Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-33
113 A nemzetgyűlés 33. ülése 1946. évi május hó 13-án, hétfőn. 114 Ebből láthatja a t. Nemzetgyűlés, hogy 1919-ben, amikor ezt a békeszerződést előkészítették, amelynek tulajdonképpen még ma is a Dogfolytonosságában élünk, a magyar-csehszlovák vitával foglalkozó albizottság előtt elhangozhatott egy olyan kijelentés a felelős csehszlovák delegáció vezetőjének szájából, amely szerint a Csallóközben és a kis magyar Alföldön 60 százalékban él szlovákiajkú népesség. t T. ^Nemzetgyűlés! Itt van a felelősség kérdése, és itt kell felvett ni a lelkiismeret kérdését a most elkövetkezendő béketárgyalások előtt a remélhetőleg józanabbul ítélkező nagyhatalmak elé, mert végeredményben lehetetlenség az, hogy amikor mi moat abban reménykedünk, hogy esetleg jobb békét kapunk és talán jobb féltételekkel állapítják meg részünkre a békeszerződéseket, akkor reánk nézve ilyen, esetleg a legsúlyosabb következményekkel járó kijelentés ismételten ellMiigozhassék. Hogy ez mennyire így van és mennyire nem mondunk le jogos igényeinkről, bármenynyire szerények is, engedjék meg. hogy — ha nevetséges lesz is — ismét a Szabad. Nép tegnapi számából idézzek. Ebben Révai József igen t képviselőtársam a következőket íria a »Jó pénzért, jó békéért« című vezércikkben: »Minél fegyelmezettebben és egységesebben tartunk ki jogos és mérsékelt nemzeti kívánságaink mellett, annál valószínűbb, hogy a békeértekezlet elismeri őket.« (Révai József (kp); Tartsák ehhez magukat! — Helyeslés a kommunistapárton.) Semmi akadálya nincs ennek, természetes, hogy ehhez tartjuk magunkat. (Felkiáltások a pártonkívüli képviselők olcla. Ián: Hát mit csinálunk 1 ?) Nem valószínű azonban, hogy egy józan ember elfogadja, hogy esetleg éppen csak ez a 15—18 képviselő lesz az oka annßk, ha nem fogják meghallgatni szerény nemzeti kívánságainkat. Hogy ez mennyire nem így van, azt igyekszem mindjárt bebizonyítani az igen t. többségi párt hivatalos lapjával, 4 * amely 1946 május 9-én a következőket írta: A párisi rádió jelenti továbbá, hogy a magyar kormánynak Budapesten állítólag átnyújtott jegyzéke <a délutáni tárgyalás során egyáltalán nem került szóba.« (Ugy v&nl Ugy van! a pártonkívüli képviselők oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Itt megint felmerül bennünk a gondolat és a kétség, hogy az a bizonyos jegyzék, amely minimális, szerény nemzeti álláspontunkat vagy kérelmünket vagy kívánságunkat tartalmazza — teljesen mindegy, hogy minek nevezzük — eljutott-e kellő időben illetékes helyre. (Marosán György (szd): Erre már kaptak választ!) Igen, errevonatkozólag kaptunk választ. Lehet, hogy Marosán képviselő úr elfogadja a választ, én nem fogadom el, ez a kettőnk közötti különbség, amely pártállásunknál fogva is megnyilvánul. (Marosán György (szd): Még van nagyobb különbség is, nemcsak ez!) Legyen büszke rá a képviselő úr! (Marosán György (szd): En büszke is vagyok rá!) Engedjék meg, hogy mimt józan, tárgyilagos bíráló, ismételten felkérjem a külügyminiszter urat, — bár nem kívánom kétségbevonni ebbeli igyekezetét, semmi okom nincs rá — hogy kövessenek el mindent erre vonatkozólag, — mert hiszen most éljük a legnehezebb időket és egyben a nekünk legkedvezőbb napokat, amelyeket nem szabad kihasználatlanul hagyni, hiszen vannak az életben alkalmak, amelyek soha nem térnek vissza —hogy feltétlenül jusson is el az a minimális ma- 1 NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ II. gyár álláspont kellő időben és megfelelő emberek által képviselve, illetékes helyre. T. Nemzetgyűlés! Mély sajnálkozással állapítom meg, hogy amikor ma itt mintegy háromnegyedmillió magyar testvérünk sorsát érintő törvényjavaslat elfogadásáról, illetve becikkelyezéséről van szó, akkor itt nincs meg a határozatképességhez szükséges képviselői létszám. Mindenesetre nagyon szomorú tünet és nagyon szomorú körülmény ez. f Justus Pál (szd): Az ellenzék sincs itt!) En lelkiismereti kérdést csinálok belőle, Justus képviselőtársam, higyje el, talán jobban, mint ön. (Justus Pál (szd): Mondja meg a saját pártjának. — Nagy Vince (pkl- A koalíció pártjainak kell itt lenniök!) Végeredményben meg kell állapítanom, hogy ez a kormány javaslata és itt nem az ellenzék hiányzik. (Mozgás és ellentmondások a kummunista* és a szociáldemokratapárton.) Elnök: Figyelmet kérek, képviselő urak! Kováts László (pk): Mindenesetre engedjék meg, t. Nemzetgyűlés, hogy aggályaimat fejezzem ki amiatt, hogy semmi biztosítékunk nincs még ezideig arra vonatkozólag, — és ezt eddig, sajnos, a külügyminiszter úr sem tudta bebizonyítani — hogy a minimális, sae* rlsny magyar békecélok és békekívánságok vagy kérelmek valóban már el is jutottak-e illetékes helyre, mert végeredményben, amint látom, nem valószínű, hogy barátságos úton» közvetlen tárgyalással meg fogjuk tudni oldani az utódállamokkal fennálló nemzetiségi problémáinkat. Felvetem azt a kérdést, nem volna-e célszerűbb és főleg eredményesebb (Marosán György (szd): Háborút üzenni! — Derültség a szociáldemokratapárt oldalán. — Nagy Vince (pk): Borzalmas! — Mozgás a pár' tonkívülieknél.) elküldeni a mi szerény álláspontunkat a békeértekezletre és népszavazást kérni az Atlanti Charta alapján a peremvidéken túlnyomó többségben magyarságtól lakott területekre? (Taps a pártonkívülieknel.) Éneikül végeredményben írott malaszt lenne az Atlanti Charta, mert hiszen ezt a Három Nagy állapította meg. 45 Feltétlenül meg vagyok róla győződve, hogy a kellő időpontban! és megfelelő formában eljuttatott kérelmet meg is hallgatnák és esetleg el is rendelnék, hogy itt a peremvidéken tényleg meglegyen a népszavazás. Mert ha megint 1919-es, vagy 1920-as mintára, mondhatnám, patentra csinálnak békét, akkor ez csak ideiglenes béke lesz, amely nem fog nyugalmat és biztonságot teremteni itt a dunavölgyi népek között, és semmi szín alatt nem oldja meg^ azt a feladatot, hogy itt építőmunka folyjék, amelynek a programmját 8—10 vagy 20 évre előre meg kell már most állapítani. Félni kell attól, hogy megint valami kellemetlenség, valami nem várt esemény fog ebben az esetben itt lángra kapni. Nem háborúról beszélek, t. Nemzetgyűlés, de rendszerint a háború egyik megindító eleme valamilyen területi követelés, amellyel szorosan összefügg a gazdasági érdek kiszolgálása. Arany János szavaival szeretnék itt •élni. Egyik versében azt mondja (olvassa): »Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak, Tsten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat!«*" (Rákosi Mátyás államminiszter; Minden babtól! így mondja!) A mostani időben éljük a legrosszabb csillagzatú magyar életet, amikor itt tulajdonképpen három-három és félmillió magyar sorsáról van szó közvetve és közvotle8
