete. T. Nemzetgyűlés! A külföld soktól megfosztott minket és még többtől fog megfosztani, de hogy szellemünkben kárt szenvedtünk, hogy lelki kincseinktől megfosztattunk, az itt bent történt, azt magyaroknak kell a szeműikre vetnünk. Unok: Képviselőtársunk beszédideje lejárt, Slachta Margit (pk) : Kérem szépen a meghosszabbítást. Elnök: Mennyi meghosszabbítást kíván képviselőtársunk'! Slachta Margit (pk): Egy félórát kérek. (Mozgás és derültség.) Elnök: Kérdem & t. Nean<zete'yűli2t>t, méltóztatnak-e a kért meghosszabbításihoz hozzájárulni? (Igen! Nem!) A nemzetgyűlés a meghosszabbítást megadja. Slachta Margit (tik): Egy ilyen szerencsétlen, elvesztett háború után senki sem róhat ja fel a kormánynak, ha igazságos, hogy nem tud neki nagyobb kenyeret adni, hogy az állatjait nem tudja ide visszateremteni, hogy lebombázott, feldúlt otthonát nem tudja újból felépíteni, hogy a legrövidebb időn belül nem varázsolhat neki újra ide földi paradicsomot, de azt felrója, hoigvha elveszti tőle azt, ami neki még megmaradt: a szellemieket és a lelkieket. És én most Szent Istvánnak nemcsak arról a koronájáról he«zélek, amely a királyoknak művészi ékítménye, hanem arról beszélek, hogy köztársasági alaptörvényünk a szentistváni szellemtől vitt minket messze. Figyelmeztetek an;a. hogy szent királyunk az ő fiának, amikor oktatta, milyen legyen majd, mint fejedelem, mUyein nyomatékosan mondotta el azt, hogy az Úristen a legnagyobb szamonkérő, hogy a hatalom az Úristentől van, hogy egy fejedelemnek milyen vallásos szemlélet alapján kell kormányoznia. A köztársasági alaptörvényben egyetlenegy alkalommal sem találjuk az Úristen szent nevét, miértis nem csodálkozom jogbizonytalanságunkon, hiszen tisztán emberi tekintélyre alapítva kaptunk biztosítékot arra, hogy az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben fogja a kormányzat tartani, hogy biztosítja a személyes szabadságot, a jogot az elnyomatás-, félelem- és nélkülözésmentes emberi élethez, a jogot a gondolat és vélemény szabad nyilvánításához, a vallás szabad gyakorlásához, az egyesülési és gyülekezeti szabadsághoz, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkáihoz, a méltó emberig megélhetéshez, a szabad művelődésihez és a részvételhez az állam és az önkormányzat életének irányításában. Én nem csodálkozom, ha ez a tisztán emberi biztosítás a gyakorlatban úgy nyer megvalósítást, mint ahogyan ez a valóságban történik. Hogy valóban úgy is értelmezte a közvélemény, hogy a szentistváni .szellemtől történik itt lelazítás, azt sok mindenféléből lehet következtetni. Többek között megjelent állítólag egy rendelet, amelyet nem tudtam megtalálni a rendeletek tárában, de azt mondják, hogy tényleg megjelent, mely előírja, hogy a királyságra emlékeztető jieleket e!l kell tüntetni.180 (Juhász István (szd): Minjéü előbb! Sajnos, még most sincsenek eltüntetve! — Perr Viktor (kg)1 : évi augusztus hó 23-án, pénteken. 238 Miért sajnos! — Juhász István (szd): Mert köztársaság vagyunk, azért! — Perr Viktor (kg): Ez érv!) Hogy hogyan értelmezi ezt a közvélemény, arra pregnáns példa, hogy «.rendelet folytán a Szent István gimnáziumiból elszállították Szent István szobrát a múzeumba. Igaz, a gimnázium, ^- dicséretére legyen mondva — fellebbezett a kultuszminiszterhez, aki elrendelte a szobor visszaszállítását. Most azonban nem ezt akarom hangsúlyozni, hanem azt, amiről már szóltam, hogy a Szolgaság, a szervilizmus, az emberi ösztön ezt a rendeletet úgy értelmezte, hogy Szent István szobrát Is el kell onnan távolítani, mivel a királyságra emlékeztet. Ugyancsak valószínűleg e rendelet (szellemében történt a székesfőváros közgyűlési termében a címerből a Szent Korona eltüntetése. Be nemcsak a magyar koronáé, hanem a címertartó angyaloké is. Megérezték, hogy itt a koronához szellem kapcsolódik, amely az égiek felé irányít és itt nem akarják, hogy égi hatalmak védjék a magyarságot, hanem azt akarják, hogy amikor a korona eltűnik onnan az égi erők is távozzanak1 és következzék talán a föléi, vagy talán az alvilági hatalmasság-ok órája. Egyébként pedig az a meggyőződésem, hogy a címer egy országnak nagy értéke és azt, hogy az milyen legyen, rendeleti úton, vagy éppenséggel riettüdlelet nélküli, neiml lelhet elváltoztatni. _ A dolgoknak megvan ,w maguk belső logikája és minden embernek igénye az erkölcsi tudategység. A Szent István-körmeneten ott voltak a nemzetgyűlés tagjai nagy számban, de amennyire öröm ez, annyira nem tudom, hogy Szent István király milyen szívvel vette azoknak a megjelenését, akik az ő müvéről röviddel azelőtt levették a koronát, mert hiszen ezzel az ő művének, szellemét emelték ki. Aki elveszi a szellemet, az a végén elveszti a földet, mint ahogy most bekövetkezett. Nekem tehát Szent István hetében a párisi konferenoiiai döntése Isten-ítéletnek ihaingzák-Az Isten-ítéletek, mint ahogyan a zsoltárok mondják, nem hallható igékkel, nem beszéddel és nem emberi szavakkal fejeződnek ki, ha-* nem tényekkel és történésekkel. Idézve mondom: »Az Úristen minden bűnbe méltóságteljes liallgatással belehelyezte annak bünteté-, séti«.181 És 'akiik^ nem! tartanak számot égi patró" nusuk segítségére, akik arról lemondanak, akik (hasznossági szempontokból és azért, mert nem akarnak küzdeni, megtagadják ( ai multat és megtagadják a közösséget nagyszerű nemzeti és keresztény erkölcsi erőkkel, azok1 ;ismerjek fel, hogy ez az aratás, amely a határvesztés' ben nyilatkozik, az ő vetésüknek a termese. Most már csak egyet akarok hozzáfűzni. (Egy hang a szociáldemokratapárton: Idői) iSjem fogom & félórát igénybevenni, hamarabb készen leszek. (Közbeszólás a kommunistapártról: Ténylegl Nagyon jó lesz!) Az a tömeg, amely " ott hullámzott, sírt és lelkesedett a Szent Jobb-körmeneten, nem kényszerből volt ott., (Vas Zoltán államtitkár: A hídavatáson sem kényszerből voltak! Egyezzünk meg!) Ügy van! Oit nem. Azok nem kaptak ígéretet sem lisztre, sem sörre, sem zsemlére. (Egy hang -a\ kommunistapárt oldalán: Nem biztos, hogy nem kaptáik! — Vas Zoltán államtitkár:! Malasztot kaptak!) Ezeket nem fenyegették állásvesztéssel, ha nem mennek ki tüntetni, (Egy hang a hcnnmunistapurton: Nem fenyegettek senkit!) okét a szivük vitte
