Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.
Ülésnapok - 1945-33
109 A nemzetgyűlés 33. ülése 1946 délutánt) Ebben a következők vannak (olvassa): »Internálótáborba helyezik el a Ligetújfalura kitelepítendő magyarokat. A Magyar Távirati Iroda hivatalosan jelenti: Május első hétéiben« — tehát az egyezmény aláírása után hat héttel — »a pozsonyi szlovák hatóságok olyan intézkedésekre adtak ki utasítást, hogy mindazokat a magyarokat, akiket magyar nemzetiségük miatt Ligetújfalura telepítettek ki, kivétel nélkül internálótáborokbia kell elhelyezni-« Nem óhajtok felolvasódélutánt rendezni, mint ahogyan Marosán igen t. képviselőtársam szeretné vagy talán kifogásolja; «a t. Nemzetgyűlés minden tagjának módjában áll végigolvasni ezt a hosszú jelentést. (Szélig Imre (sad) : A megjelenés napján ízokituk az újságot olvasni!) A megjelenés napján nem volt módomban hozzászólni, mert akkor a nemzetgyűlés nagyobb fontosságú tárggyal volt el- foglalva, nevezetesen a huszonhét úv után hazatért Károlyi Mihályt ünnepelte. (Zaj. — Marosán György (szd): Ettől még el lehetett olvasni! — Derültség.) * t Horváth Mihály, a niaigy történetíró azt írja »Fráter György« című müvében, hogy a hazafiságnak nines hatalmasabb ébresztője és nevelője^ mint a haza nagy szerencsétlenségei. Kétségkívül történelmünk egyik legnagyobb szerencsétlenségén estünk át ós ez a szerencsétlenség még nagyon élénken él mindnyájunk emlékezetében. Éppen azért, mert mi a szerencsétlenség előtt nem tartottunk össze, feltétlenül szükséges és^ indokolt, hogy a legnagyobb nemzeti szerencsétlenség után fogjunk össze es vállaljunk szolidaritást azokkal a magyar testvéreinkkel és tegyünk meg mindent az ő érdekükben, (Marosán György (szd) 'közbeszól.) akik határainkon kívül élnek, mert Magyarországon magyarnak lenni, Marosán képviselő úr, nem olya n nagy vicc..., (Marosán György (szd): Nem lehet ezt a kérdést kisajátítanunk! —x Felkiáltások a szociáldemokrata és a kommunistapárt soraiban:' Ne sajátítsa ki maerának!) Próbáljon imaigyar lenni a határon túl; megtudja, mit jelent magvarnak lenni odaát... (Marosán György (szd): Voltam! Nem lehet kisajátítani ezt a kérdést! — Nagy zaj a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán.) Most próbálja meg! Én voltam kisebbségi magyar, nagyon jól tudom, mit jelent az. A trianoni hékesz p rződés megkötése után Masaryk, illetőleg Benes elnök vállalták a népi egyenjogúsításnak^ gyakorlatban való megvalósítását, és nem is^ volt ebben a tekintetben semmi kívánni valója a magyarságnak. Sainos. most a második világháború után az új Csehszlovákiában már sokkial keményebben bánnak a magyarokkal, mint ahogyan erre enged következtetni Benes elnöknek április líMu a magyarországi szlovákok küldöttsége előtt elmondott beszéde, amelyből csak eery mondatort óhajtok idézni, amikor ezt mondia (olvas: sa): »Számunkra az a legnagyobb öröm, hogy a németeknek és magyaroknak tőlünk el kell menniök«, világosan és kategorikusan kijelenti, hogy a németeknek és a magyaroknak a csehszlovák állam területéről el kell menniökAz előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyát képező lakosságcsere-egyezmény tehát tulajdonképen csak egy részmegoldást jelent. (Marosán György (szd): És ha nem fogadjuk el, jobb lesz?) Legyen szabad kérnem, hailgaisson meg, én sem szoktam zavarni azokat a képviselőtársaimat, akik a túlsó oldalon vannak, legalább is nem ilyen mértékben. Ugyanakkor meg kell állapítanom, sajnos, . évi május hó 13-án, hétfőn. 110 kidomborítva azst, hogy az egyezményt a csehszlovákok nem tartották be, annak elleniére, hogy kötelezettséget vállaltak arra, hogy az egyezmény aláírása után megszűntetik a magyarokkal szemben eddig alkalmazott atrocitásokat. Súlyos tapasztalataim és, sajnos, kellemetlen^ értesüléseim vannak erre vonatkozólag. Ezért kérem ismételten a külügyminiszter urat, I méltóztassék diplomáciai úton — akár a nagyhatalmakon keresetül — mindent elkövetni arravonatkozólag, hogy a csehszlovákok tényleg tartsák is be az egyezményt. Mert miről van szó? (Dénes István (pk): A jegyzék elment!) Arról van szó, hogy 1946 február 27-ike, tehát az egyezmény aláírásának napja óta, valóban elenyészően csekély azoknak a magyar testvéreinknek a szarna, akiket átdobálnak. De azóta is. áttettek néhányat a határon. A külügyminiszter úr figyelmét már néhányszor felhívtam ezekre a kisebb csoportokban történő áttételekre, de tulajdonkeppen mi történt azóta? Az történt, hogy nem egy internálótábort, hanem helyette négyet vagy ötöt állítottak fel, mint ahogyan a£ ülés megnyitása előtt bejelentettem a külügyminiszter árnak, hogy éppen tegnap, odahaza, Balassagyarmaton tudtam meg, hogy a legújabb internálótábor Podluzsányban, Zsély község határánál, Kékkőtől nem messze van felállítva. Pillanatnyi tudomásom szerint legalább öt vagy hat internálótábor van. Nem a határon dobják át a magyarokat, hanem internálótáborokban helyezik el őket, ami tulajdonképpen még súlyom sabb. mintha ide áttennék, mert ha ide tennék át őket, legalább a szabad Magyra'országou magvarokkal érintkezve, kellemesebb helyz-itbe kerülnének, mint amilyen helyzetbe most kerülnek, amikor intern álótáborokba, helyezik Őket Rátérve a törvényjavaslat érdembeli tárgvalására, a javaslatnak inkább néhány fogyatékosságára szeretnék rámutatni. Előrebocsátom azt, hogy erre a bizonyos ellenzéki csoportra, amely itt van, véleményem szerint feltétlenül szükség van; szükséges, hogy a mai demokratikus időkben az ellenzék is szóhoz jusson, különösen akkor, amikor az ellenzéki bírálat jóindulatú és tárgyilagos. Ilyen jóindulattal és tárgyilagossággal kívánom a külügyminiszter úr szíves figyelmét felhívni az egyezmény néhány fogyatékosságáraKétségtelen, hogy a javaslat magasröptű vitája során a legtöbb kifogás a VE II. eikkeiylyel szemben nyilvánult meg, amely meglehetősen rosszul van megszövégezve, — talán nem is lehetett szabatosabban meghatározni — mert tág teret engedtek annia<k, hogy a sziovák < nemzeti tanács ismeretes rendelete alapján kit hpgvan és mik^r lehet bűnösnek nyilvánítani és kiutasítani. (Egy hang a kisgazdapárton: Erre már válaszolt a miniszter úr!)_ Tudomásom vau arról, amit bizonyára az igen t. kulügyminiszi+ev űr is tud, hoarv legutóbb különösen Csallóközön és a Kisalföldön rendszeresített nyomtatványokon, nyomdában előállított levelezőlapok alar>ján jelentik fel a magyarokat. (Gyöngyösi János külügyminiszter: Ez az új rendelet alánján történt- Mi köze ennek az egyezményhez?) Sajnos, végeredményben mindegy, ho^v milyen rendelet alapján történik. (Gyöngyösi János külügyminiszter: Nem mindegy! \ A hangsúly azon van, hogy ezeket átvenni nem vagyunk kötelesek. Ez Hz új rendelet alapján történik, ameivet ű-iabhan, azóta boesátottak ki. Az új rendelet alapján megindított tisztogatási vagy igazolási eljárásról van szó, Dénes István (pk): Ez
