Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-51
11 rA nemzetgyűlés 51. ülése 1946. gyjar mépet valóban fel nem szabadítottuk mindem bilincséből. Ami demokráciánk tehát a politikai szabadság tételén épül fel, nem abban az Anatole ' ïrance-fele értelemben,12 hogy a- szabadság- azt jelenti, hogy egyformán lehet Rotechildnak és a_ szajnapantfi hídmunkásnak « híd alatt aludniai éjszaka, ha történetesen nincs szállá sa, hainemi azon a politikai sízaibadságou, amíely-^ h ez hozzá tbrtoizik- a gazdasági életben bizV nyiois függetlensége 'aizi egyes egyedeknek, : nieít leihetetlen polliltíikailag szabadnak lenni Apr, hogy anyagi éxisztenciá.ia olyair""elesett yataíkiniek, hogy , számártai" • a szabadság csak illúziót jelent. (Ügy tiwn£ a kisgazdapárt oeíai Ián.) Ezért a teljes szabadság érvényesítéséért í ' harcolunk taat élet egésiz teTÜIetén, a sajtó-,.-ai gondolat-, _ vélemény- és vallásszabadiságon » keresztül minden olyan téren, ahol még kötötteég mflitaffikozik. Kégi és gyakori vita' a baloldali blokk' pártjai és a mii pártunk között,., hogy azt szokták pártunk felé- -aniondani, hogy ai mi pártunk a demokráciát egyszerűén a többség uralmántak képzeli el, és hogy a mi pártunk beleesett (egy beteges többségi komplexusba, egy1 olyan betegeá komplexusba, amelyből.nem tud kigyógyulni, és már a demokrácia ideológiájából is hajlandó valamit feladni annak érdekében, hogy a többségi akaratot keresztülvigye. T. Netmizetgyűlés! Ez ilyen formában egyáltalán nem áll. \ A mi véleményünk szerinlts a demokrácia első feltété]© a demokratikus alapelveknek ' a megvalósításai .-Nem lehet demokráciáról heseélni ott, — akár többség ;va- ' lósítja meg a rendet, akár kisebbség- valósítja meg a rendet — çihol a demokratikus alapelvek nem jutnak az élet onimden területén következetesein iérvényre. (Ügy vak! Úgy v^n<! a kisgazdapárton.) A másak: a demokráciához hozzátartozik a többségi és a kisebbségi eikarat közötti kompromisszumból megszülető törvény. Nem egyiseeirűen többségi akarat tehát1 a demokrácia, mert a náci Németországban többsége volt a nemzeti szocializmusnak s a rend még sem' volt demokratikus, mert hiszen a demokratikus' alapelvek nem jutottak oirt érvényre. Nem demokráciái 'magában véve az, ha a többség akarata korlátlanul érvényre jut a kisebbség jogainak meghallgatása nélkül. Ennek megyajn. a damiokrácia elméletében » maga fontossága. T. i., kai a demokrácia a népakarat érvényesülését jelenti, mint 'ahogyan hisszük, hogy azt jelenti, ebben az, ecetben világú«, hogy a törvényhozás s által hozott törvényeklben a nemzet egyetemének kell megnyilailikoznia. Ha a "többségi akarat s menne változatlan formábam .'keresztül, cikkor maga a kisebbség lényegében ki lenne rekesztve,a dolgok intézéséből. Ezént vein szükség arra, hogy ne mereven vett többségi akarat menjen keresztül, hanem a többségi és * a kisebbségi akairat közötti kompromisszum. . A lényeg tehát a mi számunkra elsősorban a dempkraitilkus alapelvek 'érvényrejuttatása» azonban a többségen keresztül, mert még~ a, demiokratikus alapelvek érvényre juttatása egy kisebbség által sem, lehetne srôha tantós demokrácia. A demokráciának ugyanis az a lényege,. hogy polgárainak belátására, a ízeles közvéleményre akartja építeni a maga tételeit, ennek következtében világos, hogy-_ haegy kisebbség valósítaná meg a* demokratikus :vi augusztus hó 13-án, kedden. 'J 12 alapelvekéit és - ezáltal! egy többség kizártnak érezné magát abból a demokráciából, aizt csak rövid idiőn keresztúr lehetne — unoindjuk, bizonyos eilméletek^ alapján •-— megmagyarázni, a cél óár a törekvés mindig az legyen, hogy az ország többségét nyerjük meg a demokráciának azáltal, hogy a többséget minél nagyobb .mértékben engedjük a demokratikus alapelvek •megvalósításában, közreműködni. (Ügy van! Hehje&és a kisgazdapárton.) Itt lényegében arról van szó,^ hogy a mi véleményünk a teljes szabadságjogokon alapul q demokrácia, míg más dWalról az pvtétet bangái zik et igen gyakran, hogy ma még nem lehet ezeíket az alapelveket következetesen, érvényre juttatni/miután az országnak más ig-en jelen-, tős réteg°i nem demokraták. Éppen Kies igazságügyminiszfer úr volt azSí aki azt mondotta^ legutóbb itt a nemzetgyűlésen egyik felszóla: • lásában,13 hogy az esküdtszéket azért nem lehet ) még megvalósítani, mert, félő, hogy ha behívnák a választói névjegyzék alapján» az embereket esküdtszáki tárgyalásra esküdtnek, abban az esetben százszázalékig fasiszták jutnának' be. Megmondom ' őszintén, én nem vagyok i \ ilyen rossz véleménnyel a magyar nenról. mert mi úgy tuldtnk az elmúld időszakban, hogy a mi népünk bölcsebb volt, mint a, vezetői (Zaj.), s ez -a mi népünk, elsősorban* a magva.r parasztság és a magyar munkásság nem hajlott afelé a német áfium felé; amely fele ' az országnál^ vezető rétegei kétsógkivül hajlottak. (Ügy van! Ügy van! a kisqazdavárton.) De hiszen ez csak mellékes kérdés; a lényeges kérdés az, hogv hogyan lehet egy olyan • r-rszá-r got demokratikussá tenni, Namely egyeseknek a véleménye szerint — de a jni- véleményű ík • szerint is — a múltban még nem volt demokratikus. A mi véleményünk az, hogy. demokratává az embereket a demokratikus intérniénvek es a demokratikus szabadságjogok fogják tenni. (Lelkes taps a kisgazdapárt so'raiban.) ' ' _ -T. Nemzetgyűlés! Üszni csak a vízben lehet megtanulni. Soha sem tanul meg/úszni, aki a partról nézf azt, hogy mások mit tesz riefe a vízben. Ennek következtéiben világos, hogy nekünk elsősorban arra kell törekednünk^ hogy minél hamarabb a demokratikus intézmények, szabadságjogok által teremtett nevelő iskoláikon keresztül az országot teljes egészében Idiemokratikussá tegyük, mert ha úgy volna, ahogv állítják, hogy ennek az /országnak a többsége ma még nem demokrata, ebbe semmiféle körülmények között nem volna szabad belenyugodnunk. Érvnek következtében világos, hogy a törekvésnek ugyanannak^ kell lenni, amit Révai József igen. t. képviselőtársam mondott itt 'a Házban egyszer1* a laikus belvzetévől a közigazgatással kapcsolatban. Elhangzott egy közbeszólás, amely azt mondottá, hogy a laikusok még nem ismerik a közigazgatást. Révai József kénvise1 őtársam nagyon, helyesen — amiben én'téliesen osztozom '— azt, mondotta: majd beletanulnak ott, azon a helyen,, ahol vannak. Igen, ez az elképzelés nagyon helyes így, mi ezért nem is emeltünk annakidé' jen szót a laikusok bevitele ellen i a közigazgatásba. (Vásárv József (msz): Akkor nem'kell iskola egyáltalán!) De ezt az elvet következetesen ki kell terjeszteni minden vonalon. Majd beletanulnak az emberek a demokratikus alapintézményekbe, a demokratikus szabadságjogokba, a 'demokraeiábá. .
