Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-54

Sâê À nemzetgyűlés 54. ülése 1946. lommal hozzáláttak a háboriiokozta károk kijavításához (Egy hang a szociáldemo­kratapártról: Es a feketézéshez!) és utána rögtön megkezdték a termelő munkát. Ter­mészetesen akadnak feketézők. Mint aho­gyan akadnak az állami köztisztviselők kö­zött is korruptak, ugyanúgy a malmok között is vámnak feketéző malmoké {Egy hang a szoc.&demokratapár*rffi: Becsukni őket!) de óya intem képviselőtársamat, hogy a kollek­tív felelősséget átvigyük a gyakorlatba, mert annak egyszer esetleg igen szomorú következ­ményei lehetnek. Az, hogy 10, 20, 50 vagy 100 molnár feketézik, még nem jelentheti azt, hogy az egész magyar malomipart egy kalap alá vegyük 15—20 gazember molnár miatt. (Egy hang a p~<ra&zipárton: De amikor egy vármegyében a molnárok 75%a 'feketézikV.) Akkor az Ön kötelessége abban merül ki, hogy tegye ezt köztudomásúvá és tegye meg a szük­séges lépéseket az illetékes hatóságoknál, (Helyeslés a kisgazdapárton.) mert ezeket a dolgokat törvényesiani lehet megoldani, nem pedig ilyen általánosításokkal. (Ügy van!- a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! A magyar politikai élet­nek egy másik fontos és eléggé ki nem hang­súlyozható tere külpolitikai problémáink meg­oldása. Egyik legfontosabb külpolitikai prob­lémánk a békeelőkészítés és az ezzel kapcsola­tos munkálatok elvégzése, vagy — el nem vég­zése. Hogy a békeelőkészítés során az illetékes magyar tényezőket milyen mulasztás terheli, ezt majd, sajnos, csak az elkövetkezendő idők­ben fogjuk tudni megállapítani. Tény az, hogy Magyairorsizáig ma155 Parisban az Egyesüld Nemzetek ítélőszéke előtt áll és felelnie kell a múltban elkövetett hibákért, amelyeket pedig nem a magyar nép követett el, hanem a ma­gyar népnek egynéhány száz vagy esetleg né­hányezer bűnös vezetője. Fel kell tennünk a kérdést ismételten — es nem győzünk eléggé felvilágosítást kérni az illetékes kormányzati tényezőktől arra vo­natkozólag, — hogy a magyar békeelőkészítés; sel kapcsolatban megtörtént-e minden, ami csak megtörténhetett. A párisi konferencián ma a győztes hatalmak ítélnek és az ítélőszék előtt ott áll Magyarország egyedül és árván; jelentős támogatónk és pártfogónk vagy bará­tunk, sajnos, nemigen akad. A magyar nem­zetgyűlés* sajnos, mmíd a mai napig elmulasz­tott egy olyan aktust, amely alkalmas lett volna arra, hogy alkotmányos megnyilatkozó tiltakozást juttassunk el az ismeretessé vált komisz békecélokkal és béketervekkel kapcso­latban. N A magyar béke és általában a magyar külpolitika egyik legnagyobb problémája a Csehszlovákia és Magyarország között fel­merült lakosságcsere megoldása. t Hogy ennek a lakosságcserének a törvényhozás által való megszavazása milyen súlyos következmények­kel jár, azt éppen most látjuk a békekonferen­cia alkalmával, amikor is a csehek mind arra igyekeznek és arra törekednek, hogy a béke­szerződésbe is belevegyék a lakosságcserének intézményesítését és a békeszerződésben köte­leztetni akarják Magyarországot arra, hogy több mint félmillió, pontosabban 650.000 ma­gyart tényleg ide áttegyenek, mint ahogyan ezt ők szeretnék — föld nélkül. T. Nemzetgyűlés! Idézni akarom Gyön­gyösi János külügyminiszter úrnajk Parisban adott egyik nyilatkozatát, amely szerint ha XEMZETG-YÜLÉSI NAPLÓ III. évi augusztus hó 23-án, pénteken. 226 a lakosságcsere megtörténhetik és ezt intéz­ményesíteni akarják a békekonferencián, akkor ebbe a magyar demokrácia bele fog bukni. Hogy milyen balfogás és milyen sze­rencsétlen lépés vált, hogy itt annatkidején15 " létrejött ez a lakosságcsere-egyezmény és hogy ezt a nemzetgyűlés ratifikálta, azt íme látjuk. Örömmel és büszkeséggel állapíthatom meg, hogy mi ellenzékietk ezt nem szavaztuk meg, hanem már akkor is óva intettük a kor­mányt és ellene szavaztunk ennek a szégyen­tejes javaslatnak. Szeretnék itt egy igen érdekes körülmény­re rávilágítani. AJ napokban olvastam a (különböző iiapiliapokb'ia, üogy Bolgár Elek. a külügyminiszter úr állandó helyettese hirte­len megbetegedett és helyette Gerő Ernő köz­lekedésügyi miniszter úr lesz a magyar béke­delegáció helyettes vezetője. Én igen nagyra becsülöm a közlekedésügyi mihiseter ui: kiváló képességeit és örömmel állapítom meg, hogy a kommunistapárt miniszterei közül talán ő az, aki a legjobban és a leggyorsab­ban bele tudott illeszkedni a magyar életbe, az ő alkotókészsége, rapid megoldásai és általá­ban gyors intézkedései igen jó véleményt vontak a miniszter úr személye köré, de kény­telen vagyok megállapítani* hogy ha Uerő Ernő közlekedésügyi miniszter xír ezen a poszton kiválóan meg is felelt, nem valószínű, hogy mint a békedelegáció helyettes vezető je. ott is ugyanolyan kiválóan meg fogja állni a helyét. Itt megint rá akarok mutatni arra» amire Zsedényi Béja igen tisztelt. képviselőtársam rámutatott, hogy a magyar koalíció gyermek­betegsége, amelyről mind a mai napig nem szokott le, az, hogy a koalíciós kormányba, valamint az egyes gazdasági és közéleti pozí­ciókba nem szakembereket, hanem pártki­küldötteket küldötteik ki az illetékes pártok. (Ügy van! a szabadságpárton. — Slaehta Margit (pk): Sajnos!) T. Nemzetgyűlés! Hogy a pártkiküldöttek szerepeltetése egyes dolgok­ban és egyes vonatkozásokban sikerült» ez még nem jelenti azt, hogy minden vonalon és egy ilyen pozicióban is, mint a »magyar békeküldöttség helyettes vezetőjének a tiszte, meg fog felelni a közlekedésügyi miniszter úr. T, Nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy a jelenlegi koalíciós kormánnyal szemben már a kormány összetételénél fogva, valamint mű­ködése folytán is bizalmatlan vagyok, a tör­ve^ v javaslatot nn m fogadom e^. (Tnr>s a s-^n­badsáanárt soraiban. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: T. Nemzeiligyűlés! Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet: 11 óra 56 perctől 12 óra 53 percig.) (Az elnöki széket Kéthly Anna foglalja eL Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom. A feliratkozott szónokok közül következik? Malasits Géza jegyző: Slaehta Margit, • Elnök: Slaehta Margit képviselőtársunkat Slaehta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! Miután arról van szó, hogy a kormánynak megadjuk a további felhatalmazást rendele­tek kibocsátására, tehát természetszerű, hogy az eddig megjelent rendeletek döntenek abban, hogy igenlegesen vagy nemlegesen foglaljunk-e állást ebben a kérdésben. En éppen ezért — átnézve ezeket a rendeleteket 15

Next

/
Thumbnails
Contents