Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-54

Sâê À nemzetgyűlés 54. ülése 1946. lommal hozzáláttak a háboriiokozta károk kijavításához (Egy hang a szociáldemokratapártról: Es a feketézéshez!) és utána rögtön megkezdték a termelő munkát. Természetesen akadnak feketézők. Mint ahogyan akadnak az állami köztisztviselők között is korruptak, ugyanúgy a malmok között is vámnak feketéző malmoké {Egy hang a szoc.&demokratapár*rffi: Becsukni őket!) de óya intem képviselőtársamat, hogy a kollektív felelősséget átvigyük a gyakorlatba, mert annak egyszer esetleg igen szomorú következményei lehetnek. Az, hogy 10, 20, 50 vagy 100 molnár feketézik, még nem jelentheti azt, hogy az egész magyar malomipart egy kalap alá vegyük 15—20 gazember molnár miatt. (Egy hang a p~<ra&zipárton: De amikor egy vármegyében a molnárok 75%a 'feketézikV.) Akkor az Ön kötelessége abban merül ki, hogy tegye ezt köztudomásúvá és tegye meg a szükséges lépéseket az illetékes hatóságoknál, (Helyeslés a kisgazdapárton.) mert ezeket a dolgokat törvényesiani lehet megoldani, nem pedig ilyen általánosításokkal. (Ügy van!- a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! A magyar politikai életnek egy másik fontos és eléggé ki nem hangsúlyozható tere külpolitikai problémáink megoldása. Egyik legfontosabb külpolitikai problémánk a békeelőkészítés és az ezzel kapcsolatos munkálatok elvégzése, vagy — el nem végzése. Hogy a békeelőkészítés során az illetékes magyar tényezőket milyen mulasztás terheli, ezt majd, sajnos, csak az elkövetkezendő időkben fogjuk tudni megállapítani. Tény az, hogy Magyairorsizáig ma155

Parisban az Egyesüld Nemzetek ítélőszéke előtt áll és felelnie kell a múltban elkövetett hibákért, amelyeket pedig nem a magyar nép követett el, hanem a magyar népnek egynéhány száz vagy esetleg néhányezer bűnös vezetője. Fel kell tennünk a kérdést ismételten — es nem győzünk eléggé felvilágosítást kérni az illetékes kormányzati tényezőktől arra vonatkozólag, — hogy a magyar békeelőkészítés; sel kapcsolatban megtörtént-e minden, ami csak megtörténhetett. A párisi konferencián ma a győztes hatalmak ítélnek és az ítélőszék előtt ott áll Magyarország egyedül és árván; jelentős támogatónk és pártfogónk vagy barátunk, sajnos, nemigen akad. A magyar nemzetgyűlés* sajnos, mmíd a mai napig elmulasztott egy olyan aktust, amely alkalmas lett volna arra, hogy alkotmányos megnyilatkozó tiltakozást juttassunk el az ismeretessé vált komisz békecélokkal és béketervekkel kapcsolatban. N A magyar béke és általában a magyar külpolitika egyik legnagyobb problémája a Csehszlovákia és Magyarország között felmerült lakosságcsere megoldása. t

Hogy ennek a lakosságcserének a törvényhozás által való megszavazása milyen súlyos következményekkel jár, azt éppen most látjuk a békekonferencia alkalmával, amikor is a csehek mind arra igyekeznek és arra törekednek, hogy a békeszerződésbe is belevegyék a lakosságcserének intézményesítését és a békeszerződésben köteleztetni akarják Magyarországot arra, hogy több mint félmillió, pontosabban 650.000 magyart tényleg ide áttegyenek, mint ahogyan ezt ők szeretnék — föld nélkül. T. Nemzetgyűlés! Idézni akarom Gyöngyösi János külügyminiszter úrnajk Parisban adott egyik nyilatkozatát, amely szerint ha XEMZETG-YÜLÉSI NAPLÓ III. évi augusztus hó 23-án, pénteken. 226 a lakosságcsere megtörténhetik és ezt intézményesíteni akarják a békekonferencián, akkor ebbe a magyar demokrácia bele fog bukni. Hogy milyen balfogás és milyen szerencsétlen lépés vált, hogy itt annatkidején15

" létrejött ez a lakosságcsere-egyezmény és hogy ezt a nemzetgyűlés ratifikálta, azt íme látjuk. Örömmel és büszkeséggel állapíthatom meg, hogy mi ellenzékietk ezt nem szavaztuk meg, hanem már akkor is óva intettük a kormányt és ellene szavaztunk ennek a szégyentejes javaslatnak. Szeretnék itt egy igen érdekes körülményre rávilágítani. AJ napokban olvastam a (különböző iiapiliapokb'ia, üogy Bolgár Elek. a külügyminiszter úr állandó helyettese hirtelen megbetegedett és helyette Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter úr lesz a

magyar békedelegáció helyettes vezetője. Én igen nagyra becsülöm a közlekedésügyi mihiseter ui: kiváló képességeit és örömmel állapítom meg, hogy a kommunistapárt miniszterei közül talán ő az, aki a legjobban és a leggyorsabban bele tudott illeszkedni a magyar életbe, az ő alkotókészsége, rapid megoldásai és általában gyors intézkedései igen jó véleményt vontak a miniszter úr személye köré, de kénytelen vagyok megállapítani* hogy ha Uerő Ernő közlekedésügyi miniszter xír ezen a poszton kiválóan meg is felelt, nem valószínű, hogy mint a békedelegáció helyettes vezető je. ott is ugyanolyan kiválóan meg fogja állni a helyét. Itt megint rá akarok mutatni arra» amire Zsedényi Béja igen tisztelt. képviselőtársam rámutatott, hogy a magyar koalíció gyermekbetegsége, amelyről mind a mai napig nem szokott le, az, hogy a koalíciós kormányba, valamint az egyes gazdasági és közéleti pozíciókba nem szakembereket, hanem pártkiküldötteket küldötteik ki az illetékes pártok. (Ügy van! a szabadságpárton. — Slaehta Margit (pk): Sajnos!) T. Nemzetgyűlés! Hogy a pártkiküldöttek szerepeltetése egyes dolgokban és egyes vonatkozásokban sikerült» ez még nem jelenti azt, hogy minden vonalon és egy ilyen pozicióban is, mint a »magyar békeküldöttség helyettes vezetőjének a tiszte, meg fog felelni a közlekedésügyi miniszter úr. T, Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy a jelenlegi koalíciós kormánnyal szemben már a kormány összetételénél fogva, valamint működése folytán is bizalmatlan vagyok, a törve^ v javaslatot nn

m fogadom e^.

(Tnr>s a s-^nbadsáanárt soraiban. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: T. Nemzeiligyűlés! Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet: 11 óra 56 perctől 12 óra 53 percig.) (Az elnöki széket Kéthly Anna foglalja eL Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom. A feliratkozott szónokok közül következik? Malasits Géza jegyző: Slaehta Margit, • Elnök: Slaehta Margit képviselőtársunkat Slaehta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! Miután arról van szó, hogy a kormánynak megadjuk a további felhatalmazást rendeletek kibocsátására, tehát természetszerű, hogy az eddig megjelent rendeletek döntenek abban, hogy igenlegesen vagy nemlegesen foglaljunk-e állást ebben a kérdésben. En éppen ezért — átnézve ezeket a rendeleteket 15