Nemzetgyűlési napló, 1945. II. kötet • 1946. május 10. - 1946. augusztus 9.

Ülésnapok - 1945-33

Í03 A nemzetgyűlés 33. ülése 19Í6 kényszerkitelepítéseknél azonban egészen kevéssé nevezhető fairnek az az eljárás, hogy ezekre is vonatkoztatják. A másik aggály, amelyre már a külügyminiszter úr is kitért, a következő szövegre vonatkozik (olvassa): »Az áttelepülők nem vihetnek magukkal olyan iratanyagot, iratcsomókat, bizonyító erejű iratokat és egyéb olyan okmányokat sem, amelyek a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági vállalatok zavartalan és akadálytalan működésének biztosításához szükségesek«, — eddig tökéletesen érthető és logikus — »valamint olyan bizonyító erejű .okmányokat és iratokat sem, amelyek az elhagyott állam területén maradt ingatlanokra vonatkoznak.« T. Nemzetgyűlés! Ebben a fogalmazásiban ez a szöveg egészen kifejezetten azt jelenti, hogy a telekkönyvi kivonatok ék másolatok, még fotókópiákban sem hozhatók át a határon. „À külügyminiszter úr volt szíves itt megmagyarázni és részletezni, hogy mit értettek a szerződő felek ezeken a mondatokon akkor, amikor à szerződést megkötötték. Le kell azonban szegeznem, hogy ha .a szerződés így értelmezendő és a külügyminiszter úr kijelentései után természetes, hogy ez az intenció és ez voit a szerződő felek elhatározása, akkor ilyen szövegezésbe belemenni nem lehetett. A legteljesebb bizalmatlansággal " viseltetem Sebestvén Pál jogi szakértő

40 személyével szemben, aki ezt a " szövegezést ilyen mondáitokkal és szóhasználattal be engedte venni a szerződésbe. T.. Nemeztgyűléá! Ha magánjogi szerződéseket kötnek és egy ügyvédjelölt olyan szerződést köt, amely több pontban félreértésre ad alkalmat, sőt mint ahogyan ezek a mondatok itt iga• zolják, teljesen meghamisítja a szerződő felek akaratát, akkor az ügyvédjelöltet a gazdája elbocsátja, és nem hiszem,

t hogy hosszabb ideig eredményes működést fejthetne ki a kamará- ban. Ma aiz a helyzet, hogy ebben a szerződésben igen sok ilyen félreértésre alkalmat adó - kifejezés és mondat van. Határozottan kérem a - külügyminiszter urat, — sajnos, nincs jelen

41 — hogy Sebestyén Pált, mint jogi szakértőt feltétlenül mellőzzék ,a, következő tárgyalásoknál és feltét]énül hagyják ki ennek az egyezménynek a végrehajtása során azok közül, akik a végrehajtásba bármi módon is befolyhatnak. A VIII. cikkel kapcsolatban mint'

en kárté, rites meg van adva és teljes mértékben indokolt az 50 hektárt meghaladó területek után a kártalanítás törlése. I A VIII. cikk azonban, amint mar & külügyminiszter úr is kitért rá, megint igen lényegta. Nem kell ismertetnem a szöveget, hiszen úgy hiszem, ezt már mindenki annyiszor hallotta és annyiszor elolvasta, hoerv feltétlenül ismerjük. Kétségtelen tény azonban, amint már előttem szólott t. képviselőtársaim is több ízben lesze" gezték, hogy ma futószalagon indítanak pereket magyar személyek ellen és ez nyi'vánvalóan az egyezmény megsértése, nyilvánvalóan ellenkezik azokkal, amiket itt a külügyminiszter úr előadott és nyilvánvalóan olyan támadást és súlyos veszélyt jelent a magyarságra nézve, amelyet szó nélkül hagyni a magyar kormány részéről lehetetlen. A IX. cikk utolsó bekezdése az áttelepítés technikai keresztülvitelére vonatkozó irányéi ve. ket, a pénzügyi lebonyolítást a X. cikk alapján alakítandó vegyesbizottságra túzza- Feltetlenül szükségesnek látnám, hogy még mielőtt ez a vegyeeibizottság összeül és tárgyalásokat kezd, éví malus hó Í3án, hétfőn. 1Ó4 egy dolgot tisztázzon a magyar kormány. Jelentkezések történnek kitelepítésre; a másik oldalon kijelölnek személyeket a kiutasításra. Mindkét oldalon az állampolgári jogokat és kötelezettségeket a kijelölt, illetőleg jelentkezett személy az áttelepülés tényével veszti el. Ha nem helyes sorrendben végezzük a kitelepítet és a határon való áttételt, akkor előfordulhat az az eset, hogy Magyarországra, megérkezik a kiutasítottak nagy serege és a Magyarország területén élő jelentkezett szlovákok ittinaradnak, felborul a gazdasági elképzelés, amelyet ehhez az egyzményhez fűztek és végeredményben meghamisítjuk az egyezmény ùzellemét. (Gyöngyösi János külügyminiszter : Ellenzéki vagy kisgazdapárti a képviselő úri — Kováts László (pk): Még Kovács Imre is ellenezte, mégis meg fogja szavazni. Eddig o&ak ellenzéki beszéd volt minden oldalon!) A függelék az I. cikkhez harmadik bekezdésében, mint ahogyan a külügyminiszter űr már kitért rá, állandó lakóhellyel ÖÍTÓ c^ehek„ről és szlovákokról beszél. A miniszter űr easel kapcsolatban közölte már a véleményét; aa a helyzet, hogy ez a vélemény addig, amíg levélváltás keretében nincs leszegezve, meglehetősen egyoldalú marad. A különbizottságnak a III. cikkhez tartozó függelék szerint hatheti idő áll rendelkezés*, y, hogy propagandatevékenységét Magyarországon kifejthesse. Ez a hathetes határidő március 4-ével kezdődött. Meg kell állapítani^ hogy az egyezménynek ezt a részét is megsértette a csehszlovák bizottság, az egyezniényoen megállapított határidőn túl is folytattak propagandát, plakátokat ragasztottak^ egyes helyeken fegyveres csehszlovák katonák végezték ezt a munkát a határidőn túl. Engedély nélkül elfogadja a különbizottság az egyezmény szövegével teljesen ellentétesen a 18 évnél idősebb hadifoglyok nevében történő jelentkezéseket, magukat magyaroknak, sőt németeknek vallók jelentkezését, olyanok jelentkezését, akik bár korábban szlovákoknak vallották magukat, mégis minden ada

J

* az ellen snól, hogy szlovákok lennének, hiszen nem is tudtak szlovákul. A Magyarországi Szlovákok Antifasiszta Frontja néven alakult egyesülés a propagandát még ma is folytatja, a Front újságjait és nyomtatványait a különbizottság autóján terjesztették. Ezek után azt hiszem, teljesen indokolt az a határozati javaslat, amelyet beterjesztek. Előzőleg le kell még szegeznem, hogy a miniszter úr az előbb kijelentettek szerint teljes mértékben azonosította magát ezzel a határozati javaslattal, (Gyöngyösi János külügyminiszter: Milyen értelemben!) sőt már komoly lépéseket is tett annak megvalósítása érdekében. Az a véleményem, hogy ezekután, amikoi a fele munkát a miniszter úr már elvégezte, semmi akadálya nem lehet a határozati javaslat elfogadásának. Ennek szövege a következő (olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés a külügy; miniszter urat, hogy a most ratifikálandó egyezmény félreérthető, nézeteltérésre alkalmat adó pontjai .a csehszlovák kormánnyal levélváltás keretében haladéktalanul tisztázza az alábbi szempontok szerint. 1. Magyarország súlyos áldozatok árán^ is megegyezésre törekszik, azonban az egyezmény szövegének értelmezése útján az áldozatvállalás fokozása az alapintenciókkal ellentélben áll, nem járul hozzá a megértés, együttműkö-