Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-51

13 A nemzetgyűlés 51. ülése 1946. r Akkor, amikor a francia forradalom kitö­rése előtt 178.7—88-ban egy alkalommal XVI. , -Lajos francia király beteg volt, egész Francia­ország területéről, felzarándokoltak hozzá i az emberek, szinte porban csúszva valamennyien a beteg királyhoz. Akkor még royalista volt Franciaország- többsége. Néhány év múlva azonban köztársaságivá, dempkratává lett. Miért? Mert a demokratikus alapintézmények azzá emelték az' országot. Világos tehát; hogy nekünk arra kell törekednünk, hogy,e demo­kratikus alapintézményeket és szabadságj igo­'kat minél teljesebb mértékben kiterjesszük'. - Igen gyakran fájdalmas a mi pártunk szá­mára az, hogy akkor, amikor éppen a demo­- kratikuis alapelvek és ' szabadságjogok érdeké-* ben szót emelünk, azt .általában; véve jobbol­dali programmnak vagy jobboldali kívánság­nak szokás elkönyvelni Ez volt az eset akkor is, amikor a mi pártunk amellett volt, hogy az internálások szűnjenek meg és ebben az or­szágban minden bűnös kerüljön' bíróság elé. Ezt jobboldali kívánságnak könyvelték el, ami, ideológiailag igen vaskos tévedés. Ezt kéUyte-' len vagyok megállapítani. (Üyy\ van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Hiszen tudjuk azt, hogy a szabad gondolat születésével^ egyidejű­leg a régi — mondjuk, mai ideális értelemben vett — baloldali harcnak az eredménye ; volt az, hogy kimondották, hogy' bírói ítélet nélkül senki le nem- tartóztatható, senki le nem fog­ható, (ïgy van!' a kisgazdapárt oldaláról.) ~~ Lehat, hogy most vannak olyan elképzelések a marxista pártokban, hogy a baloldalnak ezt a tétellét revizió alá kell vqnni, ez az- ő joguk, -azonban azt nionldjam» hogy ez nem baloldali követelés, nagy tévedés, mert a baloldal fejlő­désével kétszáz esztendőn keresztül ez -a leg­szorosabban összekötőit szabadságjog. "Mi csak azt akarjuk, hogy mindenki kerüljön bíróság elé. Lehet, hogy ugyanazokat ítéli el a bíróság, akik. ma internálva vannak, — erről nem Aá­tatkozom — de el keli ítélnie a bíróságnak'eze­ket és ehhez az eljáráshoz nekünk mindenáron ragaszkodnunk kell.' , T. Nemzetgyűlés! Amely kérdések körül a v baloldali blokk pártjai és a mi pártunk között véleményeltérés szokott lenni, azok közül egyike a legjelentősebbeknek a magyar végre­hajtóhatalom kérdése. Amikor mi a végre­hajtóhatalom kérdéseit szóvátesszük, akkor nem , pártpolitikai szempontból tesszük ezt, 'mintha nekünk több alispánság kellene, vagy mintha lenne néhány emberünk, akit nem íu; dunk elhelyezni és ezekéi polgármesterekké szeretnénk tenni, hanem \ az egész magyar demokrácia érdekében tartjuk végtelenül fon­tosnak a végrehajtóhatalom kérdését. Miért?. Mit érez a magyar nép elsősorban a bőrén? A végrehaj tohatalmat. Ez az, amivel minden­nap van dolga, ez az, amivel az- élet számta­lan viszonylatában . szinte naponta találkozik. Mi következik ebből? Az; hogy a\nép elsősor­ban arról ítéli meg a rendszert, hogy milyen a végrehajtóhatalom, hogy saját fiait _ meny­nyire látja. à. véa-rehajtóhatalomban ülni, (Ügy van! a kisgazdapárton;) hogy1 mennyire érzi azt, hogy - a végrehajtóhatalom képviselői ugyanazoktól az elvektől és ugyanattól az em­berszeretettől vannak-e áthatva, mint a nép egyswrű gyermekei. Ezért a mi tételünk áz, hogy a végréhajtó­( hatalomban nincsen helye semmiféle kiskirály­-nak vagy vicinális-Napóleonnak, hanem csak olyan embereknek, akik a magyar nép aláza­tos szolgáinak érzik magúkat és a népakara­t " évi augusztus Jtó 13-án, kedden. 14 i \ tot. akarják az élet- minden területén végre­hajtani, hogy így a népuralmat következete- . ( sebben tudjuk megvalósítani. (Helyeslés és taps a kisgazdapárton.) > \ r Lényeges kérdés, hogy , a magyar nép 'ma­gának érezze a végrehajtóhátajimat (Helyeslés a kisgazdapárton.) és nem mijtehetünk arróU. mint ahogyan senki sem tehet erről az or­fezágban, mert. ez egry adottság:, - hog;y a poli­tika annyira elöntöjie áz életet, hogy az em­berek általában véve állandóan pártokban gon­dolkoznak. Őszintén meg kell mondanom, én nem tartom egészséges folyamatnak, hogy az elet minden területére a pártpolitika kérdését terjesszük ki, (Ügy van! Ügy van! a kisgazda­párton.) tehát ha egy egyetemi tanári vagy egy közkórházi főorvosi állás betöltéséről van szobákkor az kerül jön elsősorban szóba, hogy az 'illető milyen párt tagja. (Elénk helyeslés és taps a kisgazdapárton,) De mivel ez az adottság megvan, a magyar népnek az a része, amely a mi pártunkhoz tartózik és ennek az országnak a szavazatok száma szerint 60%-át , jelent^- (Révai ' József (kp): Csak 55-öt!) éppen- a mindent elöntő pártszempontok miatt Sokszor a jószándéfctól áthatott más_ párti végrehajtóhatalmi emberek t működését sem tudja teljes mértekben sajátjának érezni. Hogyan lehet ezen \ segíteni?^ A választás rendszerével. Az egész demokrácia érdeke a, segítés. Mi amellett vagyunk, hogy az autonó­miák teljes mértékben fejlesztessecnek ki, '(Hejyéslés a kisgazdapárton.) az autonomiá­_kor. belül pedig ú&v oszoljék mes? a hntninm, hogy az autonómiából választott testületek nagyobb * végrehajtóhatalmat képviseljenek, mint maga a közigazgatás. Ezért vagyunk az önkormányzati választások megtartása mel­lett, is, -mart azt várjuk az,, Önkormányzati választásoktól hogy" a magyar nép ne a köz­ségháza kerítésén kívülről nézze, hogyan dön­tenek sorsa felett, hanem, hogy belül legyem a községházán, azok az emberek diszponáljanak felette,, akiket ő maga szabad elhatározásából,, nem befolyitsoltan választott., (Élénk helyeslés é% tans a kisgazdapárt soraihan.) , Hisszük, r hogy i ezáltal az egész' magyar demokrácia na­gyon sokat fog nyerni, mert sokkal inkább a" közvéleménv "uralmá/n fog nynisOdni, sokkal inkább ott állanak majd mellette" az auto­nómia ellenőrző szervei, mint ahogyan most látjuk. Különbéin is áz autonóimiia és vele a végrehajtásnak "ilyen módi a, amint az előbb vázoltam, hogy az autonómiában választott testületeken nyugszik a végrehajtás, nap-yob­t Ibik súlya, mérhetetlen morális erőt is kölcsö­nöz a remdszernek, szimbolizálja, hogy nein azt hajtják végre, amit1 fent elképzelnek, ha­nem a nép maga hajtja végre azt, amit az ,'ílt^ln válaS?tA tt PTYiTipr^V* ^lhatáfn^riqlr, ví^fV a.mH- a -magyar demokrácia fejlődésének egy , későbbi időpontjában nép szavazásos rendszer alapján a magyar nép-maga. kíván. (Ügy van! Ügy van! Taps. a- kisgazdapárton.) Amíg ez a -kérdés nincs elintézve, amíg a végrehajtó hatalom nem. szolgál mindenkinek a megelégedésére, addig természetesen van ellenzéki hangulat az országban, van ellenzéki­ség, és', ez itt is megnyilvánul, a parlament n^HsoT'F'ihan is igen.'gr vakolt a ta^^zta^^ó. -(Egy hang a kommunistapárt soraiban: Saját soraikban!) de meg kell mondanom, hdgy .ez-•• az ellenzéki hangulat annak következménye, hogy a nép a végrehajtóiba tálamból kiszorí­tottnak érzi magát (Ügy van! Ügy van! a kis-

Next

/
Thumbnails
Contents