Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-31

7 A nemzetgyűlés 31. ülése 1946, ter úr, — sajnos, itt^ valami homály van — nem úgy, mint megígérték Moszkvában a kormánynak, nem állt a magyar érdekek mellé, hanem határozottan megellenezte ezt a Byrnesféle indítványt azzal, hogy Sztálin marsall már régen odaígérte Romániának egész Erdélyt. Erre, sajnos, a brit kormány külügyminisztere is és Franciaország külügyminisztere is Molotov mellett szavaztak. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem, szíveslkedjék befejezni. Napirend szerint következik (Nagy Vince (pk): Nem szabad befejeanem? Csak egy mondatot akarok mondani!)" a Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában Budapesten, az 1946- évi február hó 27. napján kelt magyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám» a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazda-' párt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt jelentettek be szónokokat, mégpedig Padányi Gulyás Béla, Farkas Mihály, Kertész Miklós és Kovács Imre nemzetgyűlési . képviselőket. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Bölöni György előadó urat illeti a szó. Bölöni György (pk) előadó; Mélyen t. Nemzetgyűlés! (Zaj. Halljuk! Halljuk?) Csak röviden akarok foglalkozni a törvényjavaslattal., Nem s,zép szavakat kell mondani, hanem e>gy igen komoly és egy igen. fontos megegyezésnek törvénybeiktatásáról van szó. A nemzetgyűlés előtt ismeretesek azok az. események, amelyek a kormányt arna késztették, hogy Csehszlovákiával a magyar és a szlovák lakosság kicserélése tárgyában bizo

: nyos tárgyalásokat folyhasson. Többszöri hosszas tárgyalás alapján jött létre az az, egyezmény, amelynek most a kormány a kitűzött javaslattal becikkelyezését kéri. Szlovákia felszabadulása után megalakult kormány egész sereg magyarellenes intézkedéseket tett, amelyek sehogysem felelnek meg a demokrácia szelleméneik!, bárhogyan is értelmezzük ezt a demokráciát. Seregostől internálták a magyarokat, megfosztották Őket birtokaiktól, kitelepítették őket ősi lakóhelyükről és igen sokat egyszerűen áttetteik a magyar határon. Napról-napra nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akiket a demokráciaellenes intézkedések érintettek. A háborúelőtti csehszlovák állam respektálta a nemzetiségek jogait és ezen a téren Csehszlovákia vezető lett a különböző fajú népekből alkotott államok sorában. Olyanszerű volt ez a demokrácia, hogy a mi fiatal demokráciánk sokban példát vehetett volna á régi Masaryk-féle, emberi jogokat elismerő demokráciától, amelyre méltán volt büszke a háború előtti csehszlovák állam. Annál meglepőbb volt az a brutalitás, amellyel éppen a hitlerizmus, a német járom alól felszabadult, újra szabad csehszlovák államban a magyarok ellen az üldözések megkezdődtek és rendszeresen folytatódtak. A magyar kormány, bár egy percre seni állott a lakosságkicserélés álláspontján, hogy a szlovákiai üldözött magyarok sorsán valamiképpen segítsen és ezeknek az üldözéseknek megállítását a csehszlovák kormánynál keresztül vigye, mindaddig, míg a magyar kisebbség sorsa méltányosan és emberségesen nem rendeződik, a nagyhatalmak tanácsára tárgyalásokat kezdett a csehszlovák kormánnyal a lakosságévi május hó 10-én, pénteken. & cserére vonatkozóan. A kormány szemében legelőször arról volt szó, hogy a már úgyis kiüldözött magyarok magyarországi szlovákokkal cserélődjenek ki. így indultak meg a tárgyalások és így született meg az az egyezmény, amelynek alapján a csehszlovák bizottságok megkezdték nálunk a kitelepítendő szlovákság összeírását. A lakosságcserére vonatkozó egyezmények már 1946 márciusától érvényben vannak és most ezeknek csaiki törvénybeiktatásáról van szó. Az egyezményt Csehszlovákiában előbb a parlament külügyi bizottsága, s most nemrégiben már a parlament is elfogadta, vagyis törvénybe iktatta. Az egyezményt, melynek pontozatait már részletesen ismeri a magyar közönség, főleg pedig az egyezmény alapján nálunk működött csehszlovák küldöttség egyes^ ténykedéseit, az összeírás alkalmával tanúsított túlzott propagandáját, egyes beszédeket és nyilatkozatokat sok kritika érte." Egyes esetekben a kormány szükségesnek is látta, hogy felhívja a csehszlovák kormány figyelmét és kérte a beérkezett sérelmek orvoslását. Mindez azonban nem változtat azon, hogy az egyezményt a törvényjavaslat elfogadásával annak rendje ás módja szerint törvényerőre kell emelnünk. Incidensek, kilengéseik, sőt csalódások sem változtathatják meg nemcsak a kormánynak, hanem a magyar demokráciának politikai és külpolitikai irányát. Ez a politika pedig a szomszédos népekkel váló barátságos kapcsolatok megteremtését kivánja tőlünk, vagyis inkább e politikával mi e barátság megszületését kívánjuk. Egy ilyen külpolitika nem épülhet fel egészségesem egyik napról a másikra. Ezen a téren is 25 esztendő helytelen és gonosz esizméiit kell kigyomláljuk gyökerestől a magyar közönségből és egy pillanatra sem szabad megengednünk, hogy, ennek a politikának, a baráti megértés politikájának útjától eltám törődjünk, még ha ezért bizonyos kezdeti áldozatokat kell is hoznunk. Ne essünk abba a hibába, hogy szomszédainknál a fasiszta szellemet támadásainkkal még mi is erősítsük. Inkább jóakaratúlag segítségére kell siessünk mindenütt a demokratikus erőknek, még ha azok olyan csekélyek is, mint éppen] Szlovákiában. A javaslatnál mérlegelni kell elsősorban ezeket a szempontokat is, amint különben ez a külügyi bizottság ülésén a javaslat fölött megindult kimerítő vitábam örvendetesen leszögeződött. Az egyezményt csak ideiglenes átmeneti intézkedésnek tekintjük, mert a magyarság kulturális és gazdasági védelméhez a csehszlovák kitelepítő politika ellenében ragaszkodnunk kell. Ezzel az egyezménnyel, amelyben a lojalitáson is túlmenően vállalunk terheket, példát kell adni arra, hogy még a kísértések dacára is meg tudtunk maradni az egyedül helyes úton, ahelyett, hogy engednénk fellángolni a káros sovinizmust A lakosságcsere próba folyamán oly csekélyre tehető a kitelepítésre jelentkezettek száma, hogy alig haladja túl vagy éri el azoknak a magyaroknak számát, akiket már a szlovákiai rendeletek kizártaik otthonukból. A hatszázezer szlovákiai magyarral szemben körülbelül ötvenezer kitelepítésre jelentkezett szlovák áll. Ez a lakosságcsere próba, mely pedig a szlovákok részéről a nemzeti propagandán túlnőve gazdasági propagandává vált,