Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-36
161 A nemzetgyűlés 36. ülése 19i6 sorából: Olyan lenne jó!) Egyetértek Révai képviselőtársammal. Ha azonban a nemzetgyűlés minden pártja egyetért ebben, akkor az volna a kérésem, hogy ne tartsuk fenn a régi, kapitalista, reakciós rendszernek azokat az intézményeit, amelyek megfojtották a magyar dolgozó társadalom gazdasági boldogulásának lehetőségét T. Nemzetgyűlés! Hogy az iparcikkek árai ilyen magasak, ennek oka az, hogy mi, ez a törvényhozás és az a kormány, amely tagjainak többségében a parasztság és munkásság képviselőiből áll, amelyben parasztok és munkások kormányoznak, még mindig fenntartjuk azt a védővámos rendszert, amelyet a nagytőke urai építettek ki, akik között gyárosok, grófok, bárók, hercegek, miniszterek és képviselők voltak vegyesen. Ez a rendszer ma is fennáll és a gyáripar ma is &z 1938-as árak alapján számítja ki az iparcikkek árát a megfelelő^ szorzószámot alkalmazva. Az 1938-as iparcikkárakban pedig benne vannak a védővámok által okozott drágulási árak és benne vannak a kartel árak. Ma, 1946-ban, amikor mindennap szónokolunk a demokráciáról, a gazdasági előny, a gazdasági hatalom tehát pontosan ugyanaz, mint 1938-ban volt. Legfeljebb a személyek váltóztak meg, de a kapitalista vállalatok ma is pontosan ugyanúgy drágítanak és árdrágítanak, mint ahogy árdrágítottak 1938 előtt. T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg. hogy csak néhány legszükségesebb iparcikkre hívjam fel a figyelmet, amelyeknek árában a védővámos és kartelárak is érvényesülnek. Például a keréktalpvas ára 7 békebeli aranykorona. A tengelypersely ára 70 aranykorona, a tengely végtoké 70, a bográcsé 40. a tej szállító kannáé 60, az ásóé 28, a kapáé 28, a szekérféké 200 és a kasza ára 50 aranykorona. Ez tehát azt jelenti, hogy amikor ma a gyárak kiszámítják az ipari cikkeknél az alapárakat, akkor az 1938-as vámtételekkel megdrágított árakat veszik alapul, amelyhez már akkor hozzácsapták a kiaortelánakat is, ami külön megrablását jelentette a magyar parasztságnak és munkásságnak. Mármost az ilyen rablómódszerrel kiszámított iparcikkalapárat szorozzák meg X millióval és annyival» amenynyivel. Ha most ehhez hozzáveszem azt. hogy a mezőgazdasági cikkeik árát hatóságilag állapítják meg, kétszer, háromszor alacsonyabb áron az iparcikkek árához képest, akkor megtaláljuk az okát annak, hogy az agrárolló ilyen borzalmasan nyitott, hogy pusztul a parasztság és hogy a magyar földmunkástok százezres és milliós tábora csak úgy tud egy. ásót, vagy egy kapát venni, ha 80—85 kg kukoricát fizet érte. Nekem az volna a kérésem, — remélem, ebben valamennyien egyetértünk — hogy tényleg valósítsuk meg azt a demokráciát, amelyet Révai t. képviselőtársam precizen, pontosan meghatározott Vagyis a hatalmat gazdaságilag is a dolgozó magyar társadalom vegye kezébe. Ennek bizonyítékaképpen a t. kormány első lépése az legyen, # hogy a gyárak iparcükalapárait vegye revízió alá» üsse le az 1938-as alapárakból a védővámos és a^ kartelárak által okozott drágulást és az ezután megmaradó tiszta termelési ár alapulvételével juttassa az országnak, a parasztságnak az iparcikkeket. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt és a parasztpárt valamint a pártonkívüliek sotaiban.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. . évi május hó 22-én, szerdán. 162 Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a földmívelésüsryi miniszter úrnak. Következik Kiss Sándor képviselőtársunk interpellációja a külügy-, valamint a vallásés közoktatásügyi miniszterekhez az ellenállási mozgalomban résztvett »Görgey-század« később fogságba került részlegének hazahozatala és felsegélyezése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa): »Hajlandók-e a miniszter urak az ellenállási mozgalomban résztvett »Görgey-század« később fogságba került részlegének hazahozatala és felsegélyezése tárgyában intézkedni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kiss Sándor (kg): T. Nemzetgyűlés! A békeszerződések alkalmával minden nemzetnél előkerül annak az ügye is, hogy a németek ellen milyen ellenállást tanúsítottak. A magyar társadalmon rajtaülő évszázados osztályuralom, a magyar társadalom fülledtsége megakadályozta azt, hogy a népnek lelkileg élő ellenállása kirobbanjon és valóban aktív ellenállássá legyen. A passzív ellenállás a népünkben megvolt, de vezetők hiányában elakadt és nem tudott kirobbanni. A magyar ellenállási mozgalomnak méeris vannak a világ elé is állítható olyan tényei, amelyeket nemcsak hogy eltitkolnunk nem szabad, de igazságos ügyünk érdekében és a magyarság érdekében is oda kell állítani, ha lehet, a béketárgyalások asztalára is. Voltak ellenállók a társadalom minden rétegéből. Az ellenállási mozgalom harcosai pedig megérdemlik azt hogy ügyükben a magyar kormány, a magyar demokrácia minden lehetőt elkövessen és Őket a mai rendszer felépítésébe beállítsa. Az ellenállási mozgalomból, azok közül. akik fegyverrel a kezükben harcoltak éppen úgy a kommunista munkáscsoportok részéről, mint a diákellenállási mozgalomból is, egyes rétegek fogságba kerültek. Az egyik ilyen ellenállási századról, a főleg diákokból, de iparostanoncokból is álló századról, a Görgeyszázadról szeretnék megemlékezni, amely szintén ugyanerre a sorsra jutott. A diákellenállási mozgalom aktívan 1944 március 19-ike után indult és annak egyik legnépesebb csoportja a »Szabad Eilet Diákmozgalom« volt. Az áprilisi mozgolódások során a magyar néphez intézendő kiáltvány illegális livomdniát a Gestapo 59 elfogta s a magyar egyetemi diákságot a székelyföldi kényszermunkatáborokba hurcolták. A szervezkedés sejtszerííen továbbfolyt. A Magyar Front 60 akkori vezetőitől. Tildy -Zoltántól és Szakasits Árpádtól ez a diákmozgalom júliusban azt a megbízást kapta: készüljön arra, hogy szervezett sejtoei egy esetleges kirobbanó ellenállásban fegyveresen résztvegyenek. A Székelyföldről hazakerülő fiukat idehaza erre készítette elő a mozgalom. • .', , . ' , Sajnos, a magyar un reakció képviselői es emberei sokkal inkább őrizték a maguk hatallmát , 1944 szeptemberében és októbereben, minthoery bíztak volna azokban, akikben volt képesség és elszántság arra. hogy szembe helyezkedjenek a németekkel, ha az meg olyan lehetetlennek látszik is. Ez volt az oka aunak, hogy a fegyvereiket » század emberei nem kapták "meg idejében és 1944 október 15-en fegyver nélkül álltak Magyarország második elarula11